A rendszerváltás óta átnevezett budapesti közterületek több mint fele személynevet kapott
249 közterület nem személynevet, 269 közterület pedig valós vagy fiktív személynevet kapott az átnevezés után.
A Kormányközi Éghajlatváltozási Testület (IPCC) nemrég kiadott hatodik jelentése alapján kritikus a klímaváltozás helyzete. A jelentés egyértelműen fogalmaz: „Ez egy tény, amiben teljesen biztosak lehetünk; egyértelmű és kétségtelen, hogy az emberi tevékenység melegíti a bolygót.”
A globális felmelegedés következményeit az emberek ma már a saját bőrükön érezhetik, egyre többen vannak azok, akiknek a tudományos megállapítások nem távoli és megfoghatatlan jóslatok, hanem valós veszélyek. A tengerszint emelkedésének üteme manapság szinte háromszor akkora, mint 1901 és 1971 között. A globális földfelszíni hőmérséklet 1,09 Celsius-fokkal magasabb volt 2011 és 2020 között, mint 1850 és 1900 között. Az elmúlt öt nyár volt a legmelegebb 1850 óta.
Szinte biztos az is, hogy emberi tevékenység következtében az 1950-es évek óta egyre gyakoribbá és hevesebbé váltak a hőhullámok és egyre ritkábbá a hideg éghajlati események. De ez még csak a kezdet: a Nyugat- és Közép-Európai régióban az előrejelzések alapján drasztikusan növekedni fog a hőhullámos napok száma.
Az ábrán 25 klímamodell egybegyúrt eredménye mutatja azon napok növekvő számát, amikor a napi maximum hőmérséklet a teljes Nyugat- és Közép-Európai régióban várhatóan meghaladja majd a 35 Celsius-fokot. Az ilyen extrém hőségnapok száma századunk végére a jelenlegi átlag évi kettőről várhatóan 29 napra nő.
Az óceánok melegednek, a jéghegyek és gleccserek olvadnak, illetve egyre gyakoribbá fognak válni a természeti katasztrófák. A legpusztítóbb következmények azonban határozott cselekvéssel még megállíthatóak. Szinte az összes ország aláírta a 2015-ös Párizsi Klímaegyezményt, aminek betartásával, az üvegházhatások drasztikus csökkentésével lehetséges lenne a megelőzés. 2040-re a hőmérséklet minden előrejelzés szerint már biztosan 1,5 Celsius-fokkal nőni fog, és az idáig elképzelhetetlennek tűnő természeti csapások is reális fenyegetéssé válnak.
Szémann Tamás – Szabó Hédi
Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!
249 közterület nem személynevet, 269 közterület pedig valós vagy fiktív személynevet kapott az átnevezés után.
Infografikák a magyar állami egészségügyben tapasztalható kórházi várólistákról az Átló oldalán.
Bátorfy Attila, az ATLO projekt vezetője egy most megjelent könyv fejezetében beszél munkásságáról és a magyar adatábrázolás múltjáról és jelenéről.
A 18 magyar vonatkozású díjazott közül 12-en születtek Magyarországon, ám mindössze ketten éltek itthon a díjazásuk idején. De ez nagyon gyakori.