Civilek és ellenzéki pártok tüntettek a környezethasználati engedély nélkül működő gödi Samsung-gyárnál

Demonstrációt tartottak gödi civilek és a Greenpeace aktivistái a gödi Samsung-gyár közelében. A megmozdulás apropóját az a bírósági végzés adta, mely a gyár környezethasználatának felfüggesztéséről rendelkezett, s melyet eddig nem hajtottak végre.  A bejelentett tüntetés után ellenzéki pártok aktivistái az akkugyár több bejáratát lezárták; akciójukat figyelmeztetésnek szánták. A kormányhivatal vitatja, hogy a gyár működését teljesen fel kellene függeszteni a bírósági döntés értelmében.

Május 22-én este tartott demonstrációt a Göd-ÉRT Egyesület és a Greenpeace Magyarország a Samsung akkumulátor-gyára mellett. A szervezők Göd városának védelme és a törvények betartatása ügyében hirdették meg a megmozdulást, melyen tiltakoztak amiatt, hogy a bíróság végzése ellenére – melyről néhány hete írtunk – a Samsung SDI nem függesztette fel a gyár környezethasználatát és annak működését.

A tiltakozáson gödi lakosok mellett ellenzéki pártok aktivistái is részt vettek. A szervező Göd-ÉRT Egyesület részéről Bodnár Zsuzsa és Szaszkó Andrea elmondták, hogy a gödi gigagyár működése hat éve nem felel meg a hatályos magyarországi jogszabályoknak. A magyar hatóságok pedig nem tudnak érvényt szerezni annak, hogy a Samsung SDI betartsa a környezetvédelmi és katasztrófavédelmi előírásokat.

Szaszkó Andrea arról beszélt a körülbelül száz résztvevőnek, hogy a magyar hatóságok nem védik meg az állampolgárokat a gyár bizonyítottan környezetszennyező működésével szemben. „Nekem a nemzet ti vagytok! A ti gyerekeitek, a ti családotok, mindannyian, akik itt vagytok. Azt gondolom, hogy a magyar hatóságok dolga az lenne, hogy minket, a nemzetet, a hazát védjék meg. És mi ezt nem látjuk biztosítva!” – mondta el Szaszkó.

Az eseményen felszólaló Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország vegyi-anyag szakértője szerint a magyar hatóságok nem tudják megfelelően kezelni a hazai akku-ipari beruházások szabálytalanságait és jogsértéseit. Korábban megírtuk, hogy a Greenpeace vizsgálatai nyomán kiderült: a gödi szennyvízcsatornából a szántóföldre kiömlött vízben nagy koncentrációban volt kimutatható az akkumulátor-gyártásban használt magzatkárosító oldószer.

Simon Gergely azt is elmondta, hogy a hatóságok nem vizsgálják ki a bejelentett szennyezéseket. A Greenpeace petícióval is tiltakozik az akkugyári szennyezések ellen; emellett azt is követelik, hogy készüljön átfogó stratégiai környezetvédelmi vizsgálat az összes magyarországi akku-ipari beruházásra, az állam pedig ne engedje újabb üzemek létesítését, amíg a jogszabályok betartatása nem biztosított.

A meghirdetett demonstráció befejezése után több ellenzéki párt – Momentum, Párbeszéd-Zöldek, LMP – aktivistái lezárták a gödi gyár több bejáratát. Vajda Viktória (Momentum) gödi önkormányzati képviselő az Átlátszónak elmondta: „Mivel a hatóság nem tartatja be a bírósági határozatban szereplő felfüggesztést, akkor mi cselekszünk és érvényt szerzünk a bíróság döntésének. Ez a gyár ne működhessen érvényes, jogszabályoknak megfelelő környezethasználati engedélye nélkül.”

 

A pártaktivisták körülbelül este 9-ig zárták le a gyár bejáratait. Mint elmondták, a blokádot figyelmeztetésnek szánták.

A kormányhivatal szerint nem kell leállnia a gyárnak

A szerdai gödi megmozdulással egy időben a Pest Vármegyei Kormányhivatal – amely eddig nem reagált a bírósági végzésre – közleményt adott ki. Ebben azt írják: „A bíróság nem a gyár bezárását, hanem egyes tevékenységek korlátozását írja elő, amelyet a kormányhivatal vizsgál. (…) A bíróság döntése a sajtóban megjelent hamis állításokkal ellentétben nem azt jelenti, hogy a gyár teljes működését fel kell függeszteni, hanem azt, hogy azokat a tevékenységeket kell a vállalatnak korlátozni, amelyekhez egységes környezethasználati engedély szükséges. Így elsődlegesen az üzemben jelenleg összesen legfeljebb 50 MWth névleges hőteljesítménnyel üzemeltetheti a kazánokat, a működését erre a szintre kell korlátozni, valamint más tevékenységek mértékét is az egységes környezethasználati engedély nélkül végezhető szintre kell csökkenteni.”

Ahogy korábban megírtuk, a Samsung-gyár környezethasználati engedélyének kiadására azután került sor, miután a második gyár nagy teljesítményű hőtermelő kazánjait a Samsung Zrt. engedély nélkül helyezte üzembe. A hatóság ezért rendelte el a gyár környezetvédelmi felülvizsgálatát, majd adta ki 10 évre a környezethasználati engedélyt. Csakhogy nem csupán a nagy teljesítményű hőkazánok, hanem maga az akkumulátor-gyártáshoz szükséges szerves oldószer használata is engedélyköteles tevékenység – habár ezt a kormányhivatal a gyár működésének első öt évében, jogszabály-ellenesen nem írta elő.

Az engedélyben az akkumulátorgyártás kapcsán leírják, hogy 200 tonna/év szerves oldószer kapacitás felett kötelező egységes környezethasználati engedély (IPPC-engedély)  megszerzése – ahogy a debreceni CATL-gyár, valamint a komáromi és iváncsai akkumulátor-gyár működését is IPPC-engedélyhez kötötték.

A Samsung üzemére kiadott engedélye szerint a gödi gyárban a 2022-ben felhasznált szerves oldószer – N-Methyl-2-pyrrolydone (NMP) – mennyisége 14,4 ezer tonna  volt; de már 2019-ben 11 ezer tonna mennyiséget használtak fel az NMP-ből a gyártás során. Ha a kormányhivatal közleménye szerint „más tevékenységek mértékét is az egységes környezethasználati engedély nélkül végezhető szintre kell csökkenteni”, ez azt jelentheti, hogy a szerves oldószer felhasznált mennyiségét évi 200 tonna alá kell csökkenteni. Kérdéses, hogy akkumulátor-gyártási tevékenységet tud-e így folytatni az üzem.

De ennél is elgondolkodtatóbb, hogy a kormányhivatal szerint a gödi gyár működése jelenleg egységes környezethasználati engedély nélkül is megengedhető.

Szöveg: Bodnár Zsuzsa  — Videó, fotó: Balogh Dénes/Átlátszó

Ez a cikk a Közös Értékeink Program támogatásával készült. Címlapkép: ellenzéki pártok aktivistái blokkolják a gödi Samsung-gyár teherbejáratát 2024. május 22-én. (Fotó: Balogh Dénes/Átlátszó)