Öt év alatt másfélszeresére nőttek a mezőgazdasági kifizetések, a nagygazdák járnak a legjobban

5044 milliárd forintot fizetett ki a Magyar Államkincstár a legkülönbözőbb címeken 2018 óta mezőgazdaságra és vidékfejlesztésre – az összeg döntő része mezőgazdasági támogatás volt. 2018-ban 661 milliárd forintról beszélhettünk, ami 2022-ben már 1000 milliárd forintra nőtt, 2023 első 9 hónapjában pedig közel 890 milliárd forint volt. Megmutatjuk, hogyan oszlottak meg a kifizetések, mennyit kapott a NER és mennyit költött saját magára az állam.

„Alakítottunk egy agrár-kormánybizottságot, ezelőtt néhány hónappal készülve a jövőre, átnéztük az összes számot – az európai finanszírozás összes bonyolult miskulanciájával együtt, amit most nem kell Önöknek bemutatnom, és arra jutottunk, kétségkívül a jelenlévő pénzügyminiszter gondterhelt homlokredői árnyékában, hogy 17,5 százalékról 80 százalékra fogjuk emelni az agrártámogatások mértékét, és ezt én történelmi áttörésnek érzem. Ez, mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim, azt jelenti, hogy a nemzeti, az uniós és a várható magánbefektetői forrásokkal együtt a következő években 9000 milliárd forint jut az agráriumnak” – Orbán Viktor miniszterelnök a 2022-es, országgyűlési választások előtti gazdakongresszuson mondta az előbb idézett mondatokat.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Azt, hogy a magyar állam miként támogatja a mezőgazdaságot, törvény szabályozza. A „mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről” szóló jogszabály alapján a Magyar Államkincstár közzéteszi a támogatottak nevét és a támogatások összegét is. Ezeket elemeztük a 2018-2022 közötti időszakra vonatkozóan, mivel a 2023-as évről még csak 9 hónapnyi adatot tettek közzé.

Növekvő támogatások

2018 és 2022 között alig változott a mezőgazdasági (növénytermesztés és/vagy állattenyésztés) támogatásban részesülő kedvezményezettek száma: 2018-ban 190 ezer volt, 2022-ben 188 ezer. A támogatások összértéke viszont nőtt 54 százalékkal, 661 milliárd forintról 1000 milliárd forintra. A 2023-as adatokat a teljes évre még nem tették közzé, csak azt, hogy szeptember 30-ig 890 milliárd forintot fizettek ki.

Az adatokból az is kiolvasható, hogy a mintegy 190 ezer támogatottból 2018-ban 172  ezren, 2022-ben pedig 177 ezren 10 millió forintnál kevesebb támogatást kaptak. Ide tartozik tehát a támogatottak kicsivel több mint 90 százaléka. A 10 és 100 millió forint közötti kifizetések ezekben az években 12-22 ezer gazdálkodót érintettek, s így ez a csoport a támogatottak 6-8 százalékát teszi ki. (Az ábrán az összes támogatottan belüli arány fülre kell kattintani a százalékok megnézéséhez.)

A 100 millió feletti kifizetésben részesülők száma is megduplázódott az évek során: 698-ről 1542-re. Az ő arányuk viszont így is kevesebb mint 1 százalék. Megvizsgáltuk a 100 millió forint feletti kifizetéseket is: ezek a pénzek 2018-ban a teljes éves támogatás 25 százalékát vitték el, 2022-ben viszont már 39 százalékát.

Vagyis a nagyobb gazdák vittek még több pénzt.

Eközben a kicsik – a 10 millió forintnál kisebb támogatást kapók – aránya 30 százalékról 23 százalékra csökkent.

A NER-ben Csányi vezet

A 100 millió feletti támogatások összértéke 2018-2022 között elérte a 977 milliárd forintot. Az összegből az állam a különböző állami hátterű intézményeknek, önkormányzatoknak, hivataloknak összesen 160,5 milliárd forintot adott.

A nagy összegű – 2 és 5 milliárd forint közötti – éves támogatásokat a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara, a Lázár János alapítványába kiszervezett ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt., a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. kapta.

A teljes támogatási összeghez képest elenyésző, mintegy

45 milliárd forint landolt kormányközeli vállalkozóknál.

A földalapú támogatásokkal ellentétben itt nem csak a nagyság számít. Jó példa erre a fejlesztésekre, üzemek építésére adott pénzek nagysága, ami sokszorosa a területalapú támogatásoknak. A Csányi Sándorhoz köthető cégek mintegy 35 milliárd forinthoz jutottak, ebből a legnagyobb összeget zöldítésre és állattartó telepek építésére kapták.

Nem kormányközeli cég, de jelentős támogatást kapott Somogy megye legnagyobb állattartója, a Claessens Group, ami egy belga származású magyar család tulajdona. A vállalatcsoport cégei mintegy 8 milliárd forintnyi mezőgazdasági támogatást kaptak 2018-2023 között.

A kicsik lemaradnak

A kumulatív infláció 2018-2022 között 32,14 százalék volt. Ezt a növekedést csak a 10 millió forint feletti támogatások követték, a 10 millió forint alattiak azonban csak 21 százalékot nőttek, vagyis reálértéken csökkentek. Márpedig a támogatottak 91-92 százaléka ide tartozik. Például 2018-ban 1 millió forintnál kevesebbet a mintegy 190 ezer támogatottból 132 466-an kaptak. Ők azok a gazdálkodók, akinek a támogatása reálértéken jelentősen csökkent az évek során.

Raskó György agrárközgazdász mindezt azzal magyarázza, hogy Magyarországon is nő a birtokméret. „Ez a méretgazdaságosság miatt alakul így, így a támogatások mértéke is megváltozik.” Emelett jelenleg szerinte a mezőgazdasági finanszírozás nehéz helyzetben van, 30-35 százalék önerő kell egy beruházáshoz, ami jellemzően azoknak van meg, akik tőkeerősek. Ilyen például Csányi Sándor vagy Mészáros Lőrinc. „És ez is abba az irányba mutat, hogy az agrárkifizetések a tőkeerőseknek kedveznek” – mondta az Átlátszónak Raskó.

Arról is beszélt, hogy ez nem hazai sajátosság. Nemrég járt Németországban, és a 80 milliós országban most már csak alig több mint 200 ezer kisebb gazdaság maradt, ott is a nagyüzemi termelés folyik. „Németországban is a gazdák többek között azért tüntetnek, mert

a mezőgazdaságból elérhető jövedelem az alacsonyabb, mint az átlagjövedelem.

Magyarán, hogyha egy BMW gyárba megy valaki dolgozni, akkor egyrészt többet keres, másrészt nincs kitéve az időjárás szeszélyeinek, illetve nem 0-24-ben kell dolgoznia, mint akár egy állattartó telepen” – tette hozzá a szakember. Szerinte egyébként ezért is van nehéz helyzetben a mezőgazdaság.

Raskó György megjegyezte, hogy a kiskereskedelem jelentősen befolyásolja a gazdaságok méretét. „A feldolgozóipar és a kereskedelem felől érkező presszió okozza azt, hogy egyre nagyobb gazdaságban kell egyre olcsóbban termelni, vagy legalábbis gazdaságosabban. Németországban az elmúlt 30 évben a jövedelem megfeleződött a termelőknél, és ez is a kereskedelem számlájára írható” – mondta el az Átlátszónak.

Szöveg: Segesvári Csaba – Adatvizualizáció: Szabó Krisztián

Címlapkép: Orbán Viktor és Csányi Sándor/Átlátszó-montázs