82 milliárdba kerülhet az ingyenes szoftver bevezetése az állami intézményekben

Egy úgynevezett kétezres, vagyis nem nyilvános kormányhatározattal tette kötelezővé a kormány a Poszeidon EKEIDR iratkezelő rendszer használatát több száz állami szervezetnél. A szoftvert Palkovics László ex-miniszter barátjának a cége, az SDA DMS fejlesztette. Az iratkezelő licencét ingyen kapják meg az érintett intézmények, de a rendszer bevezetésével és fenntartásával járó minden egyéb költséget saját forrásból kell fedezniük. Ez pedig hatalmas pluszkiadást jelent többek között az adósságokkal küzdő kórházaknak is. A program működéséhez szükséges „ellátási csomagot” ugyanis egy 82 milliárd forintos keretmegállapodás keretében öt cégtől lehet beszerezni közbeszerzési eljárás lefolytatásával. Vagyis: akár 82 milliárdba is kerülhet az iratkezelő rendszer bevezetése az állami szférában. Cikkünk második részében bemutatjuk, miért tűnik színlelt eljárásnak a gigatender, és ki profitálhat mindebből.

Ahogy azt cikkünk első részében megírtuk, több száz állami szervezetnek kell bevezetnie egy egységes iratkezelő rendszert az intézményeiben 2024 végéig. Az, hogy valahol már van bevált, jól működő iratkezelő rendszer, nem lehet kifogás, ugyanis a – nem nyilvános – 2044/2023. kormány határozat alapján az érintett szervezetek számára az EKEIDR rendszer bevezetése kötelező. A történet külön szépsége, hogy ugyan a szoftver licencét ingyen kapják meg az intézmények, minden más költséget nekik kell állniuk.

A Poszeidon EKEIDR Irat- és Dokumentumkezelő Rendszer fejlesztője az SDA DMS Zrt., amelynek tulajdonosa Fauszt Zoltán, Palkovics László ex-miniszter volt üzlettársa. A szoftvert az állam az EKOP-3.1.2. projekt keretében vásárolta meg a cégtől, de hogy pontosan milyen feltételek mellett, azt egyelőre nem tudni. A szerződést ugyanis cikkünk megjelenéséig egyik minisztériumtól sem kaptuk meg.

82 milliárdos tender, amin látszólag bárki indulhatott

Ami viszont biztos, hogy az érintett állami intézmények (15 millió forintot meghaladó költségek esetén) közbeszerzéseken keresztül juthatnak hozzá a rendszer bevezetéséhez szükséges „ellátási csomaghoz” egy 82,5 milliárd forint értékű keretmegállapodás részeként.

Az Átlátszó közbeszerzési szakértője szerint azonban a Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt. (DKÜ) átal kiírt tender szinte minden eleme kérdéseket vet fel.

A Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.-t 2019-ben hozta létre a kormány. Feladata „a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek (…), a Kormány által alapított, illetve az alapítói joggyakorlása alá tartozó alapítványok és közalapítványok, illetve a többségi állami tulajdonú gazdasági társaságok” központosított informatikai beszerzéseinek és egyes beruházásoknak a lebonyolítása.

A DKÜ 2023 áprilisában indított közbeszerzési eljárást „az EKEIDR irat- és dokumentumkezelő rendszer licencével rendelkező érintett szervezeteknél történő, a rendszer bevezetéséhez szükséges szolgáltatások ellátására”. A felhívás szerint bárki tehetett ajánlatot, aki rendelkezik „legalább 1 fő államilag elismert felsőfokú informatikai, és/vagy műszaki, és/vagy gazdasági, és/vagy természettudományos, vagy az előbb felsoroltakkal egyenértékű végzettséggel és irat és/vagy ügyviteli rendszer bevezetési és/vagy üzemeltetési területén szerzett legalább 3 éves szakmai tapasztalattal rendelkező szakemberrel.”

Ezen túlmenően semmilyen más gazdasági vagy műszaki feltételt nem írt elő a DKÜ.

Ez már önmagában is furcsa. Hát ha még azt is hozzátesszük, hogy a kiírásra ennek ellenére mindössze öt cég jelentkezett – és mind az öt nyert is. Vagyis ez az öt, első körben kiválasztott vállalkozás a második körben elviekben egymás ellen versenyez majd az egyes állami szervezetek egyedi megbízásaiért.

A kiválasztottak

A tender eredménye júliusban jelent meg az ekr.gov.hu-n. A dokumentum szerint a következő öt cég adhat majd ajánlatokat az egyedi lehívások során:

• SDA DMS Zrt.,
• Stratis Vezetői és Informatikai Tanácsadó Kft.,
• Kontron Hungary Kft.,
• Telekom Rendszerintegráció Zrt.,
• MultiContact Consulting Szolgáltató Kft.

A cégekről a következőket lehet tudni.

1. Az SDA DMS Zrt. tulajdonosa a NEXIUS Informatikai Zrt. (amelynek tulajdonosa Fauszt Zoltán), valamint az E-Storage Informatika Zrt. Utóbbi tulaja a NEXIUS Zrt. és az RC Invest Zrt. Utóbbiban Fauszt Zoltánon (továbbá Novák Klárán és Novák Lajoson) túl érdekelt még a Modern Oktatásért és Biztonságos Közlekedésért Alapítvány is.

Fauszt Zoltán 2000-től 2014-ig üzlettársa volt az Informin’ Informatikai Tanácsadó és Szolgáltató Kft.-ben Palkovics Lászlónak, akit akkor neveztek ki felsőoktatási államtitkárnak. Palkovics 2016-ban lett miniszter és 2022 novemberéig az is maradt. De maga Fauszt Zoltán sem maradt távol a kormánytól: Orbán Viktor miniszterelnök 2019 márciusában őt nevezte ki a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács egyik tagjának, és ez a megbízatása 2020 végéig tartott.

Fauszt Zoltán cégeinek sikereiről már több alkalommal is beszámoltunk, ahogy arról is, hogy Palkovics szerint kettejük barátságának nincs köze Fauszt milliárdos állami megbízásaihoz.

2. A Stratis Kft. egy informatikai tanácsadó cég, ami IT-menedzsmenttel, továbbá vezetési és üzleti tanácsadással foglalkozik. Korábban is nyertek már állami megbízásokat, így többek között műszaki tanácsadást végeztek a Nemzeti Koncessziós Irodának. A bevételük 1,9 és 3 milliárd között mozgott az elmúlt években. A cég 55 fős, tulajdonosai: Béndek Péter, Bíró Zoltán, Géró Péter, Lencse Zoltán László, Nánai-Szűcs Péter, Radnóti Tibor, Török Péter és Zombory Anett. Radnóti korábban a Magyar Telekomnál volt vezető tisztségviselő.

3. A Kontron Hungary Kft. (korábbi nevén: S&T Consulting Hungary Kft.) fő tevékenysége az információ-technológiai tanácsadás, IT megoldások és szolgáltatások szállítása és integrációja. A kft. éves nettó árbevétele 18 és 32 milliárd forint volt az elmúlt években. Tulajdonosa az osztrák Kontron AG. Korábban pályáztak a Szakrendszer Iratkezelői Szolgáltatás Interfész (SZISZI) rendszer megvalósítására is a fővárosban, de azt a megbízást (is) az SDA DMS Zrt. nyerte. A Magyar Nemzeti Bank egyik tenderét (tűzfal szabályrendszer menedzsment bevezetése) viszont elnyerték tavaly.

4. A Telekom Rendszerintegráció Zrt. is alapvetően egy információ-technológiai tanácsadással, komplex IT-megoldások szállításával foglalkozó cég 80-110 milliárdos bevétellel. Tulajdonosa a Magyar Telekom, az ország egyik legnagyobb távközlési szolgáltatója.

5. A MultiContact Consulting Kft. pedig egy klasszikus vezetési tanácsadó cég, amelynek tulajdonosai az EuroDeal Holding Kft., Skultéty Tamás Ferenc és Som Attila István. Skultéty a kormányközeli Nézőpont Intézet vezetője is volt. Ez a 2-2,4 milliárdos bevétellel bíró cég sem először kap állami megbízást. A Miniszterelnökség például 2022 szeptemberében kötött velük egy 406 millió forint értékű szerződést a „Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (HEE) programozásának támogatására és ezzel összefüggő informatikai rendszerfejlesztések szakértői támogatására”.

Nehéz elhinni, hogy nem játszanak össze

Adott tehát öt cég, amelyek elvileg egymással versenyeznek majd az állami szervek megbízásaiért. Közbeszerzési szakértőnk szerint azonban több jel is arra utal, hogy a gigatender nyertesei nem egymástól függetlenül vesznek részt ebben a közbeszerzésben.

Először is nyilvánvalónak tűnik a függő helyzet a cégek között, hiszen

a jelentkezők eleve csak akkor rúghatnak labdába, ha az SDA átadja nekik a saját rendszerének a működtetéséhez szükséges információkat.

Emellett valószínűleg oktatásra is szüksége lehet ezeknek a cégeknek ahhoz, hogy be tudják vezetni az SDA DMS alkalmazását. Ennek a feltételei jelenleg nem tisztázottak. (Ugyan a keretmegállapodás XI.2. c) jelű mellékletében elvileg szerepelnek a licencszerződés feltételei, melyekhez egy külső érdeklődő nem férhet hozzá.)

Az is érdekes, hogy a meghirdetett öt helyre pontosan öt cég jelentkezett, tehát praktikusan semmilyen verseny nem volt a közbeszerzésben: mindenkit bevettek a keretszerződésbe, aki jelentkezett. Ráadásul az 5 jelentkezőből 4 cég a nyilvános adatok alapján korábban nem foglalkozott iktatórendszerekkel, az ötödik pedig maga az SDA volt.

Szintén elgondolkodtató, hogy az ajánlattevők egységárai közötti arányok minden nyilvánosan elérhető tétel esetében feltűnő hasonlóságot mutatnak. Valamennyi megrendelhető termék és szolgáltatás esetén az SDA adta a legalacsonyabb, általában kerek összegű ajánlatot, a többi cég pedig sok esetben ugyanolyan arányban tett ennél magasabb ajánlatot.

Ez pedig felveti annak a gyanúját, hogy a cégek előzetesen egyeztették az árakat.

Hogy megismerhessünk néhány részletet, megkerestük az SDA DMS mellett induló négy vállalkozást, amelyektől a következőket kérdeztük:

• volt-e köztük és a licencjogosult között valamilyen megállapodás, amely alapján jogosultak az alkalmazás bevezetési és támogatási feladatainak ellátására;
• volt-e korábban a Poszeidon-rendszer bevezetéséhez, támogatásához kapcsolatos referenciájuk, tapasztalatuk;
• amennyiben nem, képesek-e elvégezni ezt a feladatot az SDA DMS Zrt. támogatása nélkül;
• és amennyiben nem volt a keretmegállapodás kiírása előtt Poszeidon rendszer bevezetéséhez, támogatásához kapcsolatos tapasztalatuk, hogyan volt lehetőségük az ajánlattételt megelőzően az alkalmazás megismerésére a keretmegállapodás szerinti feladatok ellátásához szükséges mértékben.

Cikkünk megjelenéséig egyik társaság sem válaszolt.

3,8 milliárd forint értékű beszerzés már lezajlott

Értelmezésünk szerint az EKEIDR bevezetése minden olyan állami költségvetésű szervezetet érint, amelynek a DKÜ intézi a központosított beszerzéseit. Ez több száz intézmény lehet, köztük például a kórházak is, amelyeknél a beszerzéseket az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) központilag koordinálja.

Megkérdeztük a Főigazgatóságot, hogy hol tart jelenleg a beszerzés, milyen költségekkel jár a szoftver bevezetése és fenntartása kórházanként/összesen, és hogy ez a pluszkiadás mennyire terheli meg az amúgy is súlyos adósságokkal küzdő kórházakat. Cikkünk megjelenéséig az OKFŐ nem reagált.

Az ekr.gov.hu-ra feltöltött legfrissebb dokumentumokból ugyanakkor kiderült, hogy a beszerzés már lezajlott – és nem csak a kórházakban. A következő intézmények már igényelték az ellátási csomagot:

• Építési és Közlekedési Minisztérium
• Garantiqa Hitelgarancia Zártkörűen Működő Részvénytársaság
• Kormányzati Szoftverlicenc-gazdálkodási Korlátolt Felelősségű Társaság
• Magyar Divat & Design Ügynökség Nonprofit Zrt.
• Magyar Légimentő Nonprofit Kft.
• Magyar Turisztikai Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
• Magyar Védelmi Exportügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
• MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság
• Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ
• Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal
• Nemzeti Színház Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság
• Országos Kórházi Főigazgatóság
• Sándor-palota
• Új Világ Nonprofit Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
• Védelmi Beszerzési Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
• Visit Hungary Nonprofit Zrt.

A szervezetek ajánlatkéréseire az öt cégből mindössze egy, az SDA DMS adott ajánlatot, és nyilván ennek megfelelően ő is nyerte el az összes, 3,8 milliárd forint értékű megbízást. Ez tovább erősíti azt a feltételezést, hogy az ötszereplős keretmegállapodás csak színjáték, az SDA mellett bekerült 4 cég csupán azért jelentkezett a közbeszerzésre, hogy formailag ne tűnjön egyajánlatosnak a tender.

„Ingyenes”, de mégis drága

Bár az állami szervek ingyen kapják meg a licencet, egyáltalán biztos, hogy az állam összességében jól járt az üzlettel.

Egyrészt az intézmények semmit sem tudnak kezdeni a licenccel, amíg nincs olyan cég, amely bevezeti és támogatja nekik. Erre jelenleg öt cégnek van lehetősége, de az első 16 megbízásra csak az SDA DMS jelentkezett. A bevezetéshez szükséges időráfordítást az állami szervezetek nem határozhatják meg, csak a nyertes. Vagyis semmi nem korlátozza a nyertes céget abban, hogy hány munkaórát számol el és milyen áron.

Az SDA DMS tehát jelenleg látszólag monopolhelyzetben van, ráadásul az sem kizárható, hogy drágábban dolgozik, mint más cégek. 

Szakértőnk segítségével több olyan közbeszerzést is megnéztünk, amelyeket iktatórendszerek licenceinek beszerzésére, továbbá a rendszer bevezetésére írtak ki.

A Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. ebben a 2021-es kiírásban például 110 felhasználói licenc beszerzésére írt ki közbeszerzést, amely valószínűleg megfelelhet egy átlagos állami intézményi méretnek. A nyertes cég, a DMS One Szolgáltató és Tanácsadó Kft. (amelynek nincs köze az SDA DMS-hez) akkor 4,6 millió forintért vállalta a felhasználói jogok biztosítását.

Nem állítjuk azt, hogy a DMS One és az SDA rendszere ugyanolyan funkciókkal rendelkezik (vagy hogy azóta ne emelkedhettek volna az árak), de mindkettő működő iktatórendszer. Vagyis talán levonható az a következtetés, hogy az állam nem az évszázad üzletét kötötte meg az ingyenes licenccel, miközben cserében 82 milliárd forint elköltése kapcsán a végletekig lekorlátozta a versenyt.

De van példa bevezetésre és support-szolgáltatásra is a Közbeszerzési Értesítőben: a ferencvárosi vagyonkezelő cég tavaly 210 felhasználóra kívánt bevezetni iktatórendszert, amelyre az alábbi nyertes ár érkezett:

• a bevezetést is tartalmazó havi licencdíj nettó 750 000 Ft;
• verzió- és jogszabálykövetés, továbbá support szolgáltatás havi díja nettó 1 622 778 Ft.

A teljes összeg tehát egy hónapra 2 372 778 Ft, amely az összehasonlítás kedvéért 24 hónapra 56,9 millió forintot tesz ki.

Lássuk, hogy a Digitális Kormányzati Ügynökség publikus felületén elérhető árlisták alapján mekkora összegbe kerülne egy 100 felhasználós rendszer bevezetése és támogatása 24 hónapos időtartamra.

• EKEIDR alapmodulok bevezetése migráció nélkül, 100 felhasználós egység: 1 x 47 millió Ft;
• EKEIDR bevezetéshez kapcsolódó migráció auditált iratkezelő rendszerről, EKEIDR alapmodulkénti felhasználónként, 100 felhasználós egység: 1 x 12 millió Ft;
• EKEIDR alapmodul terméktámogatási havidíj felhasználónként, 100 felhasználói egység 24 x 8 000 000 Ft = 192 millió Ft

Ez összesen 251 millió forint.

Nyilván nagyon nehéz összehasonlítani ezeket a rendszereket és az egyes intézmények egyedi körülményeit, de a nagyságrendi eltérés mindenképpen elgondolkodtató. És még az is elképzelhető, hogy az általunk talált (jellemzően egyszereplős) közbeszerzéseken elért árak is jóval meghaladják a piaci árakat.

Az viszont nehezen vitatható, hogy az EKEIDR összességében sokba kerül.

Bár információink szerint hatalmas a felháborodás az érintettek körében az intézményi költségvetéseket igencsak megterhelő, a legtöbb intézmény által nem igényelt rendszer bevezetésének hatalmi szóval történő kikényszerítése miatt, az általunk megkeresett állami költségvetési szervek (vízügyi igazgatóság, nemzeti park, oktatási intézmény, stb.) cikkünk megjelenéséig nem reagáltak a levelünkre.

Megkerestük az SDA DMS Zrt.-t is, hogy reagáljanak a cikkekben leírtakra. A cég cikkünk megjelenéséig nem válaszolt levelünkre.

Katus Eszter 

A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Átlátszó-montázs