Egy uniós felmérés szerint a magyarok több mint fele inkább helyesli az Oroszország elleni szankciókat

Az Európai Unió 2022 őszén végzett kutatása – az Eurobarometer – szerint a magyarok 59 százaléka valamilyen módon egyetért az EU Ukrajna-politikájával. A kutatásból továbbá az is kiderül, hogy a magyar megkérdezetteknek nagyjából a harmada nem támogatja az Oroszország elleni uniós lépéseket. Az Európai Parlament megítélése inkább pozitív hazánkban: mindössze 19 százaléknak van valamilyen szinten rossz véleménye a testületről.

Az Európai Unió 1973 óta végez rendszeresen közvélemény-kutatásokat, ezek sorozata az Eurobarometer. A felmérések általánosságban az Európai Unióval kapcsolatos aktuális kérdéskörökkel foglalkoznak az egyes tagállamokban. Idén januárban jelent meg az EU legfrissebb kutatása, ami leginkább az Unió megítélésével és az állampolgárok számára legégetőbb problémákkal – így többek között az orosz-ukrán háborúval – foglalkozik.

Az EU-s szankciók hatása Oroszországra – 1. rész | atlatszo.hu

A hatodik (2022. június 3.) és a nyolcadik (2022. október 6.) csomag részeként megszavazott olajembargó és ársapka december 5-én lépett életbe. Ezentúl tilos az EU-ba hajóval orosz nyersolajat behozni, a harmadik országokkal folytatott kereskedés esetében pedig 60 dollárban maximalizálták az olaj árát.

Az uniós kutatással szinte egyidőben derült ki a kormány által végzett nemzeti konzultáció eredménye: a közölt adatok szerint összesen 1 millió 389 ezren küldték el válaszukat. A Kormányzati Tájékoztatási Központ közleményében az áll, hogy a kitöltők 97 százaléka elutasítja az orosz szankciókat.

Ezzel szemben az Eurobarometer ugyanebben az időszakban eltérő konklúzióra jutott. Az uniós felmérés eredményei alapján a magyar lakosság messze nem ilyen egyértelműen elítélő a háborúval kapcsolatos EU-s intézkedésekkel szemben. A statisztikából kiderült, hogy a megkérdezettek 14 százaléka teljesen és 45 százaléka többé-kevésbé egyetért az EU Ukrajna-politikájával. Vagyis

összességében a magyar válaszadók 59 százaléka valamilyen mértékben helyesli az uniós lépéseket,

tehát az Ukrajnának nyújtott pénzügyi, katonai humanitárius segítséget, valamint az Oroszországgal szembeni szankciókat.

A felmérés szerint a magyarok 26 százaléka inkább nem, 12 százaléka pedig egyáltalán nem ért egyet az Európai Unió álláspontjával – tehát összesen 38 százalék van ellene. Mindössze 3 százalék nem tudott választ adni. Ezzel szemben átlagosan az uniós országok állampolgárainak 73 százaléka támogatja az Ukrajnának nyújtott segítséget, illetve a szankciókat. Csupán 24 százalék ellenzi, és 3 százalék nem válaszolt. Az EU-ban nálunk nagyobb mértékű szankció-ellenesség Szlovákiában, Görögországban és Cipruson mérhető.

A megélhetési válságtól félünk a legjobban

Az eredmények rámutatnak a háborús álláspontok mellett arra is, hogy az EU tagállamai mit tartanak jelenleg a legégetőbb problémáknak. Kiderül, hogy az európaiak 93 százaléka számára a megélhetési költségek emelkedése jelenti a legnagyobb gondot, ezt követi a szegénység 82 százalékkal. Az ukrajnai háború más országokra való esetleges átterjedése és az éghajlatváltozás okozta vészhelyzet az uniós polgárok 81 százalékának továbbra jelentős félelme.

A polgárok pénzügyi helyzetét vizsgálva a felmérés azt mutatja, hogy a világjárvány és a háborús következmények hatására

az uniós lakosság csaknem fele – 46 százalék – életszínvonal csökkenést tapasztal.

További 39 százalékuk még nem tapasztalta, hogy életszínvonala csökkenne, de arra számít, hogy ez a következő évben bekövetkezik, ami meglehetősen borús kilátásokat vetít előre 2023-ra.

A növekvő gazdasági megszorítások sokatmondó mutatója továbbá a „legtöbbször” vagy „néha” számlafizetési nehézségekkel küzdő polgárok arányának növekedése, 2021 ősze óta kilenc százalékkal, 30 százalékról 39 százalékra nőtt arányuk – derül ki a jelentésből.

2007 óta most a legnagyobb az EU támogatottsága

A közelmúlt válságai ellenére az Európai Unió iránti támogatottság csak növekedett: a polgárok 62 százaléka „jó dolognak” tartja az uniós tagságot, ami az egyik legmagasabb eredmény az elmúlt tizenöt évben. Az európai polgárok kétharmada (66 százalék) fontosnak tartja országa uniós tagságát, és 72 százalékuk úgy véli, hogy országának hasznára is vált, hogy az EU része lehet.

A magyarok megítélése az Európai Parlamentről inkább pozitívnak mondható: a megkérdezettek 42 százaléka semlegesen vélekedik a testületről, míg 39 százalék pozitívan ítéli meg a szerepét. Mindössze 19 százalék rendelkezik valamilyen szinten negatív véleménnyel. 70 százalék úgy válaszolt, hogy valószínűleg részt venne az EP-választáson, ha most tartanák meg.

Frissítés: cikkünkben korábban rosszul adtuk össze az inkább pozitívan és az inkább negatívan válaszoló magyarok arányát, ezt javítottuk.

Szémann Tamás – Pete Luca