Az EU-s szankciók hatása Oroszországra – 1. rész

2022. december 5-én életbe lépett az EU által Oroszországra kivetett olajembargó és ársapka, ezentúl tilos az EU-ba hajóval orosz nyersolajat behozni, a harmadik országokkal folytatott kereskedés esetében pedig 60 dollárban maximalizálták az olaj árát. A szankciós csomagok korábban már megtiltották az orosz szén importját, viszont a kontinens jelentősen több olajat használ fel, így ennek a korlátozásnak az életbe lépése nagyobb jelentőséggel is bír. Oroszország ennek ellenére láthatóan képes alternatív piacokra betörni, amivel ugyan nem tudják teljesen pótolni az EU-s kimaradást, de a károkat tudják enyhíteni. A magyar kormány az elmúlt másfél hónapban nemzeti konzultáció formájában kérte ki a magyar polgárok véleményét, mely hét kérdésből áll az „Oroszország elleni elhibázott szankciókról”, mindezt azután, hogy hazánk az eddigi szankciós csomagok mindegyikét megszavazta. Kétrészes cikksorozatban mutatjuk be, hogy milyen hatással voltak az orosz gazdaságra és kereskedelemre az EU által kiszabott eddigi szankciók. 

2022. február 24-én Ukrajna orosz megszállásával kezdetét vette az orosz-ukrán háború. A világ országai amellett, hogy pénzügyi segélyt nyújtanak Ukrajnának az oroszok elleni harcokra, szankciókkal próbálják Oroszországot gyengíteni. Az Európai Tanács az idei év során több szankciós csomagot is megszavazott, amivel politikailag és gazdaságilag akarja Oroszország helyzetét megnehezíteni, és egyidejűleg a kontinens orosz energiafüggőségét is csökkenteni.

A hatodik (2022. június 3.) és a nyolcadik (2022. október 6.) csomag részeként megszavazott olajembargó és ársapka december 5-én lépett életbe. Ezentúl tilos az EU-ba hajóval orosz nyersolajat behozni, a harmadik országokkal folytatott kereskedés esetében pedig 60 dollárban maximalizálták az olaj árát. Az ötödik szankciós csomag korábban már megtiltotta az orosz szén importját az Unióba (ez augusztus 10-én lépett életbe), viszont a kontinens jelentősen több olajat használ fel, mint szenet, így az olajkorlátozás életbe lépése nagyobb jelentőséggel is bír.

Október 14-én Magyarország Kormánya nemzeti konzultációt indított az „Oroszország elleni szankciókról”, amiket egyébként a kormány következetesen elhibázottnak nevez. A konzultációban hét kérdés formájában kérik ki a magyar állampolgárok véleményét a főleg energiahordozókra vonatkozó EU-s szankciók fontosságáról, hatásosságáról.

A konzultációt eredetileg december 9-ig lehetett volna kitölteni, de a határidőt meghosszabbították december 15-ig. Feltételezhetően azért, mert ugyan egymillióan már kitöltötték, ez mégis kevesebb volt az előző évek konzultációihoz képest. Közel nyolcmilliárd forintért az egyik legkevesebb a legújabb kérdéssor kitöltőinek száma:

„A kérdéssor hét, főként energiabiztonsági jellegű kérdést tartalmaz, de szó esik a turizmust ért szankciós károkról és az élelmiszerbiztonságunkat érintő témában is kapnak kérdést a válaszadók (…)” – olvasható a kérdések jellemzése Magyarország Kormánya weboldalán.

A hét kérdés tehát az olajimportról, gázimportól, szilárd tüzelőanyagok (mint a szén) importjáról, a nukleáris fűtőelemek importjáról, a Paksi Atomerőmű bővítéséről, a turisztikai szektorról és élelmiszer-ellátásról szól.

A következőkben sorra vesszük a szankciós konzultáció szerint fontos kérdésköröket, és bemutatjuk, hogy az egyes energiahordozók, szektorok orosz-európai piacán milyen változások mentek végbe a rájuk kivetett korlátozásokat követően. Cikksorozatunk első részében az első négy, energiahordozókkal foglalkozó kérdéseket mutatjuk be.

1. Brüsszel olajszankciók bevezetéséről döntött, …

A kérdőív első kérdése a hatodik szankciós csomagban elfogadott nyersolaj és kőolajszármazékok behozatalának tilalmával kapcsolatos. „Magyarország mentességet harcolt ki, (…) az olajembargó Magyarország esetében komoly ellátási problémákhoz vezetne, és óriási terhet jelentene a gazdaságnak”. – olvasható a kérdésben. 

A szankciók közül Magyarország többet is bírált, így az olajimportról szólót is. Hazánk (Csehországgal és Szlovákiával együtt) nem határos vízparttal, így olajszükségleteit nem tengeri szállítmányokkal fedezi, az országba csak a Barátság csővezetéken keresztül érkezik Oroszországból nyersolaj. Az ország olajellátásának fenntartása érdekében tehát a magyar kormány kérvényezte, hogy teljes embargó helyett csöveken továbbra is importálható lehessen orosz olaj. Ez sikerült is, az EU-ba továbbra is érkezik olaj a csővezetékeken. Az embargó így csak a tengeri szállítmányokra vonatkozik, ami az orosz import 90 százalékának felel meg. A Barátság vezeték északi ága Lengyelországot és Németországot is ellátja olajjal, viszont ez a két ország vállalta, hogy 2023-tól ezen a módon sem él az orosz nyersolaj lehetőségével.

Az Európai Tanács emellett átvette a G7-kezdeményezett ársapkát, ami szerint uniós vállalatok csak akkor vehetnek részt az orosz nyersolaj vagy kőolajtermékek tengeri szállításában EU-n kívüli országokba, ha a szállítmány ára egyenlő vagy alacsonyabb az ársapkánál. Mivel a világ főbb hajózási és biztosítási vállalatai G7-országokban vannak, az ársapka célja, hogy Oroszország ne tudjon drágán kereskedni az olajjal. Az ársapkát 60 dollár/hordó árban határozták meg, és a kéthavi felülvizsgálatok során olyan árat fognak meghatározni, ami az átlagos orosz piaci ár alatt van öt százalékkal. 

Magyarországot sem az embargó, sem az ársapka nem érinti,

ráadásul szükség esetén (például a csővezetéken érkező olajszállítás leállásakor) a tenger felől is hozzájuthatunk olajhoz, feltehetőleg Horvátországból. Az EU Tanács szerint a csővezetékekről szóló kivételt minél hamarabb be kell zárni, de jelenleg erről nem folynak tárgyalások.

A véletlen időbeli egybeesés ellenére a december 5-én életbe lépett olajembargónak nem volt semmilyen hatása a hirtelen kialakult hazai üzemanyaghiányra és az abból fakadó pánikvásárlásra. Ez a kormány árstopos politikájának következménye volt, amit még hónapokkal az orosz-ukrán háború előtt, 2021 novemberében vezettek be. A 480 forintos ársapka miatt a MOL-on kívül nem érte meg más nagykereskedőknek üzemanyagot eladni a magyar kutaknak. A problémát tetőzte, hogy a MOL százhalombattai olajfinomítóján végzett karbantartási munkálatok elhúzódása miatt kevesebb olajat tudtak finomítani. Az előző évhez képest megnőtt üzemanyagfogyasztásnak viszont nem volt hatása a hiányra, derül ki a G7 elemzéséből. Mivel a 2021-es koronavírus-járvány miatt az autós forgalom alacsonyabb volt, az idei „növekmény” valójában a korábbi szintre való visszatérés volt.

Az árstopot december 6-án a magyar kormány kivezette. Hernádi Zsolt Mol-vezérigazgató szerint „már rövid távon érezhető lesz a benzinárstop eltörlésének hatása, de egy-másfél hónapon belül áll helyre a stabilitás.”

Térképen mutatjuk, melyik benzinkutakon van fennakadás vagy üzemanyaghiány | atlatszo.hu

Ha nem érkezne több orosz gáz, akkor szeptember végéig valószínűleg elég lenne a tárolókban lévő és a kitermelhető mennyiség. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke még nem hirdette ki a válsághelyzet első fokozatát, az úgynevezett korai előrejelzési szintet, de úgy kér adatokat a piaci szereplőktől, mintha az lenne.

Hogyan hatott az embargó az orosz olajimportra? A Centre for Research on Energy and Clean Air (CREA) által létrehozott Russia Fossil Tracker az orosz-ukrán háború kezdete óta gyűjti, hogy mely országokba exportál Oroszország olajat, gázt és szenet. Az olajembargót megelőzően novemberben Németország volt a legnagyobb orosz olajimportőr, egy hónap alatt másfél milliárd euró értékben vettek orosz olajat. A teljes évet tekintve is Németország volt a legnagyobb uniós partner 13,2 milliárd euróval, míg Kínába február 24. és december 6. között 43 milliárd eurónyi orosz olaj folyt be.

Az orosz Ural és az északi-tengeri Brent nyersolaj ára évekig együtt mozgott. A háború kitörésekor mindkét olaj ára megugrott, egyben el is szakadt a kettő egymástól: az Ural hordónkénti ára azóta párhuzamosan, viszont 20-30 dollárral olcsóbb tartományban mozog a Brent-tel.

Az Ural ára emellett december 6-án, egy nappal a szankciók életbe lépése után, beesett az ársapkaként meghatározott 60 dolláros érték alá. A szállítóhajók szállítási költsége Kínába és Indiába (Oroszország legfőbb nem EU-s olajfelvásárlóihoz) decemberben megduplázódott, ami megdrágítja és megnehezíti az olaj szállítását. A megemelkedett szállítási költség miatt a Reuters számítása szerint az Ural olaj ára még tovább eshet, 40-45 dolláros hordónkénti szintre. Ez persze a magyar MOL-t például kedvező helyzetbe hozhatja, hiszen az Ural és a Brent jelenlegi 20-30 dolláros különbözetén napi 2,5 milliárd forintot nyer a vállalat, a Világgazdaság cikke szerint.

Az Ural csökkenő árát tekintve az orosz olajexportot nem az árkorlátozás miatt fogja károsítani az ársapka a következő két hónapban – az első felülvizsgálásig –, hanem az ebből fakadó szállítási árak megemelkedése miatt.

Ahogyan az EU próbál függetlenedni az orosz energiától, Oroszország az energiaexportból származó bevételeket fokozatosan más piacokról próbálta pótolni. A háború kezdete óta enyhén megnőtt az orosz energiaexport Kína, India és Törökország felé, ugyan az EU-s kiesést csupán töredékét tudta lefedni.

Az EU a szankció bevezetésével jelentős olajforrásoktól vágta el magát. Az EU olajszükségleteinek 29 százalékát adta 2020-ban Oroszország, ami az ország éves termelésének 42 százaléka volt. Oroszország után Irakból érkezett a legtöbb olaj a kontinensre, az éves import 9 százaléka, de az Egyesült Államokból is több mint 5 százalék érkezett 2020-ban. Az orosz kiesést az EU az egyéb forrásaiból származó behozatalok növelésével tudta ellensúlyozni, de az Egyesült Államok és Kazahsztán is segíthet kipótolni a napi 1,1 millió hordónyi mennyiséget, ami a szankciók miatt már nem érkezik Oroszországból.

2. … a gázszállításokra is ki akarják terjeszteni

A konzultáció második kérdése is egy jelentős orosz energiahordozóra vonatkozik: az orosz gázra. „A gázszankciók lebegtetése nagyobb energiaáremelkedéseket hozott, mint a háború kirobbanásának ténye. (…) Oroszország azzal fenyeget, hogy a szankcióra adott válaszul leállítja a gázszállítást. Ez veszélyezteti a lakások fűtését és az európai gazdaság működőképességét is.” – áll a második kérdés szövegében.

A 2021 év végén kezdődött energiaválság ugyan korábban nem látott magaslatokba emelte a földgáz megawattóránkénti árát (december 21-én érte el a tavalyi csúcsot 180 euró/MWh-val), szinte zavartalanul érkezett orosz gáz a kontinensre, aminek a gáztárolók feltöltési időszakában kiváltképp nagy jelentősége volt. Az orosz-ukrán háború kezdete után félő volt, hogy Vlagyimir Putyin bármikor leállíttathatja az energiahordozók szállítását Európába, mintegy válaszként arra, hogy a Nyugat támogatja Ukrajnát a háborúban, és további szankciókat vetnek be Oroszország ellen. A nyáron pedig még tovább nőtt a gáz ára a tárolók feltöltése miatti keresletnövekedés miatt: 2022. augusztus 26-én 339 euró volt egy megawattóra gáz.

Tavalyi szint körül a földgáz tőzsdei ára, 2023 elejére további csökkenés várható | atlatszo.hu

A földgáz tőzsdei ára mostanra már megközelíti a tavalyi szintet, és a Goldman Sachs amerikai pénzügyi vállalat elemzései szerint jövőre november elejéhez képest akár további 30 százalékkal is csökkenhetnek az európai árak. Ennek ellenére a 2018 és 2020 közötti átlagártól nagyon messze vagyunk, a gázellátással kapcsolatban pedig középtávon továbbra is nagy nyomás nehezedik az európai vezetőkre.

Mint az olaj esetében, az esetleges gázra kivetett szankciót Magyarország ugyancsak ellenezné. Amíg az ország 87 százalékos importált olajszükségletének 44 százaléka érkezett Oroszországból 2020-ban, a gáz terén 67 százalékos importfüggést Oroszország egyedül szolgálja ki hazánknak. 

Ausztria szövetségi kancellárja, Karl Nehammer szerint a szankciók kiterjesztése a gázimportra „lehetetlen” lenne. „Ha nem tudsz gázt importálni Oroszországból, akkor leáll az ország, leáll a gazdaság, nem lehet a házakat fűteni, nem lehet a gazdaságot üzemelni. Ki tud ebben a helyzetben megoldást hozni?”

Milyen hatása lehet a háborúnak a gázimportra? | atlatszo.hu

A művelődési házban várakozó családok nem tudják mi a következő lépés, volt, akinek csak fél órája volt összekészíteni a csomagját, miután a televízióban meglátta a háború kitöréséről szóló híreket. Helyszíni riport Záhonyból és Beregsurányból.

Az idei EU-s cél tehát jelenleg nem a nehezen kivonható orosz gáz szankcionálása volt, hanem a tárolók mihamarabbi feltöltése, felkészülve a téli fűtési szezonra. A tárolók a Reuters adatai szerint november közepén elérték a 95 százalékot, a szokatlanul meleg október és november miatt pedig a vártnál később kezdődött el a fűtési időszak, kevesebb gázra volt szükség az ősz végén-tél elején.

Magyarországon részben az enyhe időjárás miatt, részben a megemelt rezsiköltségek miatt októberben 41 százalékkal volt kevesebb a gázfogyasztás, mint 2021-ben. A gáz piaci ára a tárolók feltöltését követően visszaesett a 2021 év végi szintre, tehát ha továbbra is érkezik gáz a tél során az oroszoktól, akkor az idei téli fűtési időszak már megoldható lesz – legalábbis Magyarországon biztosan. 

Ha pedig leállna az orosz gázszállítás, akkor hazánkban a tárolt gáz is ki tudná szolgálni az országos szükségleteket. Augusztus végi cikkünkben, amikor 60 százalékos volt a hazai gáztárolók töltöttsége, számításaink szerint 80 napra lett volna elég a tárolt gáz. November közepén 87 százalék volt a tárolók maximálisan elért töltöttsége (öt százalékkal több, mint az általunk, augusztus végén számított szint), ami december 11-re 78,5 százalékra fogyott. Ez további 105 napra elegendő gázt jelent, 2023 március közepén fogyna el.

Várhatóan jövőre felkerül az Európai Tanács listájára a gázimport szankcionálása is, így a jövő évi Uniós cél a tárolók újbóli feltöltése mellett az egyéb források biztosítása lesz. Ez részben az afrikai ellátási csatornák kiépítését jelentheti, Dél-Európában a Transz-adriai gázvezeték kibővítésével bejöhet az azerbajdzsáni gáz, és cseppfolyósított gázszállítmányok érkezhetnek többek között az Egyesült Államokból és Katarból, amely növekedő ellátást további LNG-terminálok építésével tudna a kontinens befogadni. 

3. A betiltott szilárd tüzelőanyagokról

A harmadik kérdés az ötödik, 2022. április 8-i szankciós csomagban elfogadott, augusztus 10-én hatályba lépett szén és egyéb szilárd fosszilis tüzelőanyagok tilalmáról szól. Az EU 2020-ban a villamos energia szükségletének 12 százalékát széntüzelésű erőművek segítségével állította elő, melyhez a szén kicsivel több mint felét importból fedezte a kontinens, ezen belül is az import 55,6 százaléka Oroszországból érkezett. „Az energiaválság következményeként Európának a korábbiaknál nagyobb mennyiségű szilárd tüzelőanyagra van szüksége, és igényeit nem képes saját kitermelésből fedezni.” – áll a kérdést felvezető szövegben.

Az olajhoz hasonlóan, Magyarország több forrásból is importál szenet. A 96,7 százalékos függést legnagyobb részben Az Egyesült Államok szolgálja ki (49,6%), Oroszország a második helyen áll (21,7%).

Az EU-ban használt energiahordozókon belül a szilárd tüzelőanyagok (mint a szén) a kőolaj-származékokhoz képest harmadakkora, a földgázhoz képest feleakkora arányban volt jelen az energiamixben, de jelentős szerepe van az elektromosság előállításában, az orosz import pedig az éves felhasználás egyharmadát fedezte.

Az augusztus 10-én életbe lépett szénembargót jelentősen könnyebb volt kivitelezni, mint az olajat, vagy amilyen a gáz-szankció lehet. Az emelkedő gázárak miatt a korábban évekig csökkenő szénhasználat újból növekedésnek indult, hiszen sokkal olcsóbban lehet vele energiát előállítani.

Az orosz függés a szénimporton belül a hőszén terén volt jelentősebb (amivel elektromosságot és áramot lehet előállítani), az éves import 70 százaléka orosz volt. A Bruegel elemzése szerint viszont a szén könnyen pótolható más országokból is – ellenben az olajjal vagy a gázzal –, mivel a nagy arányú orosz import főleg Oroszország agresszív terjeszkedése miatt alakult ki, amivel az egyéb szolgáltatók kiszorultak az EU piacról. A hiányt az EU további beszállítói tudnák pótolni: 2020-ban az EU-ba érkező szén 17,7 százaléka az Egyesült Államokból, 13,7 százaléka Ausztráliából, 8,2 százaléka pedig Kolumbiából érkezett.

Az alternatív forrásokból történő beszerzés viszont nem lesz olcsó. A kontinensen irányadó Rotterdami szénár, hasonlóan a többi energiahordozóhoz, tavaly év végén jelentős áremelkedésen ment végig, de a háború kezdetén az ár az egekbe szökött, ami szinte egész nyáron kitartott. Ez részben a hasonlóan megdrágult gáznak is köszönhető volt, mivel megnőtt a kereslet az energiafelhasználás terén olcsóbbnak számító szén iránt. Az augusztusi embargót követően a szén ára csökkenni kezdett, és elérte a tavalyi év végi szintet, bár az ár november közepe óta újból emelkedésnek indult.

Az idei évet tovább nehezítette a szokatlanul száraz nyár. A szén főleg az amszterdami, rotterdami és antwerpeni kikötőkbe érkezik, és onnan a Rajnán jut el számos szénerőműbe, viszont a szárazság a Rajna – és már főbb folyók, mint a Duna – vízszintje az elmúlt évek mélypontját érte el, ami megnehezítette a szállítást.

Ha drága is lesz, de az orosz szén lecserélése nem fog akkora gondot okozni a kontinensnek. Emellett a szankcionált fél is kiváltképp jól alkalmazkodott az új kereskedelmi felosztáshoz, Oroszország sikeresen növelte piacát Törökországban, Kínában és Indiában is. Ezt könnyítette az is, hogy Oroszország továbbra is igénybe veheti az EU-s szállítóhajókat harmadik országba történő szállítmányokhoz. 

Az ötödik szankciós csomag eredetileg tartalmazta a harmadik országok irányába történő kereskedést is, viszont egy hónappal később az erre vonatkozó rész módosításával láthatóan új erőre kapott az orosz szénexport. Novemberre már annyi szenet importált Törökország az oroszoktól, amennyit az EU közvetlenül a szankciókat megelőzően.

4. A nukleáris fűtőelemekre is?

A negyedik kérdés szerint az Európai Parlament a nukleáris fűtőelemeket is szankcionálni akarja, ami az európai atomerőművek egy részének üzemanyagszükségleteit korlátozná, így „az veszélyeztetné a stabil áramellátást és növelné az árakat.” 

A nukleáris fűtőelemek importjáról eddig egyik szankciós csomagban nem volt szó, későbbi időponttól hatályos embargót sem terveztek eddig bevezetni, mint ahogyan a szén, a nyersolaj és a kőolaj-származékok esetében tették. Az Európai Tanács oldalán is olvasható, hogy ugyan az EU lezárta kikötőit Oroszország kereskedelmi flottája előtt, de „nukleáris fűtőanyag, valamint az atomenergia polgári célú felhasználása tekintetében meglévő képességek működéséhez szükséges egyéb termékek” továbbra is érkezhetnek hajón (is) a kontinensre.

Az EU-ban 106 üzemben lévő atomreaktor van, a 27 tagállam közül 13-ban, legtöbb Franciaországban van, összesen 56 (52%). Az Unió éves elektromosság-szükségletének egynegyedét szolgáltatták az atomerőművek 2020-ban, míg világszinten az atomenergiával előállított elektromosság egymarmadát európai atomerőművek termelték ki. Magyarországon a Paksi Atomerőműben négy működő reaktor van. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai szerint az erőmű a 2021-es szükséglet egyharmadáért felel. a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) Power Reactor Information System (PRIS) oldala szerint ez az arány kicsivel magasabb volt, 46,8 százalék.

Milyen beszerzési alternatívái lehetnek az EU-nak, ha Oroszország leállítaná a nukleáris üzemanyag vagy eszközök beszállítását, vagy ha szankciókat vezetnének be erre az energiatípusra? Oroszország 2021-ben csak a harmadik legnagyobb beszállítója volt a kontinensnek, az utóbbi években Nigerből és Kazahsztánból nagyobb arányban érkezett fűtőelem az EU-ba, de az orosz 20 százalékos arány továbbra is magas függést eredményez. 

A kinyerésre váró orosz urániumtartalék 486 ezer tonnával a negyedik legnagyobb a világon, míg Ausztrália tartaléka háromszor és félszer ekkora. Tehát mostani, Oroszországnál nagyobb arányban jelen lévő országokból származó import növelése mellett a 2012 óta stagnáló-enyhén csökkenő ausztrál import újjáélesztése is pótolni tudná a kontinens számos reaktorának igényét.

Hazánkban az energiaellátáson nem érződne meg azonnal a fűtőelemek szállítás-kimaradása. A reaktorok üzemanyagát korábbi fejlesztéseknek köszönhetően 12 hónapról 15 hónapra tudták növelni, így ritkábban kell azt cserélni, ugyan a négy reaktor ciklusa nem azonos. Ennek oka, hogy a cseréhez szükséges a reaktor leállítása, ami csak eltolva lehetséges, a teljes erőmű leállításával pedig napokra kiesne az áramfogyasztás 30-40 százaléka. Mindemellett az erőmű a jogszabályok szerint két évre elegendő üzemanyag-tartalékkal kell rendelkezzen, ami elegendő idő lehet alternatív beszerzési hálózat kialakítására, vagy a reaktorok más fűtőanyagra való felkészítésére.

Mekkora esélye van egy atomkatasztrófának az orosz-ukrán háború miatt? | atlatszo.hu

A másik atomfélelem az atomreaktorok elfoglalásának tényéből fakadt. Már a háború első napján, február 24-én sikeresen elfoglalták a Csernobili Atomerőművet az orosz csapatok, amely akció során a felkavart radioaktív por miatt megnőtt a környéken mért gammasugárzás. A március 6-ára elfoglalt Zaporizzsjai Atomerőműnél pedig tűzeset is volt, aminek helyét a kezdeti információk nem közölték, így akár az is feltételezhető volt, hogy az atomreaktorok kerültek veszélybe.

A cikk második részében sorra vesszük a nemzeti konzultáció további három kérdését is az európai orosz beruházásokról (kitérve konkrétan a Paksi Atomerőmű bővítésére), a szankciók turizmusra gyakorolt hatásáról és az élelmiszer-ellátási láncolat fennakadásáról, az ebből fakadó esetleges, jövőbeli bevándorlási hullámról.

Szabó Krisztián