2018-tól a tram-train építésével párhuzamosan Szeged-Rókus állomáson is felújították a pályát. A kitérőkből – azaz a váltókból – nem mindet cserélték. 2021 októberében, nem sokkal a pálya újranyitása után egy vonat kisiklott. A MÁV közadatigénylésünkre azután válaszolt, hogy a hatóság jelentésében leírta, mi vezetett a balesethez.
„A tram-train beruházáshoz kapcsolódóan hamarosan befejeződik a vonatközlekedést érintő felújítás a Szeged és Hódmezővásárhely közötti pályaszakaszon, ezért február 22-től ismét teljes útvonalon közlekedhetnek a vonatok a Szeged–Békéscsaba vonalon. Akkortól már nem kell pótlóbuszokra szállni Szeged és Hódmezővásárhely között” – a közel 3 évig tartó felújítás végén, 2021 februárjában közölte ezt a MÁV a honlapján.
A rókusi állomás felújítása nem volt része a tram-train építésnek, két tábla mégis az uniós pénzköltésről tanúskodik: az állomás falán az egyik a 9,7 milliárdos tervezésre emlékeztet, a másik a 25,6 milliárdos pályavasúti átépítésre. Rókuson a tram-train építésével egy időben dolgoztak a mávosok, annak ellenére, hogy az Átlátszó által kiperelt megvalósíthatósági tanulmány úgy fogalmaz, „Szeged-Rókus állomáson jelen projekt keretében jelentős változás nem történik”.
Mégis síneket cseréltek: vasútfotósok, köztük az Átlátszó gyakornoka is megörökítette a munkákat 2018-2021 között. A 2019-es képeken is látszik, hogy megújultak a sínek, az azokat tartó elemek, de nem mindenhol.
Átépítési alatt a rókusi állomás 2019-ben. A fehér autó orránál a meghagyott, nem használt 59 éves váltó. Fotó: Sóti Gellért
És így nem is lett minden tökéletes. 2021. október 10-én kisiklott egy vonat az állomáson. A balesetet fiatalok videóra is vették. A baleset után a MÁV-tól közadatigénylésben kértük, hogy milyen felújításokat végeztek 2018-2021 között az állomáson, és az mennyibe került. Az állami vasúttársaság az adatigénylést azzal utasította el, hogy amíg a Közlekedésbiztonsági Szervezet (KBSZ) nem zárja le a vizsgálatot, nem válaszolnak.
Az immár Lázár János minisztériuma által felügyelt KBSZ tavaly év végén tette közzé jelentését. Ebből az derül ki, hogy „a kisiklás helye az állomás III. sz. fővágányában található, 10 sz. kitérő, melyet 1959-ben építettek be, a kitérőn alkatrész csere a beépítés óta nem volt. A kitérő 48XII rendszerű bal irányú, zúzottkő ágyazatban fektetett, fa aljakon, GEO rendszerű leerősítéssel, kampózáras csúcssín rögzítéssel és váltójelzővel ellátva, a váltó helyszíni állítású. A váltón az engedélyezett sebesség kitérő irányban 40 km/h, egyenes irányban nem járható. A 10-18. sz. kitérők közötti pályaszakasz állapota miatt 2017. márciusa óta a forgalomból kizárásra került, ezért a váltó kitérő iránynak megfelelően kiszögelésre került. A kitérőhöz csatlakozó III. sz. vágány átépítésre került, forgalomba helyezése 2018. szeptemberében történt meg.”
Az állomáson – ahogy a MÁV korábbi közleményében áll – 2021 februárban indult újra a menetrend szerinti forgalom, a váltóhiba négy hónap után megjelent. 2018-tól az alábbi beavatkozások voltak a jelentés szerint:
De ez a balesetig nem történt meg. A jelentés szerint „a balesetet megelőző utolsó kitérővizsgálatkor, 2021. szeptember 10-én a pályafelügyelet ezt a jelenséget észlelte és a 8., 16., 21., 30. és 32. aljakat cserélendőnek minősítette. A vizsgálat során a Vb meghallgatta a pályafenntartásban érdekelt feleket (pályamester, vezetőmérnök, a Pályavasúti Területi Igazgatóság Szeged Pályalétesítményi Osztály osztályvezetője). A meghallgatások során a Vb nem kapott választ arra, hogy az eseményben érintett váltó fenntartási munkálatai – a pályafelügyelet által feltárt hibák ellenére – miért maradtak el.”
A MÁV a jelentés közzététele után válaszolt újabb közadatigénylésünkre. Eszerint Rókus állomáson a tram-train építésének idején mintegy 650 millió forintot költöttek felújításra az alábbi táblázat szerint.
A MÁV által elvégzett munkák táblázata. Forrás: MÁV
7 kitérőt – vagyis váltót – cseréltek, darabja mintegy 40 millió forint volt. 1952 vágányfolyóméter hosszan felépítményt is cseréltek még 2018-ban, majd 2019-ben is 2020-ban is dolgoztak az állomáson. A MÁV azt írta az Átlátszónak, a munkákat saját forrásból finanszírozták, és hogy „a fentieken túlmenően szíves tájékoztatására közöljük – figyelemmel az adatigénylésében megjelölt KBSZ jelentésre –, hogy a korábbi siklásos balesetben érintett kitérőt nem állították helyre, hanem helyette folyóvágányt létesítettek, melynek hatósági engedélyezése jelenleg is folyamatban van”.
A korabeli képeken is az látszik, hogy a később meghibásodott váltó valójában egy hátsó vágányra vezetett, valamikor. De azt már a baleset idején sem használták, a szeged365.hu olvasói képén látszik, leaszfaltozták az évek során. Vagyis a váltóra ott semmi szükség nem volt, ezért is szüntethette meg a MÁV a baleset után. Érdemes felidézni a KBSZ jelentést a váltóról: „2017.03.14. A váltót kitérő irányba kiszögelték, egyenes irányba a forgalom elől elzárták”.
A vonat siklás után. Forrás: szeged365.hu
A jelentésből az derül ki, hogy „a 10. és 14 sz. váltók járhatatlanok lettek, a kárérték (anyag, helyreállítás) 16 millió Ft volt. A kisiklott mozdony forgóvázaiban nagyobb mérvű rongálódás keletkezett, a kár értéke a villamos mozdonyban és a kisiklott személykocsiban 52 millió Ft volt”. Ezen túl a végleges helyreállításig 149 személyszállító vonat „1972 perc késést szenvedett”. A KBSZ megállapítása az, hogy „a kitérőben a vízelvezetés hiánya miatt a felgyülemlett csapadékvíztől a fa aljak korhadásnak indultak (3. ábra).”
A 14. váltó ma is megvan, ugyanúgy fa az alja, mint a másiknak a baleset idején.
Andó Gergely közlekedési szakértő az Átlátszónak azt írta, szerinte a hiba felismerése után azért nem történt meg a javítás azonnal, mert, mint fogalmazott, „a pénz és az anyag meg a kivitelezői kapacitás ritkán jár kéz a kézben”. Azt is írta a jelentést olvasva, hogy a MÁV-nál hosszú a várólista, sok a lassú jel, a pályahiba, de „ez nem tűnt kritikusnak”. Szerinte „ha elvégzik az aljcserét, akkor is kisiklott volna valamikor ott valami”.
Segesvári Csaba
Címlapkép: Kisiklott vonat Szeged-Rókuson. Forrás: szeged365.hu
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Az Átlátszó által kikért adatok szerint a kormányrendelet elfogadása óta is zajlik a faanyagok exportja, az illetékes hivatalok tudtával.
A kormány egyelőre kihátrált a projekt mögül, a város a gazdasági nehézségek ellenére 90 milliót elköltött a kulturális negyed előkészítésére.
A nyertes Observer Budapest Médiafigyelő Kft. alvállalkozóként bevonja a Mráz Ágoston Sámuel tulajdonában álló Ceper Central European Perspectives Zrt.-t is.
A Debrecen szomszédságában lévé Mikepércs a leginkább érintett a tervezett akkumulátor-gyár ügyében, információt azonban alig kapnak az ott élő lakosok.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!