Győr

„Nem, nem mondunk le róla” – a győri polgármester kitart a 600 milliárdos kulturális negyed mellett

Dézsi Csaba Andrásnak, Győr fideszes polgármesterének szívügye a 600 milliárd forintra saccolt kulturális negyed felépítése a városban. A kormány azonban a nehéz gazdasági helyzet miatt egyelőre kihátrált a projekt mögül, ami annyira grandiózus, hogy „még Budapestnek is sok lenne”. Regisztráltunk az éves közmeghallgatásra, hogy végre választ kapjunk arra a kérdésre, hogy Dézsi továbbra is kitart-e a projekt mellett. Mindeközben kiderítettük, hogy a gazdasági nehézségekkel küzdő város az elmúlt években 90 milliót költött a kulturális negyed előkészítésére. A régi színház felújítása és az új mélygarázs ​együttesen ​40 milliárdra becsült építése pedig épp amiatt maradt el, mert a Borkai Zsolt helyébe lépő új polgármester a kulturális negyedben képzelte el az új színházat. 

A Győrben élők már sokat hallhattak a kormánypárti városvezető, Dézsi Csaba András nagyszabású tervéről, országszerte azonban kevésbé. A polgármester 2020-ban egy 600 milliárd forintba kerülő új kulturális negyedet álmodott meg. A projekt megvalósításához a korábbi Rába-gyár területét szemelte ki.

A Mosoni-Duna partján egy teljes városrész épülne. Nemcsak a színház költözne át a belvárosból, hanem a bábszínház, a balett, a filharmonikus zenekar, a korábbi ifjúsági ház is. Lenne ott még közlekedési múzeum, hajókikötő, továbbá irodaházakat és szállodát terveztek ide. Az egyik legnagyobb attrakció a fejlesztési terület közepén kialakított hajózható csatorna  lenne, ami által a fás terület egy mesterséges szigetet alkotna.

Kulturális negyed helye (forrás: Dézsi Csaba András / Facebook)

„Építünk egy új városközpontot. Olyat, mint Párizsban, ahol, ha megállunk a Diadalívnél, egyik oldalra eltekintünk, ott van az új Párizs, a hátunk mögött pedig a Concorde tér és a Tuileriák” – ecsetelte lapunknak a grandiózus tervét Dézsi, – amikor még szóba állt az Átlátszóval.

„Bármikor megmondhatom a véleményem a fociról” – interjú Dézsi Csaba András győri polgármesterrel | atlatszo.hu

Az Átlátszónak ritkán ad ilyen részletes, hosszú interjút országosan ismert Fidesz-politikus. Dézsi Csaba András, az idén januárban, Borkai Zsolt lemondása után megválasztott győri polgármester azonban válaszolt a kérdéseinkre. – Ön nemrég azt nyilatkozta, hogy valójában csak mostantól, az ön megválasztásával lett igazán fideszes városvezetés Győrben.

Kong a város kasszája, a kormány szerint túl grandiózus a terv

Az álmok azonban nem találkoztak a valósággal. A gigantikus beruházást normál körülmények között még lehet, hogy támogatta volna a kormány az adóforintokból. Viszont 2020-ban jött a koronavírus, 2022-ben az orosz-ukrán háború, amelyek nehéz helyzetbe sodorták az országot és Győrt is. 2021 elején pedig már arról beszélt Dézsi, hogy nem kizárt: az önkormányzatnak hitelt kell felvennie.

Mindez a fideszes győri városvezetőt nem tántorította el a kulturális negyedtől: 2021 elején, a koronavírus-járvány egyik csúcspontján is bizakodó volt, ősszel pedig a kulturális negyedről készült látványvideót osztott meg.

Egy hajózható kanálist és egy mesterséges szigetet is kialakítanának (forrás: Dézsi Csaba András / Facebook)

A polgármester csak a gazdaság fellendülésében és a kormányzati támogatásban reménykedhet, amire egyre kevesebb a remény. A kormány álláspontjáról annyit lehet tudni, amit Gulyás Gergely kancelláriaminiszter mondott a választások utáni kormányinfón: „vannak olyan vélemények, hogy az elképzelés olyan mértékben grandiózus, hogy még Budapestnek is sok lenne.” „A tervek és a racionalitás viszonyáról vannak még viták” – tette hozzá a miniszter. Nagyon komoly (és drága) munkálatokat igényelne tehát a rozsdaövezeti pusztaságból kulturális paradicsomot teremteni.

A közmeghallgatáson bírtuk szóra a polgármestert

Szerettük volna megkérdezni a polgármestert arról, hogy továbbra is kitart-e a terve mellett, és hogy eddig mennyi pénzt költöttek a beruházásra.

A kulturális főépület látványterve (forrás: Dézsi Csaba András / Facebook)

Személyesen Dézsinél először tavaly november 24-én próbáltunk a fenti témában érdeklődni. Odamentünk a helyi közszolgálati média, a Győr Plusz székházához, hogy elcsípjük a reggeli műsorban való szereplése után, de nem állt szóba velünk. Azért kényszerültünk erre, mert 2022-ben Győrben nemigen voltak olyan minden tudósító számára nyilvános, előre meghirdetett sajtótájékoztatók, ahol a polgármesternek élőben lehetett volna kérdést feltenni.

Így aztán jeleztük kérdezési szándékunkat a tavaly november 29-én megtartott közmeghallgatáson. Itt a jogszabály szerint, a helyszínen történt regisztráció után bármelyik ott megjelenő helyi lakos hozzászólhat, illetve kérdést, észrevételt fogalmazhat meg.

Dézsi Csaba Andrást, Győr polgármesterét a közmeghallgatáson sikerült végre elcsípni (Dézsi Csaba András / Facebook)

Közel 90 milliót költöttek eddig

A polgármester a közmeghallgatáson az Átlátszó tudósítójának kérdésére elmondta, hogy még 2021 decemberében is úgy tűnt a kormánnyal való tárgyalásokon, hogy biztosítanak a tervezésre forrást, „de végül a válság idején ez a támogatás elmaradt.” ​Arra kérdésünkre pedig, hogy a jelenlegi helyzetben is kitart-e a terve mellett,​ a városvezető úgy fogalmazott:

„Nem, nem mondunk le róla, mert fantasztikus adottságai vannak a területnek”.

Szaksz Vince győri főépítésznek a közmeghallgatáson adott válasza szerint eddig nagyságrendileg körülbelül 80 millió forintot költöttek a kulturális negyed tervezésére. Szaksz szerint a geodéziai felmérés, a talajmechanikai és a környezetvédelmi vizsgálat 45 millióba került, a koncepcióterv, a telepítési tanulmányterv pedig körülbelül 30-33 millió forint volt.

Kulturális negyed látványterve (forrás: Dézsi Csaba András / Facebook)

A pontos számokat, összegeket az Átlátszó ezután e-mailben megkérdezte a polgármestertől, arra egyelőre nem jött válasz. Átnéztük a város Üvegzseb felületét, ahol megtalálható, hogy

  • a terveket a Rosta S. Csaba többségi tulajdonában lévő cég, a RAS Design Kft. készítette el 31 millió forintért. (Erről korábban az ugytudjuk! is beszámolt.)
  • 43,5 millió forintért készítették el a geodéziai-, a talaj- és a környezetvédelmi vizsgálatokat,
  • Győri Kulturális Városközpont – rozsdaövezeti rehabilitációhoz tartozó jogi feladatok ellátásáért pedig 14,2 millió forintot kapott a Szterényi Ügyvédi Iroda.

Az ügyvédi díjjal együtt a költségek közel 90 millióra rúgnak.

A RAS Design Kft.-nek nem elérhető a 2021-es beszámolója, az azt megelőző években 37 milliós nettó árbevételt értek el. A kft. jelenleg működik, de a cégről számos negatív információ található a cégadatbázisban, számos végrehajtást rendeltek el, majd szüntettek meg ellenük.  

90 millió forint a 600 milliárd forinthoz képest nem tűnik soknak, azonban Győr jelenlegi anyagi helyzetében ez is komoly összeg. Az energiaválság miatt ugyanis jó pár helyi állami és/vagy önkormányzati, közpénzes beruházás elmaradt vagy csúszik.

Győr már az energiaválság előtt befékezett: több beruházás is elmaradt vagy késik | atlatszo.hu

Idén nyárra tervezték a megújult győri Adyvárosi Sportcentrum átadását, ez azonban elmaradt. Rákérdeztünk a beruházónál ennek okára, illetve arra is, hogy mikor fejeződik be a felújítás. Fűzy András, a Széchenyi Kosárlabda Akadémia és az UNI Győr kosárlabdacsapat elnöke az Átlátszó kérdésére elmondta, „a létesítmény 2023 első negyedévében lesz átadva”.

Győrben a megszorítások már a 2022-es választás előtt elkezdődtek: az óvodai dolgozóknak az étkezési lehetőségét, aztán a ruhapénzét vették el. Mindez a távfűtéshez beszerzett földgáz drasztikus megdrágulása miatt történt. A választások után, ősszel pedig jó néhány helyi kulturális intézmény, sportlétesítmény átmenetileg bezárt, illetve csökkentett, rövidített nyitvatartással üzemel. A győri adventi vásár díszkivilágításának elmaradásáról, az elsötétült ünnepi rendezvényről pedig még a New York Times is írt. (Végül a lakossági elégedetlenségre reagálva egy szerényebb díszkivilágítást mégis biztosított az önkormányzat.)

A színház közben tovább rohad

A kulturális negyed terve onnan indult, hogy a helyi színházat akarták felújítani az előző polgármester idején. A Borkai-korszak utolsó éveiben részletes tervek születtek a színház, valamint a körülötte lévő tér felújítására, illetve egy mélygarázs építésére. Aztán a fideszes Borkai Zsolt szexbotrány miatti lemondása után, 2020 januárjában megválasztott Dézsi Csaba András leállította (pontosabban el se kezdte) a beruházást.

Fotó: Győri Nemzeti Színház (a szerző felvétele)

Kérdés, mennyire volt racionális döntés 2020-ban a jóval kisebb összegből megvalósítható színház-, és térfelújítást lefújni, és a helyére egy ekkora gigaprojektet beharangozni. A kulturális negyed érezhetően más nagyságrend, mint a színházfelújítás. Utóbbi a volt igazgató, Forgács Péter szerint önmagában (a mélygarázs és a tér nélkül) eredetileg 9 milliárd forint lett volna, a kulturális negyed viszont a polgármester elmondása szerint 600 milliárd forint.

Összehasonlításképp: 40 milliárd forintba került volna a mélygarázs, a színház, és a tér megújítása.

Fotó: Győri Nemzeti Színház oldalát Viktor Vasarely kerámiaképe burkolja (a szerző fotója)

Az 1978-ban átadott, tehát több mint negyvenéves régi színházépület rossz állapotban van, ezt senki nem tagadja. Forgács Péter, volt színházigazgató szerint az épület állapota katasztrofális.

„Számtalanszor hozta be nekem a színház mérnöke a csöveket, amiket a vizesblokkokból kiszedtünk. Ha azt megmutatnám valakinek, olyan csövet látna, amin van hetven lyuk. (…) Most ez az épület a pengeélen táncol: ha egy nyomócső, vagy bármi eltörik, akkor a színházat azonnal be fogják zárni”

–  összegezte a problémákat tavaly nyáron az intézmény korábbi vezetője.

Tényleg hülyeség lett volna a Dézsi által elvetett mélygarázs?

Dézsi Csaba András a nekünk adott 2020 nyári interjújában azzal indokolta a Borkai idején indult színházfelújítási beruházás lefújását, hogy

„Egy olyan mélygarázst terveztek a színházhoz, amit, ha én megépítenék, mint polgármester, akkor utána azt mondanák, hogy ki volt az a hülye, aki ezt megépítette? Mert senki nem venné igénybe ezt a garázst, senki nem fog a színházból kilépve másfél órát várni arra, hogy megkapja az autóját. Addig ott ácsorogjon? Ez egy nonszensz, elhibázott dolog, és nagyon-nagyon komoly költségekbe került a tervezés is, és komoly költségekbe kerülne ezt megépíteni”.

Ezt a közmeghallgatáson is elmondta a fideszes városvezető, de akkor már háromórás várakozási időről beszélt a mélygarázs esetén. (Az automata mélygarázsban nem a gépkocsivezetők parkolják le az autójukat, hanem a rendszer helyezi be azokat az üres helyekre.)

Levélben több kérdést feltettünk Dézsi Csaba Andrásnak. Többek között arra voltunk kíváncsiak, hogy a másfél vagy a háromórás  várakozási idő-e a helytálló, megismerheti-e a nyilvánosság a hatásvizsgálatokat. Megkeresésünkre azonban nem jött válasz.

Fotó: A régi színház felújításának látványterve (forrás: teatro.hu)

Máshonnan viszont kaptunk érdemi információt.

„A tervezők azt is modellezték, hogy mennyi idő alatt lehet teljesen »leüríteni« az automata mélyparkolót. A Dézsi Csaba András által említett másfél órás várakozás erre vonatkozhatott, hogy az utolsó autós ennyi idő után jutna az autójához. Ez nyilván csak elvi lehetőség lett volna, hogy a teljes mélyparkolót a színház látogatói foglalták volna el és ők az előadás után egyszerre is akartak volna távozni. Hozzátenném, modellezésre került egy hagyományos (nem automata) mélygarázs is, amelynek a teljes leürítése ennél lassabban történt volna meg a tervezők szerint”

– mondta el az Átlátszónak a beruházás előkészítésének folyamatára belülről rálátó forrásunk.

A projekt munkálataiban részt vevő szakember elismeri, hogy ez egy rendkívül költséges, akkori áron 40 milliárdosra saccolt építkezés lett volna.

„Ekkora méretű parkoló létesítése ott másképp nehezen lett volna kivitelezhető, ugyanis a felszín alatt a győri vár fala nem tette volna lehetővé a hagyományos mélygarázs építését. Vagyis ha egyszerre kívánjuk megoldani a színház felújítását és a parkolást, akkor műszaki szempontból ez lett volna az optimális megoldás. Nem véletlen, hogy a közgyűlés által korábban, még jóval a tervezés előtt elfogadott győri belvárosi parkolási koncepció is tartalmazta azon a ponton egy mélyparkoló létesítését”

– mondja a tervezés egyik bennfentese.

Forrásunk szerint a terv mellett és ellene is szólnak érvek, azt azonban nem tartja jó döntésnek, hogy Dézsi Csaba András úgy vetette el a beruházást, hogy azt érdemben megversenyeztette volna. Megkérdeztük a polgármestert, hogy terveznek-e bármilyen felújítást a színház jelenlegi épületében, azonban erre a kérdésünkre sem érkezett válasz.

A kulturális negyed helye még egy jó darabig üresen fog állni (fotó: a szerző felvétele)

Papp László Tamás

Címlapkép: Dézsi Csaba András polgármester és a kulturális negyed látványterve (fotó: Átlátszó szerkesztés, Dézsi Csaba András / Facebook). A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta.

Megosztás