Rettegés? Műbalhé? A hajdúnánási „migránspánik” háttere

Januárban bejárta a magyar sajtót, hogy Hajdúnánáson „komoly riadalmat” okozott, amikor a közelben dolgozó indiai vendégmunkások érkeztek a városban levő szállásukra, mivel a helyiek illegális határátlépőknek hitték őket, akikkel évek óta riogat a kormánypropaganda. A szalagcímekben a történet a 2017-es őcsényi esethez hasonló idegenellenes hisztériaként jelent meg, azonban közelebbről megnézve árnyaltabb a kép. Megpróbáltuk rekonstruálni, hogyan lett országos ügy a hajdúsági városban történt incidensből, és hogy volt-e egyáltalán „migránspánik”.

Mindenki ismeri a történetet Orson Welles híres, a Világok harca című inváziós sci-fi regényt feldolgozó rádiójátékáról. A közismert legenda szerint a fiktív híradásként bemutatott rádiójáték olyan élethűre sikerült, hogy Amerika-szerte pánikot okozott, milliók menekültek el otthonukból, mert elhitték, hogy a földönkívüliek valóban megtámadták a Földet. Kevesebben tudják, hogy a tömegpánik nagyrészt csak a korabeli sajtó túlzott híresztelése volt, és valójában semmilyen archív hatósági dokumentum nem támasztja alá, hogy valóban tömeges pánikot okozott a műsor.

Valami hasonló történt nemrég a hajdúnánási migránspánik hírével is.

A közelmúltban bejárta az országos médiát, hogy a Hajdú-Bihar megyei városban ellenséges vagy félelemmel teli reakciókat váltott ki 30 indiai vendégmunkás érkezése, akik a közeli MOL-beruházáson dolgoznak, és ideiglenesen a nánási panzióban kaptak szállást.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

„Nem kis riadalmat okozott Hajdúnánáson, hogy a városban több külföldit is látni véltek, akikről azt gondolták a helyiek, hogy egy nagyobb létszámú illegális határátlépő csoport érkezett hozzájuk, és emiatt sokan jelezték a hatóságnak, hogy félnek” – hangzott el például az ATV híradójában. A híradások alapján annyira nagy volt a félelem, hogy végül a polgármesternek, Szolláth Tibornak (Fidesz) kellet lenyugtatni a kedélyeket: a városvezetés egy közleményben nyugtatgatott, hogy nincsenek illegális migránsok Hajdúnánáson, akiket láthattak a helyiek, csak legálisan itt dolgozó vendégmunkások.

A hírt egyből (és jelentősebb utánajárás nélkül) felkapta az országos média, hiszen beleillik egy közkeletű narratívába, miszerint a vidéki településeken begyöpösödött, hiszékeny emberek élnek, akik a Fidesz idegenellenes propagandája hatására teljesen kifordulnak magukból, paranoiássá vagy erőszakossá válnak, ha idegent látnak.

Hajdúnánás az új Őcsény?

Ezt a sztereotípiát alapozta meg például a 2017-ben, Őcsényben történt incidens, amikor néhány, szintén legálisan itt tartózkodó menekült nyaralása váltott ki hatalmas gyűlölethullámot. Őcsényben akkor (látszólag) spontán falugyűlést hívtak össze, ahol tömegesen keltek ki a helyiek az ellen, hogy a legálisan itt tartózkodó külföldiek – akiket a tévében mutogatott „erőszakos migránsokkal” azonosítottak – belépjenek a faluba. A tömeghisztéria minden jelét magán viselő eset végül tettlegességig fajult, a szállást felajánló panziós autóját megrongálták, és hosszú időre el kellett hagynia a falut. Az eset azért is emlékezetes, mert

Orbán Viktor az őcsényiek mellé állt, a történeteket úgy kommentálta, „helyes, hogy határozottan, hangosan és érthetően fejezték ki a véleményüket”.

A miniszterelnök akkor azt nyilatkozta, semmi kivetnivalót nem talál abban, hogy Őcsényben a helyiek tiltakoztak az ellen, hogy Magyarország által hivatalosan oltalomba vett menekült gyerekek pihenjenek pár napot egy panzióban.

Hajdúnánás lenne az új Őcsény? A helyiekkel folytatott beszélgetés alapján, és a történtek hátterét alaposabban megnézve nem igazán állítható párhuzam a két eset között. Hajdúnánáson tömeges pánikról semmiképp nem lehetett beszélni: bár az Átlátszó által megkérdezett helyiek közül csaknem mindenki hallott róla, hogy „valakik” pánikoltak, olyannal nem sikerült beszélnünk, aki saját maga félt volna az „illegális migránsoknak” vélt vendégmunkásoktól. Az általunk megkérdezett hajdúnánásiak egy kivételtől eltekintve nem ismertek személyesen olyan embert, aki jelezte, hogy a vendégmunkásokat „migránsnak” vélte volna, és emiatt félne.

Ami bizonyítható, az az, hogy egy ember posztolt a Facebookon arról, hogy „migránsokat látott”. Ez indíthatta a fideszes városvezetést arra, hogy megnyugtatónak szánt közleményt tegyen közzé – a nánásiak többségéhez pedig ez a közlemény vagy már az országos média híradásai jutottak el.

Hajdúnánás főtere (forrás: Átlátszó/a szerző felvétele)

„Az interneten olvastuk, hogy voltak, akik felháborodtak, mert azt hitték, illegális migránsok jöttek” – mondta egy hajdúnánási nő, akit a piac melletti pékségben kérdeztünk. „Engem egyébként nem zavarnak, hadd dolgozzanak itt, valamiből nekik is meg kell élniük” – mondta. Egy, az orvosi rendelő előtt várakozó idősebb férfi szintén azt mondta: „az interneten olvasta, hogy voltak, akik balhéztak. Meg persze viccelődnek az emberek az indiaiak rovására. De olyat nem ismerek, aki tényleg félne.” Hozzátette: „az a baj, hogy Orbánék teleszórták az országot azzal, hogy a külföldiek el akarják venni a munkádat.

Ha nincs ez a gyűlöletkeltés, nem lett volna Hajdúnánáson sem probléma.”

Hasonlóról számoltak be a hajdúnánási közélet szereplői: „túlzás, hogy pánik volt, a Facebookon indultak el pletykák, de nem úgy tapasztaltam, hogy központi témává vált volna a városban, hogy migránsokat láttak” – mondta az Átlátszónak Kállai Zsolt ellenzéki önkormányzati képviselő. „Számos ügy van, ami ennél sokkal jobban foglalkoztatja az embereket” – tette hozzá. Elmondta azt is, egyébként van olyan helyi mezőgazdasági vállalat is, amely szintén alkalmaz indiai munkásokat.

A városvezetés hívta fel rá a figyelmet

Gurbán László volt megyei önkormányzati képviselő szintén „műbalhénak” nevezte a migránspánikot. „Két-három ember tényleg megkérdezte tőlem, hogy kik voltak azok a »nagyon fekete emberek, akik csoportban közlekedtek«, de azért általános pánikot egyáltalán nem keltett a feltűnésük.”

A polgármesteri hivatal közleménye január 4-én (forrás: Facebook)

Mint mondta, szerinte a nagy többség csak a polgármester közleménye után hallott csak híreszteléseket – mások szintén megerősítették, hogy mielőtt az önkormányzat kiposztolta volna a megnyugtatónak szánt üzenetet, nem is hallottak migránsos pletykákat. A közlemény tehát úgy tűnik, kritikus volt abban, hogy a „migránspánik” bekerüljön a köztudatba: feltehetően az országos média is innen szerzett tudomást az ügyről, és ez alapján adta hírül, hogy Hajdúnánáson pánikot keltett néhány külföldi ember megjelenése.

Nem tudni atrocitásról, rendőrhöz rohanásról

Fontos leszögezni, hogy Hajdúnánáson nem volt olyan közösségi felbolydulás, mint az említett őcsényi esetkor, nem hívtak össze lakossági fórumot, nem próbálták hatósággal megakadályozni a külföldiek belépését. Az Átlátszónak nyilatkozó helyi lakosok és önkormányzati képviselők egyike sem tud arról, hogy például bárki megpróbálta volna feljelenteni a vendégmunkásokat, vagy hogy történt volna velük szemben valamilyen atrocitás.

Úgy tűnik, a polgármester posztja nem egy elterjedt riadalomra reagált: a pánik nem jelentett többet Facebook-posztoknál.

Fontos különbség az is, hogy a hallottak alapján Hajdúnánáson nem szították az indulatokat mesterségesen az érkező külföldiek ellen helyi politikusok. Nem úgy, mint Őcsényben, ahol – akkori interjúk alapján – nem egészen spontán tört ki a hisztéria. Többen akkor azt mondták, a helyzethez nagyban hozzájárult a közeli Szekszárdról átjött képviselők tudatos hangulatkeltése, akik a fideszes őcsényi polgármestert próbálták „migránsbetelepítéssel” megvádolni.

Önbíráskodás: feszült helyzetet teremtett az indiai vendégmunkások jelenléte a kisvárosban | atlatszo.hu

Bácsalmás októberben azzal került a hírekbe, hogy helyiek a faluban élő indiaiakra támadtak. Kíváncsiak voltunk, mi okozhatta a konfliktust, és egyáltalán miért laknak indiaiak a határhoz közeli településen. Nyomozásunk során kiderült, hogy ötszörösére nőtt a harmadik országbeli munkavállalók száma Bácsalmás és Jánoshalma térségében. A helyiek szerint a Mélykúton átadott, uniós pénzből is épült vágóhíd miatt. A problémát egy utcai szóváltás okozta, ami után a helyiek éjszaka támadtak az alvó indiaiakra. A külföldiekre sokan rossz szemmel néznek, mert hangosan beszélnek és megbámulják a nőket, de van, aki szerint a kormány migránsellenes kampánya is rátesz minderre egy lapáttal. Helyszíni riport Bácsalmásról.

Egy netes komment indíthatta el

„Csak nevetek az egészen” – mondta egy fiatalabb nő, hozzátéve: elítéli azokat, akik ellenségesen reagáltak a vendégmunkásokra, mert voltaképpen külső alapján ítéltek meg embereket, ami sosem helyes. Arra a kérdésre, hogy hol, miben nyilvánult ez meg, a Hajdúnánás Pletyka nevű Facebook-csoportra mutatott, mit mondta, ott írtak egyesek „hülyeségeket”.

Az említett csoport láthatóan fontos szerepet tölt be a helyi közéletben, valószínűleg a legjelentősebb helyi hírforrásnak tekinthető: Hajdúnánás 17 ezres lakosából több mint 4 ezren tagok. Van emellett egy hasonló nevű Hajdúnánási Pletyka csoport is, amelyben közel 17 ezren vannak, bár a helyiek elmondása szerint ez az évek során megtelt „álprofilokkal és nánáson kívüliekkel”, ezért is indítottak új csoportot.

A helyiek jelentős részének semmi kifogása nincs a vendégmunkások ellen (forrás: Facebook)

Azok közül, akiket az utcán megszólítottunk, majdnem mindenki hallott a két csoport valamelyikéről. Azonban a városi Facebook-csoportok december-januári archív bejegyzései között jelenleg egy olyan sem található, amiben valaki arról írna, hogy elözönlötték a várost a „migránsok”. A legkorábbi, ilyen témájú bejegyzés mindkét csoportban már az önkormányzat közleményét tartalmazza.

A hozzászólások nem utalnak a közleményt megelőző tömeges pánikra, de tagadhatatlanul előfordulnak a vendégmunkásokkal szembeni rasszista megjegyzések is, ezeket már az önkormányzati közleményre válaszul írták. Láthatóan a faji alapú előítéletességet az nem semlegesíti, ha hivatalos szervek kiírják, hogy mivel legálisan jöttek, nem tekintik őket „migránsnak”. Egy hozzászóló azt írja:

„Nem lenne ezzel gond, ha az elmúlt évek kampányai nem arról szóltak volna, hogy mindenkit utálni kell, aki különbözik tőlünk.

Pár évvel ezelőtt ebben a városban is nagyon fontos volt határozatot hozni arról, hogy a kormány mögött állunk a migráció elleni harcban, elutasítjuk a »Soros-szervezeteket«. Azóta se tudok arról, hogy ilyen szervezetek akartak volna itt tevékenykedni.”

Ezt a kormányzati plakátot többen felidézték (forrás: MTI/Máthé Zoltán)

Az egyik nánási lakostól később megtudtuk, hogy a Hajdúnánás Pletyka csoportban volt egy bejegyzés, ami valószínűleg az egész ügyet elindította. Ezt később törölték, de még a törlés előtt elmentette a posztot, és megosztotta az Átlátszóval.

A csoportban egy idősebb nő azt írta: „ma felmentem a számlákat fizetni, a visszafelé úton földbe gyökerezett a lábam, mozdulni se tudtam, csak meredtem a szembe velem jövő csapatra: migránsok voltak. Esküszöm a covidtól nem rémültem így meg. Hogy is van ez? Ki engedte be Hajdúnánásra őket és még szállást is kaptak? Vagy nincs elég fertőzött, hadd legyen még több? Polgármesterünk ennyire becsüli szeretett városát? Mit akar elérni, aki engedélyezte ezt a borzalmat?”

Képernyőmentés arról a Facebook bejegyzésről, amely vélhetően elindította a lavinát. Olvasói fotó.

Jellemző azonban, hogy már az első hozzászóló rámutatott: az indiai munkásokról van szó.

Úgy tűnik tehát, hogy a városvezetés tűzoltónak szánt közleménye volt, ami városi, majd országos nagyságrendű üggyé tette a „migránspánikot” (valójában egy-két ember pletykáját, ami aztán az országos nyilvánosságban már úgy jelent meg, mintha tömeges hisztéria lett volna).

Van, aki szerint előre kellett volna érzékenyítenie az önkormányzatnak

Az ügyben megkerestük Szolláth Tibor polgármestert. Azt kérdeztük tőle, milyen döntés alapján került ki a közlemény, a közlemény kikerülése előtt érkezett-e hozzá a lakosoktól félelmet kifejező megkeresés az indiai munkásokkal kapcsolatban, illetve hogy van-e tudomása arról, hogy a munkásokat Hajdúnánáson feljelentette valaki, vagy atrocitás érte volna őket. Az önkormányzat egy másik fideszes tagját megkerestük azzal a kérdéssel is, hogyan készülnek kezelni a mostanihoz hasonló helyzeteket, hiszen a jövőben is várható még vendégmunkások érkezése Hajdúnánásra.

Az önkormányzattól cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ a kérdésekre.

Időközben azonban a helyi Fidesz-közeli képviselőcsoport, a Hajdúnánási Polgári Összefogás oldalán megjelent egy videó, ami a helyi ellenzéket hibáztatja a hírverés miatt, a történteket úgy értelmezik: az ellenzék „lejáratja a várost”. Ezt Havas Henrik videójára hivatkozva állítják, ami a Jobbik-közeli Alfahíren jelent meg. Ebben Havas (nyilvánvalóan a szalagcímek alapján) „hülye hajdúnánásiakról” beszél.

Ez a videó egyébként nagy port kavart a városban, ottjártunkkor csaknem minden megkérdezett azt mondta, hallott róla, még olyanok is, akik a migránspánikos alaphírről nem is hallottak, arról viszont igen, hogy „Havas hülyének nevezte az egész várost”. Az általunk megkérdezettek többsége egyébként bántónak és igazságtalannak tartja a videót, de volt olyan is, aki azt mondta, jót szórakozott rajta, és „valahol igaza van”.

Arról, hogy a városvezetés jól kommunikálta-e az ügyet, megoszlanak a vélemények.

Többen úgy látják, jobb lett volna, ha előre szólnak, hogy vendégmunkások érkeznek majd, nem csak arra válaszul, hogy valakik ellenségesek velük.

Volt, aki azt mondta, kár, hogy Szolláth Tibornak „ilyesmikre kell vesztegetni az idejét” – bár az idegenelleneséget elítéli, a fideszes polgármester munkájával elégedett. Többen felvetették, hogy ellentmondásos helyzetbe került a fideszes önkormányzat, hiszen a párt évekig folytatott rasszista hangulatkeltést, most pedig ennek a következményeit kénytelen kezelni.

Figyelemelterelés a korrupcióról?

„A Havas-féle videót eléggé felkapták a városban, és sokan rossz néven vették, bevallom, szerintem is igazságtalan és kontraproduktív” – tette hozzá Gurbán László volt képviselő. Szerinte egyébként a városvezetés fideszes többsége tudatosan irányította rá a figyelmet a migránstémára azért, hogy elterelje a figyelmet a közelmúltban kirobbant korrupciógyanús ügyről: a legfőbb ügyész december 13-án közölte, hogy a rendőrség nyomozást folytat „versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési eljárásban”, aminek keretében hat gyanúsítottat hallgattak ki, és sajtóhírek szerint az egyik érintett Kiss Imre, a település jegyzője.

Hajdúnánás alpolgármestere szerint Brüsszel lassítja a MotoGP pálya építését | atlatszo.hu

December 16-ra képviselő-testületi ülést hívtak össze Hajdúnánáson, ahol a 65 milliárd forintból épülő, a város külterületére tervezett MotoGP-beruházásról is szó esett. Kiderült például, hogy hol tart a csereterületek kijelölése, az alpolgármester pedig az Átlátszó cikkére reagálva elmondta, szerinte mi az oka annak, hogy a tervezettnél lassabban haladnak a munkálatok. De nem ez az egyetlen ügy, amivel Hajdúnánás bekerült mostanában a hírekbe.

Olyan nánásival, aki nyíltan ellenségességét fejezte volna ki a vendégmunkásokkal szemben, nem találkoztunk. Igaz, volt, aki felvetette, hogy „van a városban olyan, akiből kinézi, hogy megtámadná őket”, viszont hozzátette, „ők most benn (börtönben) vannak, nem kint”. Egy férfi pedig szóvá tette, hogy a munkások „nem tanulnak meg magyarul, pedig elvárható lenne tőlük”. Többen ugyanakkor párhuzamot vontak az indiai vendégmunkások és azok között a hajdúnánásiak között, akik külföldön vagy más városokban dolgoznak.

Később még több vendégmunkás érkezhet

„Igazából nem csoda, hogy külföldről hoznak ide munkásokat” – mondta a már említett, a kórház előtt meginterjúvolt idős férfi. „Vannak a városban is munkanélküliek, de nem elegen egy nagy beruházáshoz. Közben rengetegen mentek el külföldre vagy ingáznak.” Hozzátette: tavaly például a térkövezésre hoztak „vagy hatvan ukránt”.

A nemrégiben felújított hajdúnánási munkásszálló épülete (forrás: Átátszó/a szerző felvétele)

Gurbán Lászlót szintén nem lepi meg, hogy vendégmunkások dolgoznak a környékbeli beruházásokon, hiszen a munkaerőhiány az egész régióban kritikus. „Bár sok a munkanélküli, a közfoglalkozásból nem sokan tudtak eddig átmenni a versenyszférába. A képzett helyi szakemberek közül pedig rengetegen mentek külföldre vagy más megyékbe” – mondta.

Bár a most középpontba került 30 indiai munkás nem Hajdúnánáson dolgozik, és csak átmenetileg kapott ott szállást, amíg a papírjaikat intézték, a közeljövőben várhatóan sok külföldi jöhet dolgozni. Az önkormányzat a közelmúltban saját költségen újított fel és rendezett be egy épületet, ahol 93 férőhelyes munkásszállót létesítenek. A Mártírok útján található épület mostanában lett üzemkész, és hamarosan szükség is lehet munkások fogadására.

Az év elején két jelentős beruházás is elindult a városban, az egyik a hajdúnánási gyógyfürdő 3 milliárd forintból történő felújítása, a másik a városon kívüli, 65 milliárdból megvalósuló MotoGP pályaépítés.

MotoGP: a kisajátításról még semmi hír, de már a földjeiken dolgoznának | atlatszo.hu

Bár az eredeti tervek szerint őszre már a kisajátítási eljárásokat is lefolytatták volna, december elején még mindig akad olyan család, aki nem tudja, mennyi ideje lesz a kiköltözésre, és mikor kell elhagynia a területét a Hajdúnánás külterületére tervezett, 65 milliárdból megvalósuló MotoGP pályaépítés miatt. Az ott élők egy része már folyamatosan őrizteti a területét, mert attól tartanak, hogy engedélyek nélkül is megkezdik rajtuk a munkát. És bár érdemi kommunikáció nincs az állam és a földek tulajdonosai között, a közpénzköltést ez nem akadályozza.

Zubor Zalán

Címlapfotó: Nánás Center, Hajdúnánás központja (forrás: Átlátszó/a szerző felvétele)

Ez a cikk hat szerkesztőség közös projektje, a Helyközi Járat keretében, a Partizán támogatásával készült. Tarts velünk, szállj fel a Helyközi Járatra! Ha van egy jó sztorid, oszd meg velünk, és ha teheted, támogasd munkánkat, hogy hosszú távon, kiszámíthatóan és magas színvonalon tudjunk dolgozni. Támogatással és ötletekkel kapcsolatban írj nekünk a [email protected] címre.