204 ezer forintot kér az SZFE, hogy kiadja az oktatói állományára vonatkozó adatokat

Tovább folytatjuk az egyetemi oktatók helyzetét bemutató cikkek írását. Ezúttal arról szerettünk volna többet megtudni, hogy hány olyan oktató van a felsőoktatási intézményekben, akiket alacsonyabb munkaköri beosztásban foglalkoztatnak, mint azt képzettségük indokolttá tenné. Az egyetemek többsége gond nélkül teljesítette erre vonatkozó, mindössze három rövid kérdésből álló közérdekű adatigénylésünket, és el is küldték a kért számokat. A Színház és Filmművészeti Egyetem (SZFE) ugyanakkor több mint 200 ezer forintot kér az adatok kiadásáért.

Az elmúlt hónapokban több alkalommal foglalkoztunk már az egyetemi oktatók helyzetével az Átlátszón. Először megírtuk, hogy több száz tanárt foglalkoztatnak díjazás nélkül a magyar felsőoktatási intézmények, legutóbbi cikkünkben pedig megnéztük, hogyan alakulnak a magyar fizetések más országokkal való összevetésben. Az eredmények alapján a sereghajtók közé tartozunk Romániával, Bulgáriával és Szlovákiával együtt.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Ezúttal arra voltunk kíváncsiak, hogy hány olyan oktató van, aki a képzettségénél alacsonyabb beosztásban dolgozik. A tanárok alapbére ugyanis attól függ, hogy milyen oktatói munkakörben alkalmazzák őket.

Felsőoktatásban oktatók garantált bruttó havi fizetése

Az előrelépés feltételeit egyrészt a felsőoktatási törvény, másrészt az egyetemek szervezeti és működési szabályzata határozza meg, ez utóbbi felülírja az előbbit. (A törvény szerint ha valaki doktorál, akkor három év után tanársegédből egyetemi adjunktussá kellene átsorolni. Ha valaki habilitál, akkor egyetemi tanárrá válhat, de sok helyen ezt már a docensektől is elvárják.)

Közérdekű adatigénylésben kerestük meg a magyar egyetemeket, hogy megkérdezzük: pontosan hány főből áll a tanári kar és milyen az oktatók megoszlása az alábbi fokozatok szerint: tanársegéd, adjunktus, docens, egyetemi tanár.

Arra is rákérdeztünk, hogy a teljes tanári karból jelenleg:
– hány tanársegéd rendelkezik három évnél régebbi PhD-val;
– hány habilitált oktató rendelkezik docensnél alacsonyabb fokozattal.

Közérdekű adatigénylésre legtöbbször az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használjuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ.

A legtöbb egyetem gond nélkül, a 15 napos határidőn belül teljesítette adatigénylésünket, egyelőre csupán két intézmény, a Neumann János Egyetem és a BGE kért újabb 15 napot az adatok mennyiségére való hivatkozással – igaz, utóbbi végül a határidő leteltét nem várta meg, hamarabb elküldte a kért számokat.

Olyan válaszra azonban nem volt példa más helyen, mint amit a Színház- és Filmművészeti Egyetemtől (SZFE) kaptunk a napokban.

Az SZFE ugyanis közölte, hogy közel 204 ezer forintot kérnek az adatigénylésünk megválaszolásáért.

Küldtek egy táblázatot is arról, hogy miként sikerült kikalkulálniuk ezt az összeget. A nem túl egyszerűen értelmezhető (vélhetően excelből bemásolt) táblázat alapján azt látjuk, hogy a költséget az egyetem szerint az indokolja, hogy hosszú időbe telne lekérdezni az oktatói nyilvántartást, és az általunk kért módon csoportosítani azt. A munkaerő-ráfordítást 46 órában, ennek díját pedig 202 400 forintban határozták meg.

Emellett az igényelt adatokat tartalmazó adathordozó, illetve annak kézbesítési költségét 1580 forintban állapítják meg, holott adatigénylésünkre a többi egyetemhez hasonlóan elegendő lenne egy írásos dokumentum vagy Excel-táblázat elküldése elektronikusan.

Az SZFE kalkulációja a közel 204 ezer forint költségtérítésről (forrás: SZFE/KiMitTud)

Figyelemreméltó, hogy a hasonló témában született, nyári adatigénylésünket gond nélkül megválaszolta az SZFE is: akkor szintén az egyetem tanári karáról kértünk információkat, egészen pontosan arra kérdeztünk rá, hogy az egyetem oktatói közül mennyi a főállású, illetve a külsős oktató, valamint az oktatók közül hányan tanítanak ellentételezés, díjazás nélkül. Az egyetem akkori leveléből kiderült, hogy 191 oktató tanít az egyetemen (ami egyébként megválaszolja a mostani egyik kérdésünket is a háromból, vagyis már csak a tanársegédekre és docensekre vonatkozó kérdésekre várnánk választ).

Összehasonlításképp: az ELTE-n, a Miskolci Egyetemen, a BME-n, a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetemen, de még a Semmelweisen is 1200 felett van az oktatók száma, vagyis egészen pontosan 10-szer annyian tanítanak ezekben az intézményekben, mint a Színház- és Filmművészeti Egyetem. Így minden bizonnyal több időbe is telt átnézni a nyilvántartásokat

mégsem állapított meg egyik intézmény sem költségtérítést adatigénylésünk teljesítéséhez.

Nemrég az erzsébetvárosi önkormányzat kért volna közel félmilliót azért, hogy a kerületi cégek átvilágításáról szóló jelentését kiadja, az erről beszámoló cikkünk megjelenése után azonban Niedermüller Péter, a kerület polgármestere úgy döntött, hogy nyilvánosságra hozza a kért dokumentumokat. 

Niedermüller Péter nyilvánosságra hozza a 484 ezer forintos átvilágítási jelentéseket | atlatszo.hu

Nyilvánosságra hozza az erzsébetvárosi önkormányzat azokat a céges átvilágítási jelentéseket, amelyeket az Átlátszó közérdekű adatigényléssel kért ki. Korábban az önkormányzat még 484 ezer forintot szeretett volna kapni az iratok anonimizálásáért.

Szopkó Zita

Címlapkép: Facebook/Színház- és Filmművészeti Egyetem