Kritikus állapotban a víz- és csatornahálózat: a kiszivárgott jelentés drámai képet fest

 

Válságos szinthez közelít, egyes helyeken kritikus a víziközművek állapota országszerte. Kevesebb, mint 20% a megfelelő minősítésű rendszerek aránya – olvasható a Megyei Jogú Városok Szövetsége által a településeknek nemrégiben véleményezésre szétküldött „stratégiai dokumentumban”.

Háromezer-milliárd forint. Ennyi pénzre lenne szükség a vízközművek felújításához a kormányellenes elfogultsággal nem vádolható MJVSZ által a településeknek „véleményezésre” június elején szétküldött, fejléc és aláírás nélküli, 2017. június 26-i keltezésű dokumentum szerint. A gondok okát a szerzők a „műszaki rekonstrukciók és karbantartások hiánya miatti folyamatos állagromlásban” látják.

„A víziközmű-szolgáltatás működtetése a rekonstrukciós elmaradások miatt válságos szinthez közeledik, melynek megoldása a fenntarthatóság, a finanszírozás és a jövőkép újra fogalmazását igényli” – olvasható a stratégiai dokumentumnak nevezett elemzésben. A szolgáltatók az elmaradásokat likviditási gondokkal magyarázták.

 

 

A 2011-es, államvezérelt radikális piaci átalakítás után megmaradt 41 vízközmű-cégből 24 termelt üzemi szinten, 11 mérleg szerint is veszteséget 2015-ben. A társaságok kintlevőségei – zömében lakossági hátralékokból eredően – 25,5 milliárd forintot tettek ki az év végén. Ebből az összegből 8,7 milliárd forint egy éven túli követelés.

A magyarországi vízközművek értékbecslése – bár volt rá központi ígéret – nem készült el egyelőre, a különféle típusú szerződések (vagyonkezelői, bérleti, koncessziós) alapján kezelt vagyon összértéke kétezer milliárd forintra tehető.

A rezsicsökkentést ugyan nem merik direktben okolni a válságos helyzetért a dokumentum szerzői, de az állami beavatkozást, leginkább államosítást sürgető javaslatok indokai között azért a díjbefagyasztás mellett ez is megjelenik.

Közvetlenül is nekimegy ugyanakkor az anyag a területet érintő másik emblematikus kormányzati intézkedésnek, a közműadónak: az emiatt veszteségessé vált szolgáltatók állami támogatása mellett a mind a víz-, mind a szennyvíz-hálózat vezetékhossza után megfizetendő adóval aránytalanul megterhelt vidéki szolgáltatók kompenzálását a stratégiai dokumentum a többi szolgáltató terhére is szükségesnek tekinti.

A szövegből ugyanakkor adódik a következtetés, hogy a rezsicsökkentés és a különadók egyaránt okai a víziközművek siralmas állapotának. Amelyre példa az is, hogy a vezetékes víz 26 százaléka el sem jut a fogyasztóhoz, hanem kifolyik valahol a rossz állapotú vezetékeken.

„A megfelelő minősítéssel rendelkező rendszerek száma mára már nem éri el a 20 százalékot, és ez folyamatosan csökken. A hiányzó összeg azonnali biztosítására sem az ellátásért felelősök, sem a víziközmű-szolgáltatók, sem maga a Magyar Állam nem képes, ugyanakkor egyes víziközmű rendszerek állapota kritikus, amely azonnali beavatkozást igényel” – olvasható az Átlátszó birtokába jutott elemzésben.

A vízközmű-cégek közül jelenleg 23 van száz százalékban önkormányzati, 13 többségi önkormányzati, 5 pedig állami tulajdonban. A MJVSZ-es elemzés a többségi állami tulajdont látná helyesnek. Azt is javasolnák, hogy a törvényhozás változtasson a közműadó számításának jelenlegi rendszerén, ami megítélésük szerint hátrányosan érinti a ritkábban lakott területeken szolgáltató cégeket. Megfontolandónak tartanak továbbá egy 1,5 százalékos, nem lakossági díjemelést. Különös tekintettel arra, hogy a kötelező minimálbér-emelés a közműcégeket is érinti, s még ezt is ki kell gazdálkodniuk valahogyan.

Kapcsolódó cikkeink

Rágalmazással vádolják a mérnököt, aki szabálytalanságokat talált a Swietelsky szennyvízcsatornáiban

Folyik a szar a Tiszába, de Kuna Tibor PR-cége negyedmilliárd forintot keres az államosított szennyvíz-bizniszen

Rezsicsökkentés kimaxolva: hónapok óta ömlik a szennyvíz a Tiszába Vásárosnaménynél

„Kérjük vissza az arzénos vizet” – így sikerült a 6 milliárdos ivóvíz-projekt Felső-Bácskában

Rádi Antónia