Magyarország a korábban rendelt, raktáron maradt vakcinákra építi a koronavírus elleni védekezést, ezért sem vesz részt az EU közös Pfizer-beszerzési programjában. Valóban sok vakcinát tettünk félre, azonban az EU nemcsak az eredeti, hanem az újonnan kifejlesztendő oltásokat is előrendelte, amelyek mindenképpen hiányoznak majd Magyarországról. Ezek hiánya fájdalmas lehet, ha megtörténik az, amitől az immunológusok tartanak, azaz a vírus egy szökevény-variánsának megjelenése.
Az Európai Bizottság májusban írta alá a (sorrendben a harmadik) vakcinabeszerzési szerződést a Pfizer és BionTech gyártókkal, amely szerint az uniós tagállamok között 1,8 milliárd adag koronavírus elleni oltóanyagot osztanak el a 2021 vége és 2023 közötti időszakban. Nem sokkal az aláírás előtt Gulyás Gergely a Kormányinfón közölte, hogy Magyarország nem vesz részt közös vakcinabeszerzésben, ezzel hazánk az egyetlen uniós ország, amely kimaradt a programból.
A terv szerint Magyarország 2023-ig 19 millió adag Pfizer-vakcinát kaphatott volna, amelyekért 120 milliárd forintot kellett volna fizetnie az államnak.
Gulyás Gergely akkor részben a magas árral indokolta a döntést, részben pedig azzal, hogy Magyarországon már elegendő, mintegy 10 millió adag nyugati vakcina áll rendelkezésre, és tekintve, hogy az oltási hajlandóság jelentősen lassult, nincs igazán szükség többre, mivel a már raktáron levő 10 millió adag nyugati vakcina a harmadik emlékeztető-oltásokhoz is elegendő lesz. Azt is mondta, hogy
„keleti vakcinák is rendelkezésre állnak”, és hogy „2022 második felétől jó eséllyel megfelelő mennyiségben tud majd saját vakcinát előállítani Debrecenben.”
Gulyás akkori nyilatkozata alapján a kormány akkor azzal számolt, hogy sokkal többen már nem is fogják sem Magyarországon, sem más országokban beoltatni magukat. Úgy kalkuláltak, hogy Magyarországon az optimistább forgatókönyv szerint is csak 2022 második feléig juthatunk el 6 millió beoltottig, de tulajdonképpen a járvány leküzdéséhez elég is lesz a teljes lakosság 55-60 százalékos átoltottsága.
Akkoriban nemcsak a politikusok voltak optimisták: májusban Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora is azt nyilatkozta, hogy „nem lesz COVID 2022-ben, Magyarországon már idén nyáron sem. COVID-esetek lesznek, de azoknál, akik be vannak oltva, vagy átestek a betegségen, és még be is vannak oltva, ott komoly történet nem lehet”.
A mostani adatok alapján a kormány számításai több szempontból sem váltak be: ami a járvány idén őszi, negyedik hullámát illeti, novemberben az újonnan diagnosztizált fertőzések száma már elérte a napi 8 ezret, ami a márciusi (a járvány csúcspontját megelőző hónap) adatokkal egyezik meg. A halálozások száma jóval kisebb lett novemberben, de ismét emelkedik, november 11-én már egy nap alatt 132 beteg halálát jelentették a kórházak.
A járványadatok már rosszabbak, mint tavaly novemberben, a második hullám alatt voltak
– a különbség a két helyzet között az, hogy tavaly ilyenkor már szigorú lezárások és kötelező óvintézkedések voltak érvényben, védőoltást viszont még senki sem kapott. November eleji adatok alapján már Magyarországon volt az egész világon a legmagasabb a koronavírus reprodukciós rátája.
Így követi a negyedik hullám a második alakulását | atlatszo.hu
Leginkább az aktív fertőzötteket mutató grafikonon és az utolsó két ábrán látszik legjobban a kísérteties hasonlóság: a kórházi ápoltak és a lélegeztetőgépen lévők száma szinte ugyanolyan ütemben emelkedik, mint egy éve. Az abszolút számokat tekintve viszont a kórházban kezelteké elmarad a tavalyitól, a lélegeztetőn lévőké pedig megegyezik, ahogy az aktív fertőzötteké is majdnem azonos (minimálisan elmarad).
Idén november 11-ig 5,982 millió ember kapta meg a koronavírus elleni védőoltás legalább első dózisát Magyarországon, 5,760 millióan pedig már a másodikat is felvették – vagyis az oltások sokkal gyorsabban fogynak annál, mint amennyivel a magyar kormány számolt. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy 1,431 millióan már a harmadik oltást is beadatták.
A jelenlegi adatok elhúzódó járványt vetítenek előre; Jakab Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem virológus professzora november 8-án
arról beszélt, hogy érdemes már most felkészülnünk egy ötödik hullámra is.
Mint mondta, az elhúzódó járványhullámok olyan új vírusvariánsok megjelenésével járnak, amelyek ellen kevésbé nyújtanak védettséget az eddigi vakcinák, de reménykeltőnek nevezte, hogy az úgynevezett mRNS-technológia elvén működő oltásokat (ilyen a Pfizer és más nyugati vakcinák) „akár néhány hét alatt hozzá tudják igazítani egy újabb mutációhoz”.
A magyar kormány által visszautasított uniós vakcinastratégia részben éppen erről szól: a májusban megkötött elővásárlási szerződésbe ugyanis belefoglalták a mutáns változatok ellen „frissített” vakcinák kifejlesztését és klinikai tesztelését is (erről a dokumentum 55. oldalán esik szó).
A vakcinafejlesztés egyfajta fegyverkezési verseny, és az uniós stratégia azt biztosítja, hogy a legfrissebb fegyvert kapják a tagállamok a vírus legújabb változatai ellen – ez igazi probléma tehát azzal, hogy Magyarország lemondott a Pfizer-beszerzésben való részvételről. Hiába marad nálunk raktáron nagy mennyiségű oltóanyag, nem biztos, hogy ez hatékony lesz az új „szökevény variánsok” ellen, szemben a többi uniós ország által előrendelt új verziókkal.
A ma legelterjedtebb koronavírus elleni vakcinák működési elvük szerint három csoportba sorolhatók: az első az mRNS-vakcinák, ide tartozik a Pfizer és a Moderna. Ezek a vakcinák nem tartalmaznak legyengített vírust, csak a vírusra jellemző úgynevezett antigén genetikai kódját tartalmazzák, azaz azt a genetikai kódot, ami immunválaszt vált ki a szervezetből (az antigén nem összetévesztendő az antitesttel, azaz a szervezet által termelt ellenanyaggal).
Hasonló elven működnek az adenovírus-alapú vakcinák, mint a Szputnyik-V és a Johnson&Johnson COVID-vakcina. Ezeknél az antigént egy ún. adenovírushoz (emberre veszélytelen, legfeljebb megfázásszerű tüneteket okozó vírus) kapcsolva juttatják be. A harmadik csoportba tartoznak azok a vakcinák, amelyek elölt koronavírust tartalmaznak, ilyen például a Sinopharm, illetve ilyen elven működne elvileg a Debrecenben fejlesztett magyar vakcina is.
Az mRNS-technológia előnye, hogy igen rugalmasan fejleszthető,
hiszen létrehozásához nincs szükség magának a vírusnak a kultivációjára: az antigén (a SARS-CoV-2 esetében ezt a vírus tüskefehérjéje) nagy mennyiségben előállítható szintetikusan is. Ez a mutációk elleni új védőoltások előállítását is nagyban megkönnyíti. Ezzel szemben, ha egy új mutáció ellen inaktiváltvírus-vakcinát akar valaki gyártani, akkor izolálnia és sejtkultúrában szaporítania kell a mutáns vírust, ami hosszadalmas folyamat lehet.
Júniusban a Pfizer vezérigazgatója, Albert Bourla azt mondta, akár 100 nap alatt is képesek lennének kifejleszteni egy újfajta vakcinát a koronavírus eddig ismeretlen variánsa ellen. A Nature magazin riportja szerint az elmúlt hónapokban az mRNS-vakcinákat gyártó cégek folyamatosan gyakorolták az antigén leválasztásának és sokszorosításának, azaz a „frissített” vakcinák előállításának technikáit. A lapnak nyilatkozó kutatók valószínűnek tartják, hogy
a közeljövőben kialakulhat a koronavírus egy ún. „szökevény variánsa”, azaz egy olyan mutáció, ami ellen a korábbi vakcinák már nem nyújtanak hatékony immunvédelmet.
A delta és más variánsok még nem számítanak igazi szökevénynek, de ahogy Philip Dormitzer, a Pfizer tudományos főmunkatársa fogalmazott, „ha látjuk, hogy van egy variáns, ami tényleg elkerüli az oltások keltette immunitást, gyorsan tudunk lépni”.
Amennyiben valóban megjelenik egy ilyen variáns, az unió többi országa a Pfizerrel kötött beszerzési szerződésnek köszönhetően jobb eséllyel védekezhet ellene. Magyarország kezében csak az elavult vakcinák maradnának, és az új, szökevényvariáns elleni oltóanyagból valószínűleg jóval drágábban vásárolhatna csak, mint az uniós mechanizmus keretében. Nem sokat segítene az sem, ha időközben beindulna az oltóanyag gyártása, mivel a magyar vakcina a jelenlegi információk szerint inaktivált vírus felhasználásával készül, és ezt a technológiát sokkal lassabban lehet az új vírustörzsekhez igazítani.
Fontos leszögezni, hogy valódi szökevényvariánsról egyelőre nem tudnak a szakemberek, és a jelenleg ismert mutációk okozta megbetegedés ellen a ma Magyarországon elérhető védőoltások legjobb tudomásunk szerint hatékony védelmet nyújtanak. Hogy mennyire hatékonyat, arról azonban nehezen kapunk képet, miután a negyedik hullám alatt a kormány nem közöl adatokat arról, milyen mértékben fertőződtek meg az oltott emberek, sem arról, hogy a koronavírus egyes variánsai (delta, dél-afrikai variáns stb.) milyen arányban vannak jelen Magyarországon.
Müller Cecília elárulta nekünk, hogy mekkora az oltottak száma az új regisztrált fertőzöttek között, de a lényeges adatokra még várunk | atlatszo.hu
Megkérdeztük azt is, hogyan változott ugyanez a szám (oltottak és oltatlanok, első, illetve második oltást megkapók) a lélegeztetőgépen lévő fertőzöttek, illetve a koronavírusban elhunyt betegek esetében, valamint, hogy a fertőzést elkapó oltottak milyen típusú vakcinával voltak oltva. Egyelőre még várjuk a választ – a korábbi tapasztalataink alapján minimum 90 napos várakozási időre kell számítanunk, már ha egyáltalán megkapjuk a kért adatokat.
A korábban idézett Merkely Béla augusztusban, a korábbiaknál óvatosabban fogalmazva azt mondta, lesz negyedik hullám, de az „az oltatlanok hulláma” lesz, ebben azonban nem lett teljesen igaza. November 10-én a Müller Cecília vezette NNK válaszolt az Átlátszó közérdekű adatigénylésére.
A kapott napi adatokból az látszik, hogy a fertőzöttek közel fele rendelkezett valamilyen oltással, amikor elkapta a vírust
(ez ellentmond Müller Cecília augusztusban tett nyilatkozatának, amikor azt mondta, mindössze 0,2 százalékos újrafertőződési arányt mutattak ki azoknál, akik a koronavírus ellen Magyarországon használt vakcinák szükséges dózisát megkapták).
Azt azonban a kapott adatok igazolják, hogy oltottakat, még ha meg is fertőződnek, az oltások jó eséllyel megvédik a súlyosabb tünetektől. Erre utal, hogy a korábbi hullámokhoz képest a megbetegedésekre most arányaiban kevesebb kórházi kezelés és haláleset jut.
Arról azonban a kormány továbbra sem közöl adatokat, milyen oltásokat kaptak azok, akik az oltás ellenére megbetegedtek – pedig ez akár az egész világ számára tanulságos lenne, hiszen Magyarország igazi kísérleti terepe a keleti és nyugati COVID-vakcináknak.
A közelmúltban a világ több országából is érkeztek olyan hírek, amelyek megkérdőjelezik az egyik hazánkban használt keleti oltóanyag, a kínai Sinopharm-vakcina hatékonyságát. Májusban a WHO is kiadott egy értékelést a védőoltásról, amely többek között azt állapította meg, hogy aligha igazolható a kínai oltás hatékonysága a 60 év felettieknél és a társbetegségekben szenvedőknél. A WHO jelentése arról is írt, hogy kétséges, mennyire nyújt védelmet a vakcina a koronavírus új variánsai ellen, és hogy más oltásokhoz képest az idő előrehaladtával valószínű, hogy gyorsabban „kopik” a védettség a Sinoharmmal oltott embereknél.
Magyarországgal ellentétben egy másik, keleti és nyugati vakcinákat vegyesen használó ország, Szerbia szeptemberben közzétett egy adatsort az újrafertőződött betegek átoltottságáról. Az adatsor nem fest biztató képet a Sinopharmról. A kutatás szerint a kínai védőoltást kapók közül betegedtek meg a legtöbben:
az oltás ellenére újrafertőződött betegek 71,4 százaléka Sinopharmot kapott, 6,8 százalékuk Pfizerrel volt beoltva, 8,3 százalékuk AstraZenecával, 13,6 százalékuk Szputnyik V-vel.
A statisztikát persze torzítja, hogy Szerbiában többen kaptak kínai vakcinából, mint a többiből, és hogy ezek nagy részét régebben adták be, és idővel a védettség csökken. Azonban szerb orvosok már a nyáron arról számoltak be, hogy a Sinopharmmal oltott pácienseknek rendkívül alacsony az antitest-szintje, ezért harmadik oltásként a Pfizert javasolták.
Zubor Zalán
Címlapkép: Barrak Ahmad igazgató főorvos beolt egy nőt a német-amerikai fejlesztésű Pfizer-BioNTech koronavírus elleni oltóanyag, a Comirnaty-vakcina harmadik, emlékeztető adagjával a Szécsény és Térsége Egészségügyi Centrumban kialakított oltóponton Szécsényben 2021. november 11-én (forrás: MTI/Komka Péter)
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Emelkednek az esetszámok a koronavírus járvány negyedik hullámában, így természetes, hogy egyre több embert érdekel, mennyire hatásos a védőoltás, mennyien...
Három évig építkeztek a tram-train kapcsán a Szeged-Békéscsaba vasútvonalon, a Hódmezővásárhelyig tartó szakaszra 30 milliárdot költöttek. A MÁV adatai alapján...
Nem csitulnak a kedélyek Kisorosziban, amely néhány hónappal ezelőtt a meghiúsult Szigetspicc-beruházás miatt került be az országos sajtóba. Most népszavazást...
Bejutott a nemzetközi szervezetek által is kifogásolt Fertő tavi építkezés területére Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd Magyarországért országgyűlési képviselője. A több...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!