Ahogyan a nyár végével újból növekedésbe kezdtek a fertőzöttségi, halálozási és kórházi számok, úgy kezdett el egyre több olvasói levél is érkezni hozzánk a koronavírussal, az adatokkal és a Koronamonitorral kapcsolatban. Ebben a cikkben összegyűjtöttük a legfontosabb és leggyakrabban feltett kérdéseket, mivel úgy véljük, nemcsak a kérdezőknek, hanem a Koronamonitor összes követőjének is hasznos információkkal szolgálhatunk.
Ahogyan a 2020-as nyáron is már megtapasztalhattuk, a koronavírus-járvány számadatai idén is jelentősen enyhébbek voltak a nyár során. Hasonlóan a tavalyi évhez, idén is szeptember elején fordult meg az előjel, és indul újból növekedésnek a napi és aktív fertőzöttek, az elhunytak és kórházi ápoltak száma. Ezzel párhuzamosan a Koronamonitor olvasói is több kérdéssel fordultak hozzánk, amelyek közül a legfontosabbakat most megválaszoljuk.
„Úgy javaslom, hogy a kórházi ápoltak, halottak oltottságát százalékos arányban közölni kellene.”
Ezzel a kéréssel fordultak hozzánk az elmúlt időben a legtöbben, hiszen hozzánk hasonlóan, az olvasókat is nagyban foglalkoztatja az oltások hatékonysága, az oltottak újrafertőződésének lehetősége, a súlyos esetek kialakulásának esélye. Eltekintve attól, hogy a magyar kormány tavasszal kétes sikerű táblázattal próbálta bizonyítani a különböző oltások hatékonyságát az oltott fertőzöttek és elhunytak számát bemutatva, ilyen típusú adatot a mai napig nem tesznek közzé a hivatalos járványügyi oldalon. Ahhoz, hogy az oltások hatékonyságáról helyes következtetéseket tudjunk levonni, ezen adatok napi szintű közlésére lenne szükség. Ez viszont nincs így, és nincsenek arra utaló jelek sem, hogy kibővítenék az önmagában is szűkös, napi adatok listáját ezekkel a részadatokkal.
A Koronamonitoron található diagramok többsége a magyar járványügyi portál napi adatain alapszik, nemzetközi forrásokon a többlethalálozásról és a nemzetközi átoltottságról szóló diagramjaink alapulnak. Emellett az oltóanyagok korcsoportokon belüli felhasználása is nemzetközi forrásból származik, hiszen a magyar portálon ilyen adattípussal sem lehet találkozni.
Abban természetesen egyetértünk olvasóinkkal, hogy a fertőzöttek, kórházi ápoltak és elhunytak oltottsági arányának ismerete fontos lehet az oltakozás szempontjából (tehát ezeknek a számoknak a normalizáltan alacsony száma akár motiváló hatással is lehet az oltások megítélésére, azok még szélesebb körű elfogadására), viszont ezeknek az adatoknak a megismerése nem valószínű. Az egyetlen járható út az adatigénylés lenne, viszont a járványügyi védekezésre hivatkozva egyes igénylések válaszadási kötelezettsége akár három hónapra is kitolható, így a határidő leteléséig a kikért adatok könnyen relevanciájukat veszíthetik, miközben semmi sem garantálja, hogy azokat valóban ki is adják.
„Az elhunytak korfája mellett érdekes lenne a megbetegedettek és kórházban ápoltak stb. korfája is.”
Ennek a javaslatnak a megvalósítása is ugyanazon problémába ütközik, mint a újrafertőződött átoltottak megoszlása: nincsen ilyen adat nyilvántartva. A koronavirus.gov.hu a következő adatokat teszi közzé minden nap a járvány kezdete óta, kisebb bővítésekkel: új fertőzöttek száma, összes fertőzöttek száma, aktív fertőzöttek száma (Budapest és vidék felosztásában is), új elhunytak száma, összes elhunytak száma (Budapest és vidék felosztásában is), összes gyógyultak száma (Budapest és vidék felosztásában is), kórházi ápoltak száma, lélegeztetőgépen lévők száma, összes elvégzett mintavétel száma, hatósági karanténban lévők száma, összes fertőzöttek száma megyei felosztásban és az oltások kezdete óta az első, második és harmadik összes oltottak száma. Ezen felül ritkán belekerült a napi adatközlésbe az oltásra regisztráltak száma és az oltott regisztráltak százalékos aránya. Továbbá egyre ritkábban kerül közlésre a beérkezett oltóanyagok száma, míg a kölcsönadott, elajándékozott vakcinákról – sok más adathoz hasonlóan – egyáltalán nem esik szó a hivatalos járványügyi oldalon.
„Szerintem érdemes lenne gondolkozni az aktív fertőzöttek számának hitelességén, ugyanis sokkal magasabb, mint amennyinek a napi új gyógyultak és elhunytak száma, a betegség lefutási ideje alapján kéne lennie.”
Ez a probléma pontosan egy évvel ezelőtt jelentkezett legelőször, akkor egy hasonló, válasz nélkül maradt kérdésekről szóló cikkben írtunk az aktív fertőzöttek számának furcsa anomáliáiról. Amellett, hogy a gyógyultak és az elhunytak számával nem arányosan csökken az aktív fertőzöttek száma, a hatósági karanténban lévők számán is nyomon követhető az eltérés.
Nem jön ki a vírusmatek: hiányok és kérdések a kormány hivatalos járványügyi adatközlésében
A kormány hivatalos járványügyi adatközéseivel kapcsolatban már a kezdetek óta felmerültek hitelességi kérdések. Következetlenségeket, kimaradásokat, a tudott esetek és a…
Mivel a mi célunk azoknak az adatoknak a legszéleskörűbb bemutatása, amelyeket a magyar kormány minden nap közzétesz, ezért a Koronamonitoron nem teszünk közzé olyan, többnyire feltételezéseken alapuló diagramokat, amelyeknek a hitelességében mi magunk sem vagyunk biztosak, hiszen az az olvasók (és önmagunk) becsapása lenne. Természetesen létezik az oldalon ilyen megközelítés is, a Járványszimulátor, viszont ez egy komplex matematikai számítások alapján változó szimulációs segédeszköz: célja nem a napi adatok bemutatása, hanem egyes szcenáriók interaktív összeállítása különböző változók segítségével.
„Javaslom, hogy a szabadnapok utáni összesített értékeket átlagoljátok a hétvége napjaira, ezzel elkerülve a zavaró hétfői kiugrásokat.”
Ez a megközelítés a fent említett alapelv miatt nem valósult meg az oldalon, ugyan mi is sokat gondolkoztunk rajta, melyik módszer lenne a célravezetőbb. Ami miatt mégis az adatok pontos követésénél maradtunk és elvetettük az átlagolós megoldást, az a hétvégi „szürke zóna” ismeretlen eredetéből fakad. Ugyan a kilengések eltűnnének a diagramokról, a hét napból három nap adatai nem fednék a valóságot, hiszen feltételezésünk egy matematikai számításon alapulna. Azzal, hogy a három nap adatait egyben visszük fel a diagramokra, megőrizzük az adatok integritását, függetlenül attól, hogy ez vizuálisan hogy jelenik meg a diagramokon. Az olvasói kérés a változtatásra szerintünk főleg a diagramok vizuális olvasásából fakad, hiszen minden hétvégén megtörik a napi adatok logikus növekedése vagy csökkenése, és ez értelmezési nehézségekhez vezethet. Ezt kiküszöbölendő, kérjük olvasóinkat, hogy a hétfői adatokat három napra vonatkozóan értelmezzék, mint ahogyan ezt az oldal tetején is kiemeltük. A zavaró kiugrásokat pedig az ötnapos adatközlésre átkalkulált hétnapos átlag enyhíti.
Ezeken az olvasói kérdéseken felül minket is érdekelt a járvány egyik fontos szempontja, az egyes variánsok megoszlása. A nyáron közérdekű adatigényléssel fordultunk a Nemzeti Népegészségügyi Központhoz a KiMitTud felületén keresztül, és az eddigi koronavírus-fertőzötteken belüli variáns-megoszlásra voltunk kíváncsiak, napi leosztásban, területi eloszlásban és a variánsokon belüli halálesetek feltüntetésével. A válasz – amire meglepő módon nem kellett hónapokat várni – viszont nem volt kielégítő, Müller Cecília szerint a „COVID-19 fertőzöttek adatait, a COVID-19 fertőzéssel összefüggésbe hozható halálozások adatait, a területi eloszlási adatokat a www.koronavírus.gov.hu honlapon visszamenőlegesen” meg lehet találni. A tisztifőorvos válasza így teljesen figyelmen kívül hagyta a variánsokra vonatkozó részét az adatigénylésnek.
Hasonlóan nehéz dolgunk volt az oltások területi adatainak megigénylésével is, amire több hónapot vártunk, és a várt adatok töredékét kaptuk csak meg. Erről korábbi cikkünkben írtunk:
Közel fél évig vártunk az oltási adatokra az NNK-tól, több kérdést vetett fel a kapott táblázat, mint amennyit megválaszolt | atlatszo.hu
A kapott Excel-táblázat összefésülése nem volt egy egyszerű feladat, ugyanis annak ellenére, hogy adatigénylésünkben kifejezetten adagokra lebontva kértük a kiszállított oltóanyagok számát, az NNK ampullákban küldte el a kért adatokat, azt azonban már nem tüntették fel, hogy egy ampulla pontosan hány adagot tartalmaz.
Összegezve tehát arra szeretnénk kérni olvasóinkat, hogy legyenek megértéssel, hogyha bizonyos diagramtípusokat nem találnak a Koronamonitoron: mivel a kérésekre vonatkozó adatok nem publikusak vagy nem léteznek, ezért mi sem tudunk rájuk vonatkozó diagramokat készíteni.
KORONAMONITOR – Naponta többször frissülő grafikonok és térképek a koronavírus magyarországi helyzetéről
Ez az oldal elsősorban a hivatalos, kormány által közölt adatokat dolgozza fel, de nem tekinthető hivatalos tájékoztatásnak, továbbá nem vállalunk felelősséget a kormány által közölt adatok és információk valóságtartalmáért. Kérjük, a hivatalos információkért látogasson el a kormány által működtetett Koronavirus.gov.hu oldalra, illetve olvassa a nagyobb hírportálok híreit.
Szabó Krisztián
2021-ben már nyolcadik alkalommal kérte fel a Széchenyi Kártya Programot irányító KAVOSZ Zrt. a meghatározó szakmai szervezeteket, médiavállalatokat, szerkesztőségeket és...
Szinte egyedülálló módon már másfél éve érvényben van Magyarországon a törlesztési moratórium, amely minden vállalati és lakossági hitelszerződésre kiterjed. Elemeztük,...
Tegnap este lezárult előválasztás első fordulója, a szavazatok számolását ma reggel kezdte meg az Előválasztási Bizottság. A választókerületi eredményeket folyamatosan...
A K-Monitor perelte ki a Belügyminisztériumtól az Operatív Törzs által jóváhagyott beszerzéseket. Az 1464 soros táblázatban meglepő kiadások vannak.
