Ezer négyzetméteres kastély épül a világörökség-várományos természetvédelmi területen

“Ez a történet a NER-es feudalizmusról szól, kastéllyal, tiszttartó házzal, külön fürdővel, mulatóházzal”– így foglalta össze Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő az általa Korrupcióinfó címmel rendezett heti sajtótájékoztató-sorozat legújabb bejelentését, melynek helyszínére az Átlátszó stábja is elkísérte a képviselőt egy drónnal és egy kamerával.

Adj 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka!

Balatonhenyén, a  festői fekvésű, balatonfelvidéki faluban Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója korábbi birtokán hatalmas építkezés zajlik. A telek tulajdonosa ősz óta már nem Guller, hanem a Mészáros  Beatrix médiacégét (Media Vivantis Műsorszolgáltató Zrt.) vezető Ruff Zoltán. Ő korábban az Erzsébet utalványokról ismert, állami tulajdonú Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) által tulajdonolt, 2017-ben felszámolt Erzsébet Vagyonkezelő Kft. ügyvezetője is volt, de megfordult a Hír TV-nél és az ECHO TV vezetőségében is.

81%

Év végéig még

19 885 062 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Ruff Zoltánról azt is tudni lehet, hogy 2002-2004 között a NEO MET Ingatlanforgalmazó és vagyonkezelő Kft. egyik vezetője volt. Ez a cég akkoriban Simicska Lajosé volt, később Nyerges Zsolthoz, s végül Mészáros Lőrinc kezébe került.  Ruff és Guller több szálon is köthető egymáshoz: például Guller feleségének testvére, Dippold Miklós szerepelt a Guller, majd Ruff által tulajdonolt balatonhenyei telek közelmúltbeli tulajdonosai között.  Dippold az ügyvezetője egy Ruff Zoltán tulajdonában lévő cégnek, a Fekete-hegy Vagyonkezelő Kft-nek, illetve az ügyvezetője még egy olyan cégnek is, melynek tulajdonosa az állami tulajdonú Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. vezetője, Horváth Péter. Dippold és Horváth társtulajdonosok a Dunazug Vagyonkezelő Zrt.-ben.

A Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) egyik fejlesztőcégeként összesen 365,4 milliárd forint vissza nem térítendő pályázati támogatásként adott magyar és uniós forrás kiosztását koordinálja a Balaton kiemelt turisztikai térség fejlesztéseire. Ide tartozik Balatonhenye is.

A balatonhenyei telket a földhivatali dokumentumok szerint  tavaly ősszel eladó Guller Zoltán a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatói pozíciója mellett  a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány kuratóriumának az elnöki tisztjét is betölti. Ráadásul 2020. június 30-ig, a turisztikai térségek fejlesztésével kapcsolatos állami feladatokat koordináló miniszteri biztos.

Guller az MTÜ weboldalán elérhető információ szerint több pozícióban is dolgozott korábban az államigazgatásban:  2010-2011-ben a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Fejlesztéspolitika Koordinációjáért felelős Államtitkárságán dolgozott titkárságvezetőként, 2012 és 2014 között a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, majd 2014-2016 között az Emberi Erőforrások Minisztériuma miniszteri biztosa volt. Guller Zoltán egy tévéműsorban fiatal segítői közt említette Orbán Ráhelt is, és az Átlátszó is írt arról, hogy az általa vezetett MTÜ  hogyan kedvez fidesz-közeli cégeknek.

Ezer négyzetméteres kastély épül a világörökség-várományos természetvédelmi területen from atlatszo.hu on Vimeo.

A balatonhenyei ingatlant tavaly szeptemberig tulajdonló Guller Zoltánt megkerestük, hogy megtudjuk, mit építenek a telken, megvannak-e az építkezéshez szükséges engedélyek, és hogy a terület védettsége miatt volt-e szükség külön engedélyekre. Guller Zoltán a koronavírus járvány miatt emailben válaszolt a kérdéseinkre:

„2017-ben találtunk egy hirdetést a www.ingatlan.com hirdetési oldalon, és vásároltunk egy telket Balatonhenyén, azzal a céllal, hogy a családunk számára egy házat építsünk rá.

A tetőtér-beépítéses kb. 70 m² alapterületű ház építése (“1. számú ház”) a szükséges engedélyek birtokában, 2018-ban elkezdődött. 2019 tavaszán építési engedély iránti kérelmet nyújtottam be egy, másik (“2. számú ház”) ház építésére, amelyet másik négy tulajdonostársunkkal közösen kívántunk felépíteni.

2019 tavaszán még a jogerős építési engedély kiállítás előtt, a területen földmunkákat végeztünk, amelyet az illetékes Kormányhivatal – a mi álláspontunktól eltérően – az építkezés megkezdésének minősített, és az építtetőre bírságot szabott ki. A bírságot befizettem és a tereprendezést azonnali hatállyal felfüggesztettük.

A kivitelezőkkel folytatott megbeszélések nyomán, 2019 nyarán világossá vált, hogy – pénzügyi megfontolás okán – a tervezett ingatlant megépíteni nem fogjuk. A telket valamint az időközben megvásárolt egyéb telkeket, a telken álló, be nem fejezet épülettel (“1. számú ház”) és a “2. számú ház” terv-dokumentációval együtt értékesítettük.

A legfontosabb talán az, hogy nincsen  “Balatonhenyén zajló építkezésem”, sőt már több mint fél éve nincsen Balatonhenyén, egyetlen építkezésre alkalmas telkem sem.”

Természetvédelmi területen építkeznek

A 31/1997. (IX. 23.) KTM rendelet 2. számú melléklete szerint Balatonhenye teljes kül -és belterülete országos jelentőségű védett természeti terület. Ráadásul a Balaton-felvidéki Kultúrtáj részeként Balatonhenye is világörökségi várományos helyszín, s mint ilyen, “műemléki jelentőségű területnek” számít és extra védettséget élvez.

Lila szín jelöli a világörökségi magterületet, a zöld pedig a védőzónát

A Magyar Turisztikai Ügynökség támogatásai között érdekes módon külön kategóriaként szerepel a „Világörökségi helyszínek fejlesztése” (GINOP-7.1.6-16):

„A felhívás célja, hogy a világörökségi helyszíneken található kiemelkedő egyetemes értékek megőrzése, védelme, bemutatása azok látogathatóvá tételével, illetve a turisztikai funkció kialakításával valósuljon meg és hosszú távon gazdaságilag fenntarthatóan működjön. A felhívás további célja, hogy a Kormány által kiemelt világörökségi címre jelölendő, vagy előzetes döntésben kiválasztott világörökségi várományos helyszínek turisztikai fejlesztését támogassa a világörökségi cím elnyerése érdekében.”

Hadházy Ákos értesülése szerint részben vagy teljesen engedély nélkül indult a balatonhenyei építkezés, és erre utal a nyilvános építéshatósági dokumentumokban a “fennmaradási engedély” kiadása is. Ilyen engedély akkor szükséges, ha valaki építési engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően építkezik. Megkerestük az illetékes építési hatóságot, de mostanáig ők sem válaszoltak a kérdéseinkre.

Szöveg: Horn Gabriella — Videó: Németh Dániel

Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!