Elvileg már nem politikusok osztják majd a rászorulóknak az élelmiszercsomagokat

Újabb, közel 10 milliárd forintos élelmiszercsomag-osztási program indul az SZGYF lebonyolításában, a főigazgatóság egyik munkatársa szerint azonban a feladat jelentős része a túlterhelt szociális és gyermekvédelmi dolgozókra hárulhat. Az SZGYF azt írta: a támogatási forma meghatározása nem az ő hatáskörük, ők végrehajtói feladatot látnak el. Azt is közölték, hogy a kiosztás ezúttal „projektvégrehajtási, és nem politikai tevékenység” lesz.

„A nagyobb vármegyékben például a várható volumen havonta körülbelül 4-5000 csomag, 13–15 osztási nappal számolva, ami napi átlagban mintegy 3-400 csomag kézi mozgatását jelentheti. Ez időszakosan akár a 15-20 ezret is elérheti. Ez nem alkalmi segítségnyújtás, nem »besegítés«, hanem hónapokon át tartó, szervezett fizikai anyagmozgatás. Mindezt olyan dolgozókkal, akiknek munkaköre jellemzően nem erre szól, és akik között nők, idősebb munkatársak, valamint eleve szociális és gyermekvédelmi területen túlterhelt kollégák is vannak” – így reagált korábbi cikkünkre a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) egyik neve mellőzését kérő munkatársa.

Ahogy azt nemrégiben megírtuk, hamarosan újra élelmiszercsomagokat oszt majd az SZGYF uniós pénzből: az összesen 5,7 milliárd forintos tenderen a választások után hirdettek nyertest. A tervek szerint több mint 325 ezer csomagot fognak kiosztani, a korábbi túlárazásoknak pedig most nincs jele.

Irodai dolgozók rakodószerepben

A programmal mégis akadnak gondok az Átlátszó forrása szerint. Azt kérdezte ugyanis, hogy „valóban ez-e a legjobb helye ennyi közpénznek egy olyan, ezer sebből vérző gyermekvédelmi és szociális rendszerben, ahol a dolgozók sokszor a napi fennmaradásért küzdenek, alapvető műszaki és működési problémák közepette, hanem az is, hogy kivel akarják ezt a projektet végig csináltatni”.

Majd rátért az egyik lényeges pontra, miszerint a csomagosztás most a gyermekvédelemben dolgozókra marad. Ahogy fogalmazott: „az SZGYF elvárásai alapján ugyanis a terepen a munka jelentős részét nem logisztikai állomány, nem raktári dolgozók és nem erre szerződtetett fizikai munkások végeznék, hanem szellemi foglalkozású kormánytisztviselők, vagy közalkalmazottak, illetve

olyan munkatársak, akiknek elsődleges feladata a szociális, gyermekvédelmi vagy adminisztratív ellátás lenne.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a központi leszállítást követően a csomagokat a helyi raktárakból nekik kellene nap mint nap kisbuszokba pakolniuk, településről településre szállítaniuk, majd az osztási pontokon kézi erővel kiosztaniuk”.

Ez forrásunk szerint túlzás, hiszen ez valójában nem az ő munkájuk lenne. Miközben azt is hangsúlyozta, szerinte – ahogy arról az Átlátszó hosszú cikksorozatban beszámolt – a korábbi csomagosztás részben félrement a jelentős túlárazás miatt. Igaz, a mostani közbeszerzés adatai szerint az árazás rendben van, kedvező, mégis a korábbi megoldások árnyékot vetnek a csomagosztásra.

Forrásunk így fogalmazott: „miközben a rendszer számos ponton forráshiányos, emberhiányos és műszakilag is kifogásolható, miért éppen egy újabb, közel 10 milliárdos csomagprogramra jut pénz, és miért a meglévő, amúgy is túlterhelt állomány fizikai kizsigerelésével akarják ezt végrehajtani.”

Miért (nem) jó az élelmiszercsomag?

Forrásunk úgy fogalmazott, az élelmiszer-segélycsomagok osztása legfeljebb rendkívüli krízishelyzetben, átmeneti humanitárius beavatkozásként indokolható. Tartós vagy nagy volumenű állami szociálpolitikai eszközként azonban idejétmúlt, korszerűtlen és szakmailag vitatható megoldás. Nem a szegénység okait kezeli, hanem annak egyik tünetére ad adminisztratív-logisztikai választ. A rászorultságot nem komplex társadalmi helyzetként– jövedelmi szegénységként, lakhatási bizonytalanságként, egészségügyi, oktatási, gyermekvédelmi és munkaerőpiaci hátrányok együtteseként – értelmezi, hanem kiosztandó csomagok mennyiségi problémájává egyszerűsíti.

Szerinte a probléma nem az, hogy válsághelyzetben élelmiszersegélyt kapnak rászoruló emberek. A probléma az, ha egy közel 10 milliárd forintos állami program lényegében csomagbeszerzési és csomagosztási logikára épül. Egy ilyen megoldás szükségszerűen nagy raktározási, szállítási, csomagolási, adminisztrációs és munkaerő-szervezési terhet hoz létre, miközben a támogatott háztartások valós szükségletei rendkívül eltérőek lehetnek.

Azt is írta, a korszerű megoldás az lenne, ha a források minél nagyobb része nem tárgyi csomagokban, hanem helyi szükségletfelmérésen alapuló támogatásokban, célzott pénzbeli vagy utalványalapú segítségben, adósságkezelésben, lakhatási támogatásban, gyermekjóléti szolgáltatásokban, egészségügyi és oktatási hozzáférésben, valamint professzionális családsegítő munkában hasznosulna.

Az SZGYF esetében pedig különösen indokolt lenne, hogy minden rendelkezésre álló jelentős forrás elsődlegesen az ellátottak életminőségét, az intézményi infrastruktúrát, a dolgozói feltételeket és a szakmai alapműködést erősítse.

Az élelmiszercsomag legfeljebb kiegészítő, sürgősségi eszköz lehet.

Ha azonban maga válik a szociálpolitika központi termékévé, akkor nem segítséget jelent, hanem a szegénység adminisztratív újratermelését szervezi meg.

Rétvári Bence, az Emberi Erõforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program (RSZTOP) keretében hátrányos helyzetű gyermekes családoknak összeállított tartós élelmiszercsomagok átadásán a kismarosi polgármesteri hivatalban 2018. július 19-én. (fotó:MTI/Szigetváry Zsolt)

Még a Fidesz döntött a csomagosztásról

A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság meglehetősen gyorsan válaszolt az Átlátszó kérdéseire. Ezt azért hangsúlyozzuk, mert korábban perelni kellett az intézményt részletekért, most, a kormányváltás után ez szerencsére megváltozott.

Azt írta az SZGYF az Átlátszónak, hogy „a program alapja az Európai Unió által jóváhagyott EFOP Plusz Operatív Program és az Irányító Hatóság által megjelentetett EFOP Plusz-5.1.1-25 felhívás, amely ESZA+ forrásból biztosít élelmiszer- és alapvető anyagi támogatást a rendkívül alacsony jövedelmű személyek és gyermeket nevelő családok számára.

A támogatási forma alternatíváinak meghatározása nem az SZGYF, mint projekt megvalósítójának hatásköre. Az SZGYF a meghirdetett felhívás és a támogatói döntés alapján végrehajtói feladatot lát el.

A támogatási konstrukció céljáról, formájáról és feltételeiről a programozási, felhívás-előkészítési és irányító hatósági szinten születik döntés”.

Vagyis, hogy kell-e csomag, az nem a főigazgatóság hatásköre, ők csupán a lebonyolításért felelnek. Érdemben még a Fidesz-kormány döntött arról, hogy újabb élelmiszercsomagokra költsék a mintegy 10 milliárd forintnyi uniós forrást.

Tasó László (Fidesz-KDNP) (j) egykori kormánypárti politikus uniós pénzből vásárolt élelmiszercsomagot oszt. Fotó: a képviselő Facebook oldala

Elvileg most nem politikusok osztják majd a csomagokat

A program során 325 000 darab tartós élelmiszercsomagot és legalább 30 000 darab, főként higiéniai és gyermekápolási cikkeket tartalmazó csomagot juttat el a célcsoportokhoz. A kiosztás 2026 május végén kezdődik, várhatóan 800–1100 helyszínen, és 9,963 milliárd forint uniós pénzt szánnak a programra.

Mivel a korábbi csomagosztásban fideszes – akkori kormánypárti – politikusok is részt vettek, így adott a kérdés: újra kampányesemény lesz-e az élelmiszer-segélyezés, ahogy az volt éveken keresztül. Az SZGYF erre a kérdésünkre úgy reagált, hogy

„a csomagok kiosztása projektvégrehajtási és nem politikai tevékenység.”

Hogy ez így lesz-e, hamarosan kiderül.

Az SZGYF a jogosultak köréről azt írta, a konkrét jogosulti kör nem egyedi mérlegelés alapján jön létre, hanem a felhívásban és a projektben rögzített célcsoporti feltételek szerint.

A közzétett projektleírás alapján ilyen jogosulti kör a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, meghatározott életkorú gyermeket nevelő családok köre, továbbá meghatározott feltételek mellett várandós anyák, valamint a legalacsonyabb jövedelmű időskorúak és szociálisan rászoruló megváltozott munkaképességű személyek köre. A jogosulti listára való bekerülés – a várandós édesanyák kivételével – nem egyéni jelentkezés útján történik, hanem automatikusan.

A jogosultak körét nem az SZGYF, hanem a Magyar Államkincstár állítja össze a Kincstár központi nyilvántartásai és a jogosultsági feltételek alapján, a listán az SZGYF nem módosít. A helyszínen átvételkor a személyazonosságot igazolni kell. A jogosulti listán szereplő rászorulók értesítőlevélben kerülnek tájékoztatásra a jogosultságról, a csomagátvétel helyéről és idejéről.

Az Átlátszó kérdésére úgy válaszoltak, a kiosztás lebonyolítása a projektben meghatározott helyszíneken az SZGYF kollégáival, és külső közreműködőkkel történik.

Segesvári Csaba

Címlapkép: Átlátszó-montázs (Rétvári Bence belügyminisztériumi államtitkár egy csomagosztáson a Fidesz-kormány idején)