Sok hátrányos helyzetű településre pont nem jutott a szegényeknek szánt élelmiszercsomagokból

Egy 2014-es kormányrendeletre hivatkozott a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, amikor arról kérdeztük, mi alapján döntöttek arról, hogy mely településen osztják ki az uniós milliárdokból vásárolt élelmiszercsomagokat. A közadatigénylésben megkapott táblázatok szerint a hivatkozott járásokban pont a szegényebb településekre nem jutott csomag. Csongrád megyét vizsgálva az látszik, hogy a hátrányos helyzetű települések felén semmit sem kaptak, a helyi családsegítők pedig nem szólhattak bele abba, hogy ki is a rászoruló.

„Kaptunk egy listát, hogy kinek kell csomagot adni. Levélben értesítettük őket és a csomagosztás napjára jöttek a teherautóhoz. Ez általában zökkenőmentesen történt, de volt olyan eset, hogy valaki nem ment el a csomagért, ezt a csomagot visszaküldték” – idézte fel a legutóbbi, augusztusi csomagosztást az egyik Csongrád-Csanád vármegyei kistelepülés névtelenséget kérő családsegítője. Őt azért kerestük meg, hogy megtudjuk, kik és hogyan kaptak a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) európai uniós támogatásból vásárolt élelmiszercsomagjaiból.

A 2017-ben indult, uniós támogatásból finanszírozott RSZTOP-program keretében osztott csomagokról számos cikket írtunk már. Az eddigi legfontosabb megállapításaink:

• Pereltünk, így derült ki, hogy brutálisan drágul a szegények uniós pénzből összeállított csomagja – 2021.05.20.
• A szegényeknek vett uniós csomagban a 159 forintos tej 516 forintba került – 2023.05.19.
• A szegények csomagjában 820 forintig drágult az UHT tej, a NAV nyomoz – 2023.08.02.

Az évek során különböző mennyiségben érkeztek csomagok. Az egyik kistelepülés családsegítője azt mondta, hogy nekik települési szinten nem volt beleszólásuk abba, hogy kik kapjanak ezekből, és kik nem. Úgy gondolja, hogy alapvetően jó helyre ment minden csomag, hiszen mindenki örül és mindenki rászorul a térségben a támogatásra – de azért ő, ha tehette volna, változtatott volna, hiszen helyi családsegítőként jobban rálát a rászorulók helyzetére.

„Sajnos, a kicsike településeket érinti legjobban a gazdasági válság is. Mindenki érzi a saját bőrén azt, hogy minden mennyivel drágább, és akármit kapnak, még egy kis apróságot is, annak is örülnek. Sajnos, azt a világot éljük, hogy sokat számít ez a kis segítség is” – ezt már Lőcsei Lajos (Momentum) országgyűlési képviselő mondta az Átlátszónak.

Lőcsei 2023. augusztus 4-én találkozott az SZGYF megbízásából csomagot osztó autóval szülőfalujában, a Heves vármegyei Tarnaörsön. Nem hívták, csak abból tudta meg, hogy valami történik a faluban, hogy szomszédai csomaggal sétáltak hazafelé. „A kocsinál azt mondták – miután bemutatkoztam nekik mint országgyűlési képviselő –, hogy van nekik egy ilyen központi rendszer, amiben fel van vezetve az, hogy kinek jár és kinek nem, és aláírásukkal hitelesítik az igénylők a jogosultságukat”.

Tarnaörs egy 1800 fős település Heves és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye határán. A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság az Átlátszó kérdésére azt írta, hogy „a települések listája a kedvezményezett járások besorolásáról szóló 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendeletben foglaltak alapján került összeállításra”.

A hivatkozott kormányrendelet egy listát is tartalmaz, amin a Hevesi járás 198-ból a 10. helyen áll az országban. Minél magasabb a helyezés, annál fejlettebb a település. Vagyis Tarnaörs a 10. helyével a 10. legrászorulóbb a listán, és így valódi célpontja a segítségnek. Az SZGYF-től kapott szállítási címlista alapján azonban nem csak a hevesi faluhoz hasonló helyekre jutott a csomagokból.

Így osztottak Csongrád-Csanád vármegyében

A 2014-es kormányrendelet alapján Csongrád-Csanád megye legfejletlenebb járása a kisteleki, ami az országos listán a 42. helyen áll 31,56 ponttal. A Kisteleki járásban összesen 6 település (5 község, 1 város) van, amelyek mindegyike kapott csomagot, összesen 5181 darabot.

A megye második legrászorultabb járása az országos listán 59. helyen álló Makói járás, ahova 8922 csomag jutott. Ide 13 község és 2 város tartozik, de a

15 településből csak 7-re jutott az élelmiszersegélyből, pont a legszegényebbekre nem.

A Mórahalmi járás a 2014-es rendelet szerint a 70. az országos listán, ide 8803 csomag jutott, és minden településre (9 község, 1 város) elértek, ahogy a Csongrádi járásban (3 község, 1 város) is.

A következő a Szentesi járás (7 község, 1 város), ahol

a 4 legszegényebb településen senki sem kapott csomagot.

Az SZGYF-listáján a legfejlettebb terület, ahová csomag érkezett, az a Hódmezővásárhelyi járás (két község, két város). Ez a kormányrendelet szerint országos szinten 198-ból a 110. helyen állt rászorultság tekintetében, vagyis a lista első felében 46,63 ponttal. Vagyis ez a járás másfélszer jobb, mint a kisteleki, és közel háromszor fejlettebb, mint a lista elején lévő cigándi.

Ennek ellenére épp ide jutott Csongrád-Csanád megyében a legtöbb csomag, mintegy 9581 darab. A járáson belül szinte kivétel nélkül a városok, Hódmezővásárhely és Mindszent taroltak, így

Hódmezővásárhelyre 7251 csomag jutott a összesből, ami 75%-os arány.

Az adatokat térképen is ábrázoltuk.

A Csongrád-Csanád megyei csomagok többsége olyan járásba került, ami 4-5-ször fejlettebb, mint az első 25 járás. Utóbbiakban mintegy 622 ezren laktak a 2013-as adatok szerint.

Sokan kimaradtak az osztásból

Ugyan az SZGYF a 2014-es rendeletre hivatkozott, 2015-ben új rendelet jelent meg, ami már nem járásonként, hanem településenként jelölte meg a fejlesztendő területeket. Korábban ez alapján hátrányos helyzetűnek nevezték a településeket, majd a 105/2015. (IV. 23.) kormányrendelet váltotta ezt, ami „a kedvezményezett települések besorolásáról és a besorolás feltételrendszeréről” szól. Ebbe már városok nem kerültek bele.

Ezen lista alapján 17 fejlesztendő településből 8 nem kapott csomagot.

A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságtól azt is megkérdeztük, miért maradtak ki a programból olyan települések, melyek szerepelnek a kedvezményezett települések besorolásáról és a besorolás feltételrendszeréről szóló 105/2015. (IV. 23.) kormányrendeletben. Azt is tudakoltuk, hogy a kedvezményezettek személyét mi alapján választották ki, róluk ki és hol, mikor döntött, volt-e át nem vett csomag – ha igen, tudomásuk szerint azt más később megkaphatta-e. Afelől is érdeklődtünk, hogy kaptak-e visszajelzést a csomagról.

Válaszukban azt írták, hogy „a célcsoportot, a rászorulók körét a Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program tartalmazza. Az esetlegesen át nem vett élelmiszercsomagok a következő osztási alkalmak során kerültek kiosztásra.

A rászorulók visszajelzése és elmondásai alapján, várják és örömmel fogadják a csomagot.”

Bővebben nem fejtették ki a részleteket.

Mivel a pályázat már lezárult, a RSZTOP honlapján csak részleges információk találhatók meg róla. Az SZGYF oldalán az áll, hogy

„A jogosulti körbe tartoznak:

1. rokkantsági, vagy rehabilitációs ellátásban, vagy rokkantsági járadékban részesülő személyek,
2. nyugellátásban részesülő személyek,
3. időskorúak járadékában részesülők,
4. egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásban részesülő személyek,

A végső kedvezményezettek kiválasztása (a jogosulti lista) a Magyar Államkincstár adatszolgáltatása alapján történik. A jogosultság az adott személy jövedelme alapján kerül meghatározásra. A támogatásban részesülők kiválasztásánál prioritást élveznek az időskorúak járadékában és az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásban részesülők, majd a további fenti ellátásokból származó legalacsonyabb jövedelemmel rendelkező személyek.”

A jelek szerint a Csongrád-Csanád megyei járások közül a fenti felsorolásnak megfelelő jogosultból legtöbb a városokban van az SZGYF nyilvántartásában, főleg Hódmezővásárhelyen.

Holott a KSH 2022 népszámlása szerint lakosságarányosan

a legtöbb munkanélküli és ellátásban részesülő inaktív Óföldeákon van (52%), mégis ide, erre a Makói járásban fekvő településre 0 csomag jutott.

Csongrádon ez az arány 31 százalék, Kisteleken 29 százalék, Makón 28 százalék, Hódmezővásárhelyen 27 százalék, Mórahalmon 24 százalék.

Kerestük a hódmezővásárhelyi önkormányzatot, de ők is csak annyit mondtak: nem tudják, hogy ki és milyen alapon kapott csomagot, az osztás nem az önkormányzaton keresztül történt.

Szöveg: Segesvári Csaba – Adatvizualizáció: Szabó Krisztián

Címlapkép: Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program (RSZTOP) keretében hátrányos helyzetű gyermekes családoknak összeállított tartós élelmiszercsomagok átadásán a kismarosi polgármesteri hivatalban 2018. július 19-én. (MTI Fotó: Szigetváry Zsolt)