Kifogásolható a mini-Dubaj előkészítésére kiírt tender, akárcsak a Városliget Zrt. felhívása

Kiírták a mini-Dubaj projekt területrendezéséről szóló közbeszerzési eljárásokat. Bár mindkét tender nyílt, tehát bárki jelentkezhetne rájuk, a MÁV olyan részfeladatokat vont össze, amelyeket valószínűleg csak kevés cég tud majd együttesen elvállalni. Ennél is problémásabb azonban a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. felhívása, amely nemcsak azt kéri az ajánlattevőktől, hogy költöztessék el a múzeumi műtárgyakat, de azt is, hogy ha már ott vannak, restaurálják a Millenniumi Emlékművet.

„A Közbeszerzési Hatóság (KH) összetett és egyre szigorúbb ellenőrzésekkel biztosítja a magyarországi közbeszerzések törvényességét, melynek első állomása a hirdetmény-ellenőrzés.” (…) A Hatóság tavaly 28 441 olyan hiánypótlási felhívást küldött ki az ajánlatkérőknek, amelyben az eljárásokkal kapcsolatos hibák kijavítását kérte. „Mivel az ajánlatkérők a hiánypótlási felhívásban jelzett problémákat rendszerint orvosolják, az előzetes kontroll számos jogsértést, illetőleg a közbeszerzési eljárás lefolytatására alkalmatlan hirdetmény közzétételét akadályozza meg” – írta közleményében a hatóság június elején. Az általunk bemutatott 3 tender mégis átcsúszott a KH ellenőrzésén.

Az egyik a MÁV területrendezésre kiírt tendere. A HVG vette észre pár napja, hogy a társaság kiírta a mini-Dubaj projekt területrendezését 14 milliárd forint értékben. Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer felületéről elérhető pályázati hirdetményből kiderül, hogy a nyertes feladatai az alábbiak lesznek:

• épületbontás,
• vágány- és kapcsolódó infrastruktúra bontása,
• bontási feladatok tervezése,
• hulladékgazdálkodási feladatok.

A MÁV az összes feladatot egyetlen vállalkozóval végeztetné el, vagyis nem lehet külön jelentkezni egy-egy részfeladatra. A MÁV szerint ennek főként az az oka, hogy a munka nagy részét a hulladékgyűjtés és annak elszállítása teszi ki, az épületek és a vasúti infrastruktúra bontása kisebb értékű feladatot képez. Ezért elő is írták a pályázóknak, hogy rendelkezniük kell érvényes hulladékgazdálkodási engedéllyel is.

Az Átlátszó közbeszerzési szaktanácsadója szerint a fentiek alapján azt gondolnánk, hogy a tenderre hulladékgazdálkodási cégek fognak jelentkezni, amelyek majd esetleg a bontási munkákra bevonnak alvállalkozókat. A probléma azonban ott kezdődik, hogy a MÁV az alábbi referenciákat írta elő a jelentkezőknek:

1. 10 000 m3 települési és építési hulladék összeszedésére és elszállítására vonatkozó referencia,
2. legalább 1 db épület romba döntésére és/vagy bontására vonatkozó referencia, amely tartalmaz bontási terv készítési munkát is,
3. legalább 0,2 ha területű erdő, vagy befásult egyéb terület tuskó eltávolítással történő kivágására vagy irtására vonatkozó referencia,
4. legalább 800 vm vasúti pálya felépítmény és 600 fm felsővezeték bontására vonatkozó referencia.

„A piacot már eleve megszűri az, ha olyan hulladékgazdálkodással foglalkozó cég jelentkezését fogadják csak el, amelyeknek van referenciája épület bontására és a bontási terv elkészítésére (és valószínűleg ugyanez igaz az erdőirtásra vonatkozóan is). Ezeket a referenciákat ugyanakkor még esetleg megoldhatják a pályázók az alvállalkozók referenciáinak a felhasználásával is.

Nehezen elképzelhető ugyanakkor, hogy nyüzsögnének a piacon az olyan hulladékgazdálkodó cégek, amelyeknek konkrétan vasúti pálya bontására lenne referenciájuk.

Sőt, valószínűsíthető, hogy nagyon kevés olyan szereplő van a piacon, amely egyáltalán alvállalkozóként bevonható lehet. Ezen a tenderen gyakorlatilag az tud elindulni, aki talál egy vélhetően marginális szakfeladatra vonatkozóan referenciákkal és szakértelemmel rendelkező céget, ami így egy rendkívül szűk keresztmetszetet képez potenciális pályázók számára” – mutatott rá a szakértő.

„Az alternatív megoldás nyilván az lett volna, ha a MÁV egyszerűen lehetővé teszi, hogy ezen részfeladatra külön adjanak ajánlatot a cégek, így a hulladékgazdálkodóknak nem kell vasúti pálya bontó szakcéget keresnie, a pont erre a részfeladatra specializálódott cégek pedig egymással versenyezhettek volna” – tette hozzá.

Hasonlóan problémás a MÁV másik tendere, amit a rákosrendezői terület tényfeltárására és műszaki megoldására írt ki. A kiíró itt is egyben kívánja megrendelni a talaj szennyezettségének felmérését és a szennyezett talaj elszállítását – holott a laborvizsgálatokat és a felmérési feladatokat más profilú cégek szokták végezni, mint a szállítást.

Emellett gyakorlatilag a nyertes határozza meg saját maga számára az elvégzendő feladatokat. A tervezés során ugyanis a cég feladata lesz először megállapítani, hogy mekkora mennyiségű földet kell elszállítani, majd az ő feladata lesz annak elszállítása is. Ennek a szerződésnek az értéke 5,9 milliárd Ft.

Amikor a rakodómunkásnak és a sofőrnek restaurálnia is kell

A MÁV kiírásai ugyanakkor eltörpülnek a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. 1,5 milliárdos tenderéhez képest, amit szállítmányozási és restaurálási feladatokra írtak ki.

A nyertes cég által ellátandó feladatok az alábbiak lesznek:

• műtárgyállomány szállítása és/vagy a szállítással összefüggésbe hozható restaurálási feladatok ellátása;
• könyvtár- és iratállomány szállítása, egyéb, a Liget Budapest projekttel összefüggésben lévő műtárgyak szállítása;
• Millenniumi Emlékműhöz tartozó Gábriel arkangyal szobor restaurálása és visszaszállítása;
• A Millenniumi Emlékműhöz tartozó egyéb szoborcsoportokhoz kapcsolódó restaurálási, szállítási és egyéb feladatok.

Hogy hány olyan költöztetéssel foglalkozó cég lehet az országban, amelyeknek saját restaurátora is van, nehéz lenne megmondani, de valószínűleg nem túl sok. Márpedig azok a vállalkozások, amelyek nincs ilyen alkalmazottjuk, nem indulhatnak a tenderen. A kiíró ugyanis konkrétan előírja, hogy mind a műtárgyszállítás szervezési, koordinátori feladatokat, mind a restaurátori feladatokat magának a pályázónak kell teljesítenie. Vagyis nem vonhatnak be alvállalkozókat.

Ezzel pedig közbeszerzési tanácsadónk szerint jelentősen lecsökken a potenciális ajánlattevők száma. Vagyis nagy versenyre nem kell számítani.

Tilos lenne, mégis összevonnak eltérő feladatokat

Ezek a tenderek annak ellenére nem akadtak fenn a KH szűrőjén, hogy a Hatóság februárban egy közleményt adott ki arról, hogy a megindított közbeszerzések ellenőrzése során (a Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia végrehajtásával összefüggésben) különös figyelmet fordítanak annak ellenőrzésére, hogy az állami szervezetek megfelelően biztosítják-e a közbeszerzési feladatok részekre bontását.

Különálló feladatokra ugyanis sokkal nagyobb eséllyel tudnak jelentkezni kisebb cégek is, nem csak a nagy – gyakran politikai hátszéllel bíró – társaságok.

Ha azonban a kiíró nagyon eltérő feladatokat rak össze egy csomagba, az alkalmas lehet arra, hogy jelentősen korlátozza a versenyt. Pedig a közbeszerzések célja az egészséges szintű verseny biztosítása annak érdekében, hogy az állami szervezetek a lehető legkedvezőbb feltételekkel tudjanak szerződni a piac szereplőivel.

A bemutatott jelenséget a Közbeszerzési Hatóság is ismeri, erre vonatkozik a beszerzési igények mesterséges egyesítésének tilalma. A módszer lényege röviden: a kiíró két vagy több olyan feladatot rendel meg egyszerre, amelyeket a piaci szereplők jellemzően nem tudnak önmagukban elvégezni. Ezért az ajánlattevők vagy mamutcégek lesznek, vagy olyan cégek kényszerülnek konzorciumokat alkotva együtt indulni, amelyek egyébként az alaptevékenységükből fakadóan nem állnak kapcsolatban egymással. Ezt a problematikát a közbeszerzési szabályozás úgy kezeli, hogy kötelezővé teszi a kiírók számára annak vizsgálatát, hogy a beszerzésük szétosztható-e olyan részfeladatokra, amelyekre tipikusan egy adott pályázói kör szokott jelentkezni. Ha ez megerősítést nyer, akkor az ajánlatkérőnek muszáj részekre bontania a felhívást.

Korábbi cikkeinkben részletesen foglalkoztunk azokkal a korlátozó feltételekkel, amelyeket bizonyos kiírók írnak elő annak érdekében, hogy a potenciális pályázók egy része ne tudjon elindulni az adott tenderen – vagy csak egy adott cég tudjon elindulni. Ilyen volt az autóbeszerzések esetében az aránytalan pontszámítás vagy a végletekig specifikált referenciák alkalmazása.

Katus Eszter

Nyitókép: Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke. Fotó: Facebook