Végrehajtót küldenek a karácsondi önkormányzatra, Érden már nem nyomoznak

Jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált az az ítélet, amelyben 141 millió forintnyi csatornapénz megfizetésére kötelezték a karácsondi önkormányzatot, amiért a lakossági hozzájárulásokat útépítésekre költötték. A Pest megyei rendőrség viszont azért szüntette meg hasonló ügyben a nyomozást Érden és a térségében, mert “nem merült fel adat arra”, hogy a csatornapénzt másra költötték volna. Ez az érvelés azért roppant ellentmondásos, mert a helyi propagandamédia évekkel ezelőtt azt harsogta, hogy 50 kilométer utat építettek a csatornázási program keretében. Néhányan megpanaszolták a rendőrség döntését.

Támogatási kampány

A költségekkel együtt 150 millió forintot kellett volna október elejéig visszafizetnie a karácsondi önkormányzatnak, amiért a lakossági csatornapénzeket útépítésekre költötték a Heves megyei községben.

A visszafizetési kötelezettségről hozott törvényszéki döntést szeptember 20-án emelte jogerőre a Debreceni Ítélőtábla. A karácsondi civilek teljes jogi diadalt arattak az évek óta tartó persorozatban. A 150 milliós fizetési kötelezettség minden jel szerint katasztrofális helyzetbe hozza Karácsond önkormányzatát.

Másra költötték a pénzt

A Heves megyei Karácsondon ugyanazt a képletet alkalmazták az elmúlt években, mint még sok további  magyarországi településen a csatornázási beruházások során. Az elnyert uniós és hazai önerőtámogatások révén a kasszában maradt a lakosság által korábban befizetett csatornapénz, hivatalos nevén: érdekeltségi hozzájárulás.

A nagyjából 3000 lelket számláló Karácsondon a háztartásoknak korábban 160 ezer forint hozzájárulást kellett befizetni a csatornaberuházás finanszírozására.

A támogatási összegek beérkezése során a helyi víziközmű-társulat és a beruházást ténylegesen tető alá hozó önkormányzat egy úgynevezett társberuházói szerződésben eldöntötte: “védőutak”, mindközönségesen utak építésére költik el a felgyülemlett lakossági csatornapénzt. Ezt nevezték el az úgynevezett “B” programnak.

Karácsondon ugyanaz történt, mint a hasonló beruházási döntések után Nagykőrösön, Szigetszentmiklóson, Érden, Tárnokon, Diósdon és még sok más településen: helyi civilek fellázadtak, amiért nem számoltak el időben a befizetett lakossági pénzekkel, illetve a lakossági hozzájárulásokat útépítésekre vagy más célokra költötték.

A karácsondi civilek ezután indították meg a pereket. Először a útépítés érdekében kötött szerződések semmisségét mondta ki jogerősen bíróság, most az ítélőtábla a visszajáró csatornapénz összegéről szóló döntés hagyta helyben.

Az egri bíróság ítélete szerint vissza kell fizetni az útépítésekre költött csatornapénzeket

Országos jelentőségű döntést hozott az Egri Törvényszék, amikor 141 millió forint visszafizetésére kötelezte Karácsond önkormányzatát, amiért a megmaradt lakossági csatornabefizetéseket útépítésekre költötték. Korábban ugyanez a bíróság jogerősen kimondta, hogy semmis az útépítések érdekében megkötött beruházói szerződés. A megkárosított karácsondiak ügyében hozott döntések mintaértékűek lehetnek, hiszen az ország számos településén költötték útépítésekre a lakosságtól beszedett csatornapénzeket.

A csatornapénzek útépítésekre költsének ellenzőit gyakran úgy állították be, hogy valójában az útépítéseket ellenzik (Érden a fideszes városvezetés például évekig ezzel támadta a helyi ellenzéket).

A másodfokon eljárt debreceni bíróság érvelése csattanós válaszként értelmezhető ezekre a meglehetősen demagóg és félrevezető kirohanásokra – derül ki az Átlátszó birtokába került 13 oldalas bírósági határozatból.

Az ítélőtábla leszögezte: semmi nem tiltja, hogy a lakosságtól útépítésre hozzájárulást szedjen be az önkormányzat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a csatornaépítésre beszedett pénzt útépítésre költse az önkormányzat.

“[Az önkormányzat] útépítési érdekeltségi hozzájárulás beszedésére is jogosult lett volna, a felperes [csatornatársulat] által a csatornaépítés finanszírozására beszedett csatornaépítési érdekeltségi hozzájárulást azonban – mint a Vgtv. [vízgazdálkodásról szóló törvény] által meghatározott célhoz kötött pénzeszközt – erre a célra jogszerűen nem használhatta fel.”

Még nem tudják, hogyan fizetik vissza

Földi Csaba polgármester az Átlátszónak kijelentette: az önkormányzat a több mint 150 millió forint egyösszegű, határidőn belüli megfizetésére nem képes, “hiszen az meghaladja a pénzügyi teherbíró képességét”.

Egyeztetést kezdeményeztek a Karácsondi Víziközmű társulattal, de ezek nem jártak eredménnyel, és ezért a polgármester a pernyertes társulatot hibáztatja.

Földi úgy vélte: ebből a hozzáállásból egyértelműen kiderül, hogy a társulat vezetőségének célja az önkormányzat működésének ellehetetlenítése, a település fejlődésének megakadályozása.

“Felelősen gondolkodó vezetőnek – legyen az víziközmű társulatnál vagy önkormányzatnál tisztségben lévő – nem lehet célja az intézmények-, a település működésének tönkretétele, a folyamatban lévő fejlesztések befejezésének megakadályozása” – nyilatkozta Karácsond első embere az Átlátszónak.

Értesüléseink szerint a társulat elutasította az önkormányzat egyezségi ajánlatait, és kérte a végrehajtás megindítását a helyhatósággal szemben.

További lehetőségként merült fel – ahogy a polgármester az egyik posztjában felvetette -, hogy úgynevezett adósságrendezési eljárást kérnek. A bonyolultnak ígérkező procedúra révén a pernyertes fél nyilvánvalóan később juthat a követelt összeghez.

A harmadik megoldás: az állam fizet az önkormányzat helyett, ahogy az Nagykőrös esetében egyszer már megtörtént, de erről egyelőre nincs hír.

Hiába várják a nagykőrösiek a csatornapénz második részét karácsony előtt

Elérhető közelségbe került, hogy a nagykőrösi ingatlantulajdonosok hozzájussanak a csatornapénz második részletéhez – a település fideszes polgármesterét kész helyzet elé állították. Az elszámolási eljárást befejezték, a víziközmű-társulat mégsem szűnik meg. Tovább tart a huzavona arról, hogy kinek kell kifizetnie a csatornapénz második, negyvenezer forintos részletét.

A 150 millió forintos követelés kifizetése alighanem betömhetetlen lyukat üt a 2020-ban évi hatszázmilliós kiadással tervező önkormányzat költségvetésén.

2019. október 13-án, az önkormányzati választásokon a függetlenként induló Földi Csaba biztonságos, a szavazatok 62,42 százalékát kitevő, 912 szavazattal a nyert a csatornapénzek visszaszerzéséért aktívan küzdő, ugyancsak függetlenként magát jelöltető Szlovencsák Judittal szemben, aki 549 szavazatot (37,58 százalékot) szerzett.

A hatfős képviselő-testületbe kizárólag független képviselőket választottak egy éve.

Megszüntették a nyomozást

A Pest megyei Diósdon, Érden és Tárnokon egy maroknyi civil folytatja olykor reménytelennek tűnő küzdelmét a jogellenesen elköltött csatornapénzek visszaszerzése érdekében.

A nyilvánosságra került információk szerint Érden például egy 74 éves, a jogban járatlan nyugdíjas küzd a hatóságokkal 17 ezer érdi háztartás közel négymilliárd forintnyi csatornapénzének visszaszerzéséért, miközben a Facebookon vagy szóban sokan szorgalmazzák az igazságtételt csatornaügyben a 74 ezer lelket számláló Pest megyei városban.

A civilek panaszt jelentettek be a közel egy éve folyt rendőrségi nyomozást megszüntető határozat ellen – a jogorvoslat kérését lényegében azzal indokolják, hogy a Pest megyei rendőrség nem derítette fel kellőképpen a térségben lebonyolított 31 milliárd forintos csatornaberuházás feljelentésekkel érintett körülményeit.

Valójában nem meglepő, hogy a rendőrség megszüntette a nyomozást – az Érden és térségében tető alá hozott beruházás mindig kiemelt politikai ügynek számított.

Aki a projektet és annak mellékszálait bolygatja, az az orbáni politika darázsfészkébe nyúl, és sok jóra nem számíthat.

A csatornázás legnagyobb haszonélvezői a NER olyan legbefolyásosabb csodabefektetői egyebek mellett, mint az azóta kegyvesztetté vált Simicska Lajos Közgépe vagy a Duna Aszfalt, amelynek tulajdonosa, Szíjj László idén nyáron az adriai jachtvendége révén lett végérvényesen országosan ismertté. A projektben részt vett alvállalkozóként Orbán Viktor miniszterelnök apjának cége, a Dolomit Kft. is.

Szijjártó Péter külügyminiszter Szíjj László adriai luxusjachtján bekkeli ki a fehérorosz válságot

A magyar külügyminiszter látszólag lázas munkával tölti az idei nyarat, elég csak meglátogatni Facebook oldalát hogy erről meggyőződjünk: irodai környezetben, öltönyben, mobiltelefonnal a kezében egyeztet a minszki helyzetről magasrangú külföldi politikusokkal, külügyminiszter kollégákkal az elmúlt napokban.

Lényeges körülmény, hogy a rendőrség a megszüntető határozatban nem azt mondta, hogy a feljelentésben szereplő cselekmények nem bűncselekmények, hanem azt írták: “a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése”. Márpedig a feljelentők bőven küldtek új adatokat a rendőrségnek a megszüntető határozattal szemben előterjesztett panaszokban – értesült az Átlátszó.

A terjedelmes határozat egyik kulcsmondata így szól:

“arra vonatkozó adat az eljárás során nem merült fel, hogy a visszafizetések fedezetéül szolgáló elkülönített számlán Iévő pénzeszközöket más célra fordították volna…”

Ez a kijelentés azért roppant elmondásos, mert nyilvános források igazolják, hogy a lakossági csatornapénzeket, az úgynevezett érdekeltségi hozzájárulásokat például útépítésekre fordították.

Az érdi önkormányzat 2014. májusában döntött arról, hogy – egyebek mellett – útépítésre költik a lakossági csatornapénzt (a karácsondi ítéletekből kiderül, hogy egy ilyen önkormányzati döntésnek nincs jelentősége, ettől függetlenül visszajár a csatornapénz).

2017-ben az érdi Fidesz vezetői a csatornaügyben összehívott rendkívüli közgyűlésen azért az ostorozták az ellenzéket, mert megkérdőjelezni merészelték a lakossági csatornapénzek útépítésre költésének jogszerűségét.

Paradox módon a pénzüket visszakövetelő háztartások számára akár kedvező fejlemény lehet, ha minden így marad, és nem folytatódik a nyomozás. Ha eddig valaki Érden, Diósdon vagy Tárnokon – az ismertetett karácsondi modell alapján – közvetlenül követelte volna a csatornapénzt, akkor a polgári ügyekben eljáró bíróság a pert felfüggeszthette volna a nyomozás, illetve egész büntetőeljárás befejezéséig.

Ha nincs nyomozás, akkor perelhetővé válik az önkormányzat, amelynek a tulajdonába kerültek a lakossági csatornapénzekből felépített utak.

Kis Zoltán

Fotó: pixabay.com