Bezárás
országszerte

Az egri bíróság ítélete szerint vissza kell fizetni az útépítésekre költött csatornapénzeket

Országos jelentőségű döntést hozott az Egri Törvényszék, amikor 141 millió forint visszafizetésére kötelezte Karácsond önkormányzatát, amiért a megmaradt lakossági csatornabefizetéseket útépítésekre költötték. Korábban ugyanez a bíróság jogerősen kimondta, hogy semmis az útépítések érdekében megkötött beruházói szerződés. A megkárosított karácsondiak ügyében hozott döntések mintaértékűek lehetnek, hiszen az ország számos településén költötték útépítésekre a lakosságtól beszedett csatornapénzeket. Hasonló az alaphelyzet Érden, ahol az ország egyik legnagyobb, több mint harmincmilliárdos csatornaberuházását bonyolították le. 

Támogatási kampány – fizess elő az Átlátszóra, kattints ide a támogatási lehetőségekért! Ha olvasóink 1 százaléka rendszeresen küldene havi 1 ezer forintot, többet nem kellene pénzt kérnünk.

Országos jelentőségű döntést hozott az Egri Törvényszék, amikor megerősítette a korábbi bírósági határozatot: érvénytelen az a szerződés, amellyel a lakossági által befizetett csatornapénzeket útépítésekre költötték Karácsondon.

A csatornapénz visszajár

Erre a döntésre alapítva a törvényszék egy másik – nem jogerős – ítéletével 141 millió forint megfizetésére kötelezte a karácsondi önkormányzatot. A mérföldkő-ítéletek minden eddiginél egyértelműben alátámasztották annak a széles körben elterjedt szlogennek a helytállóságát, amely szerint “a csatornapénz visszajár”.

A nemrég az Átlátszó birtokába került bírósági dokumentumok szerint a Heves megyei Karácsondon ugyanazt a képletet alkalmazták, mint még sok további  magyarországi településen.

Az elnyert uniós és hazai önerőtámogatások révén a kasszában a maradt a lakosság által korábban befizetett csatornapénz, hivatalos nevén: érdekeltségi hozzájárulás. A nagyjából 3000 lelket számláló Karácsondon a háztartásoknak korábban 160 ezer forint hozzájárulást kellett befizetni a csatornaberuházás finanszírozására.

A támogatási összegek beérkezése során a helyi víziközmű-társulat és a beruházást ténylegesen tető alá hozó önkormányzat egy úgynevezett társberuházói szerződésben eldöntötte: “védőutak”, mindközönségesen utak építésére költik el a felgyülemlett lakossági csatornapénzt. Ezt nevezték el az úgynevezett “B” programnak.

Karácsondon ugyanaz történt, mint a hasonló beruházási döntések után Nagykőrösön, Szigetszentmiklóson, Érden, Tárnokon, Diósdon és még sok más településen: helyi civilek fellázadtak, amiért nem számoltak el időben a befizetett lakossági pénzekkel, illetve a lakossági hozzájárulásokat útépítésekre, vagy más célokra költötték.

Öt éve packáznak a hivatalok a lakossági csatornapénzek elszámolásának ügyében

Sok településen évekkel ezelőtt le kellett volna állítani a „csatornapénzek” beszedését, és el kellett volna számolni a lakossági önrésszel. A hatóságok azonban gyakran szabotálják az egyértelmű rendelkezések végrehajtását. Egy nyugalmazott mérnök az eredetitől eltérő célokra elköltött csatornapénzek nyomába indult, de csakhamar útvesztőben találta magát.

Az útépítések sok helyen jó alkalmat teremtettek arra, hogy a közbeszerzéseket baráti cégek nyerjék el, a helyi propagandasajtóban bemutatott építési-termelési riportok, szalagátvágási tudósítások kampányértékét pedig egyesek igen nagyra becsülték.

A karácsondiak – a jogi útkeresésben – mindenki más előtt jártak, és a jelek szerint rövidesen célba érhetnek. A 140 millió forintos törvényszéki döntést várhatóan ősszel a Debreceni Ítélőtábla tárgyalja majd, ugyanis az önkormányzat megfellebbezte az ítéletet.

Jogerős: semmis a beruházási szerződés

Ha másodfokon is nyernek, akkor a 141 millió forintos követelés kifizetése alighanem betömhetetlen lyukat üt a 2020-ban évi hatszázmilliós kiadással tervező önkormányzat költségvetésén.

Nem elég, hogy a lakosoknak a cégbírósággal sikerült kimondatniuk, hogy nem számoltak el a törvény által egyértelműen megállapított határidőn belül, hanem a mulasztó helyi víziközmű-társulat (ez a szervezet, amely begyűjti a lakossági csatornapénzeket) vezetését is megpuccsolták.

Fordulat jöhet az útépítésekre elköltött lakossági „csatornapénzek” ügyében

Komoly következményei lehetnek annak a múlt heti jogerős cégbírósági döntésnek, amely a törvényes működés helyreállítására történő felszólítás mellett több százezer forintos bírsággal sújtotta a karácsondi víziközmű-társulatot. Nagy az esélye, hogy a döntés nyomán országszerte perek és hatósági eljárások tucatjai indulnak azon víziközmű-társulatok ellen, amelyek évek óta nem számoltak el az úgynevezett csatornapénzekkel.

Az új vezetésű társulat követelésének helyt adva aztán a bíróság 2020. nyár elején 141 millió forint megfizetésére kötelezte a csatornázási beruházást lebonyolító karácsondi önkormányzatot. Ennek a bíróságnak lényegében már csak arról kellett döntenie, hogy a szerződés polgári jogi érvénytelenségének milyen következményét és milyen mértékben alkalmazza az önkormányzattal szemben, hiszen korábban már kimondták a beruházási szerződés érvénytelenségét és semmisségét.

Noha a csatornázási beruházások jogi összefüggéseinek megértése tartós figyelmet és hosszú kutatást követel, a karácsondi ügyekben meghozott döntések lényege pofonegyszerű.

Ha valaki a szomszédját megkéri, hogy fél liter tejet hozzon neki a boltból, de az gumicukrot vesz rajta a gyermekének, akkor nyilvánvaló: a pénzt vissza kell adni.

A háztartások egy környezetvédelmi beruházás finanszírozására fizették be az érdekeltségi hozzájárulást. Ehhez képest a beruházást elvégzők – Karácsondon az önkormányzat vagy például Érden a térségi önkormányzatok társulása – infrastrukturális célra, útépítésre költötték el a lakosságtól beszedett csatornapénzt, vagy annak egy részét.

Helyi utakat helyi adókból

A jogerősen befejeződött perben a bíróság leszögezte:

“A helyi utaknak az önkormányzat vagyonából kell megépülniük, melyhez a lakosok a helyi adókkal járulhatnak hozzá, a lakosok által egy teljesen más célra befizetett összeg közútra történő felhasználása abban az esetben is jogellenesnek tekinthető, ha a befizető helyi lakosként használja az utat, mert annak nem az érdekeltségi hozzájárulásból kellett volna megépülnie.”

A lakossági csatornapénzből utakat építő szervezetek, társulatok és önkormányzatok annak ellenére költötték el az állampolgárok pénzét az elszámolás és visszafizetés helyett, hogy a bíróságok gyakorlata már évek óta egységes volt az ilyen, és ehhez hasonló ügyekben. Az Egri Törvényszék egyetértőleg egy 2011-es, győri ítéletet idéz (ennekaz ítéletnek a jelentőségére az Átlátszó ebben a 2018-as cikkben hívta fel a figyelmet):

“A Győri Ítélőtábla Gf.V.20.097/2011/5. számú határozatára utalva kifejtette, hogy a bírói gyakorlat egységes abban, hogy célszerűségi szempontok, a közművek egyidejű létesítésének gazdaságossága alapján a Vgtv. [vízgazdálkodási törvény] 35. § (3) bekezdés, 38. § rendelkezései nem írhatók felül.”

Érden is elkezdődhet az elszámolás a csatornapénzekkel

Jogszabályi rendelkezésekbe ütközően Érden útépítési beruházásokra költöttek a lakossági csatornapénzekből. A polgármester, aki a projektet levezénylő szervezet elnöke is volt, nem hajlandó elárulni, hogy kik az útépítési beruházások kedvezményezettjei. Eközben az országban egymás után indulnak a bírósági és hatósági eljárások a lakosságtól beszedett pénzek szabálytalan elköltése miatt.

“A fentiektől eltérő értelmezés oda vezetne, hogy nemcsak a víziközmű társulat közfeladataként megjelölt tevékenységek, hanem a közművesítés teljes folyamata adók módjára behajtható érdekeltségi hozzájárulás formájában volna finanszírozható.”

2016 májusában az Orbán-kormány belügyminisztériumának előterjesztésére a parlament leginkább csak nyomatékosította, hogy a csatornaberuházással minél hamarabb el kell számolni, a megmaradt pénzt nem szabad útépítésekre fordítani, azokat vissza kell fizetni. De ahogy az egri ítéletekből kiderül: a 2016-os törvénymódosítás nélkül is egyértelmű és kötelező erejű volt a törvény rendelkezése. A jogerős döntésben a törvényszék Egerben kimondta:

“Az önkormányzat megalapozatlanul érvelt a fellebbezésében azzal, hogy a vízgazdálkodásról szóló törvény alapján a víziközmű közfeladatai közé tartozik a víziközművek feletti, melletti utak helyreállítása, korszerűsítése.”

Érden is fellángolt a csatornapénz-vita

Az Érden és térségében lebonyolított, több mint harmincmilliárd forintos költségű csatornaberuházásnak is volt egy “B” programja – Karácsondon a “B” a “befejező” jelző rövidítése -, és itt is utakat építettek. A Pest megyei városban és agglomerációjában a víziközmű-társulat finanszírozta a beruházást, ám azt egy speciális önkormányzati szerv, Diósd, Érd és Tárnok társulása hozta tető alá, miközben a lakossági pénzt az önkormányzaton folyatták át.

Az érdi “B” programban szintén építettek utakat. Az unió és az önerőalap a beruházási költségek túlnyomó részét megfinanszírozta: elvileg vissza lehetett volna fizetni a korábban beszedett 250 ezer forintos lakossági hozzájárulások jelentős részét.

Az elszámolás helyett a “B” program keretében kezdték költeni a lakosság által befizetett pénzt.

2017-től Érden szintén a politikai viták középpontjába került az elszámolás és a lakossági csatornapénzek visszafizetésének kérdése.

A 2019. október 13-án hatalomra került összellenzéki koalíció megígérte, hogy a teljes, 250 ezer forintos lakossági csatornapénzt visszafizeti az érdi háztartásoknak. A helyi víziközmű-társulat nemrég közölte, hogy elkezdi visszafizetni a csatornapénzeket – ám mindössze 14 ezer forintot.

Az összellenzéki polgármester, Csőzik László napokban tett kardcsörtető nyilatkozata miatt ismét fellángolt a csatornapénz-vita Érden. A korábban ügyvédként dolgozó politikus ismét megígérte, hogy visszafizetik a 250 ezer forintot 2024-ig, ugyanakkor a lakossági pénzek elherdálásával vádolta meg a korábbi fideszes városvezetést.

“Az önkormányzati ciklus végére, 2024 őszéig ezt kutyakötelességünk lesz megtenni, a bűnösöket pedig megbüntetni”

– fogalmazott szokatlanul harcias nyilatkozatában a polgármester a visszafizetési ígéretéről.

Szeptember 4-én két fideszes politikus, T. Mészáros András volt polgármester és Simó Károly alpolgármester éles hangon visszautasították Csőzik vádjait, majd berobogtak az Érdi Rendőrkapitányság épületébe, és bejelentést tettek a csatornázás ügyében. Mint az épület előtt kifejtették: a céljuk, hogy a rendőrség tisztázza, mi igaz és mi hazugság az elhangzott polgármesteri vádakból.

Lehetséges, hogy a jogászaiktól rossz tanácsot kapott a két politikus, mert az érdi rendőrök lesöpörték az asztalról T. Mészáros és Simó bejelentését. A megyei rendőrség szóvivője megkeresésünkre azt írta az Átlátszónak, hogy

“a 2020. szeptember 4-én az Érdi Rendőrkapitánysághoz benyújtott bejelentés az érdi csatornaberuházáshoz kapcsolódik ugyan, de a rendőrségi vizsgálatot becsületük nagy nyilvánosság előtti megsértése miatt kezdeményezték a feljelentők. Az Érdi Rendőrkapitányság a feljelentést – hatáskör és illetékesség hiányában – megküldte az Érdi Járási Ügyészségnek.”

A Pest Megyei Főügyészség arról tájékoztatta az Átlátszót, hogy “az Érdi Járási Ügyészség az iratokat megküldte magánvádas eljárás lefolytatására az Érdi Járásbíróság részére”.

Három feljelentés, egy nyomozás

A rendőrségi szóvivő szeptember 8-i levelében emlékeztetett arra, hogy “az érdi csatornaberuházással kapcsolatban hónapokkal ezelőtt több feljelentés is érkezett, ezek alapján a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztályán hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt van folyamatban büntetőeljárás egyelőre ismeretlen tettes ellen”.

Az Átlátszó értesülései szerint az Érd és térségében lezajlott csatornaberuházás ügyében tett feljelentéseket diósdi, érdi és tárnoki civilek tették. Az érdi feljelentés központi eleme annak a gyanúja, hogy jogellenesen költötték el a lakossági csatornapénzt útépítésekre. Egy magas beosztású városházi forrás arról tájékoztatta az Átlátszót, hogy a csatornabűnügyben adatokat kért tőlük a rendőrség.

A tárnoki feljelentés szintén leszögezi, hogy jogellenesen költötték útépítésre a csatornapénzeket. A számos visszásságot vélelmező diósdi feljelentés szintén utal olyan, a “B” programba sorolt beruházásokra, amelyeket a feljelentő szerint jogellenesen finanszíroztak a lakossági csatornapénzből.

A karácsondi ügyekben a bíróság jogerősen kimondta, hogy jogellenes volt a lakossági csatornapénzek útépítésekre költése.

Ebből azonban nem következik, hogy az Érden lefolytatott bűnügy végeredménye borítékolható. Ha bírósági szakba jutna a bűnügy, az egri törvényszéki döntéseknek nem lenne kötelező ereje a bűnper bíróságára.

A csatornaügyekben egyelőre megjósolhatatlanok a jogi következmények. Ha mégis vádat emelnek az érdi ügyben, akkor az lenne minden idők egyik legnagyobb terjedelmű bűnpere, hiszen csak Érden legalább 17 ezer sértettje lenne az eljárásnak, a csatornázás átvizsgálandó iratai pedig legalább egy konténert töltenek meg csaknem színültig.

Kis Zoltán

Fotó: a szerző felvétele

Támogatási kampány – fizess elő az Átlátszóra, kattints ide a támogatási lehetőségekért! Ha olvasóink 1 százaléka rendszeresen küldene havi 1 ezer forintot, többet nem kellene pénzt kérnünk.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom