Pereltünk az ágyszámokért, de végül magától kiadta az adatokat a Szegedi Tudományegyetem

Júliusban indítottunk pert a TASZ segítségével a Szegedi Tudományegyetem ellen, mivel az intézmény döntéselőkészítésre hivatkozva nem adta ki az ágykihasználtságra vonatkozó adatokat. Az eljárás még folyamatban van, de közben az egyetem mégis úgy döntött, megküldi a kért számokat. Ezekből kiderül, hogy az emlegetett két százaléknál jóval több ágyat szabadítottak fel.

“A magyar kórházi ágyak kihasználtsága tavaly 66 százalékos volt, ami azt jelenti, hogy a kórházi ágyak 34 százaléka eleve üresen állt. Az első magyarországi fertőzés megjelenése után – ahogy világszerte mindenhol – az elektív műtétek központi szabályozása mellett a betegek jelentős része önként lemondott a halasztható beavatkozásokról. Ez március végére további 24 százalékos szabadágyszám növekedéssel járt. Így amikor a miniszter utasításba adta a kórházaknak, hogy szabadítsák fel az ágykapacitásuk 60 százalékát, akkor már az ágyak 58 százaléka országos szinten szabad volt. Tehát mindössze további 2 százaléknyi szabad ágy biztosítása volt a feladat” – ezt az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) közölte még április 22-én. A nyilatkozat ma is elérhető a kormányzati oldalon.

Az ágyszámok körüli vitáról itt írtunk hosszabban, ahogy arról is, hogy júliusban a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogászával pert indítottunk a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) ellen, mivel az intézmény némi kioktatás után döntéselőkészítésre hivatkozva megtagadta a részletes adatok közzétételét.

Közadatok helyett húszpontos visszakérdezést kaptunk, ágyszámokért pereljük az SZTE-t

“Ápolási napnak számít-e a felvett, de 24 órán belül meghalt beteg?” – többek között ezt kérdezte az egyetem, amikor áprilisban a koronavírus kapcsán az ágyszámok felől érdeklődtünk. Amikor megírtuk, hogy csak a kötelező adatszolgáltatást kérjük, azt írták: nem válaszolnak, mert az döntéselőkészítéshez kell. A TASZ jogászaival pert indítunk az adatokért. 

Olyan adatokat kértünk, amit az egyetemről éves bontásban közöl a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK). Vagyis semmi olyat, amit egyébként nem gyűjtenének. A belgyógyászat, a sebészet, a neurológia, az ortopédia-traumatológia, a reumatológia, valamint a krónikus ellátás és a rehabilitációs ellátás adataira voltunk kíváncsiak.

Az ágykihasználtság 2019-ben a fenti egységekben így nézett ki.

 

 

Jól látszik, hogy az SZTE klinikai központjában a krónikus ellátás 60 százalékos ágykihasználtság mellett működött, míg egyes osztályok, így a belgyógyászat vagy a sebészet 70-80 százalékos teljesítményt is mutattak. Ha az ország többi egészségügyi intézményében is hasonló volt a helyzet, akkor vélhetően helytálló a kijelentés a 66%-os kihasználtságról.

Ez változott meg 2020-ban, amikor is a koronavírus miatt Kásler Miklós ágyfelszabadítást rendelt el április 7-én – az RTL Híradó számolt be először az intézményeknek küldött levélről.

 

 

Ezekből az adatokból kiderül, hogyan ürült ki a szegedi kórház. Márciusban a sebészet például 67 százalékkal működött, áprilisban már csak 37-tel. A többi osztály kihasználtsága márciusban ennél alacsonyabb volt, áprilisra tovább esett – kivéve a krónikus osztályét.

Vagyis (az SZTE adatiból átlagot számolva) márciusra valóban csökkent a kihasználtság, nagyjából 45-50%-ra, ami 35-40%-ra esett a miniszteri bejelentés után. Ez viszont az EMMI állításával ellentétben nem 2, hanem legalább 10-15%-os ágyfelszabadítást jelent pluszban.

Kunetz Zsombor, egészségügyi elemző-szakértő szerint az ágyfelszabadítás jól követhető az SZTE adataiban.

“A krónikus ágykihasználtság az országos átlag alatti Szegeden, sőt 2020 első havában mindössze 40 százalékos” – jegyezte meg Kunetz, hozzátéve, hogy a 2 százalékos felszabadítás az adatok alapján megbukott. “Az is jól látszik, hogy a tervezett műtétek elhalasztása a sebészetnél jelentős csökkenést okozott, csak az akut műtéteket végezték el. Hasonlóan a trauma-ortopédián. Nagy baj viszont, hogy a rehabilitáció is lement” – tette hozzá.

Kunetz Zsombor szerint a tervezett műtétek elhalasztása azt is megmutatja, mekkora minimumkapacitásra van szüksége az intézménynek. “A számok abban segíthetnek, hogyan szervezzék át a betegellátást – szerintem jelentős számú műtétet át lehetne irányítani az egynapos sebészetekre” – mondta Kunetz, aki szerint így akkor nem a klinikaközpont végezné a beavatkozásokat, hanem például az SZTK.

Segesvári Csaba

Címlapkép: A Szegedi Tudományegyetem a Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Kálvária sgt. 57. szám alatti telephelyén kialakított járványügyi központ egyik szobája. (Fotó: SZTE)