Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége letarolta a fákat az atlétikai stadion helyszínén

A barnamezős, egykori VITUKI-telepen a stadion felépítése és a parkosítás után alig fog nőni a zöldfelület nagysága, pedig még kormányrendeletet is módosítottak, így már az atlétikai pálya füvét is beleszámíthatják. Ráadásul a stadiont a volt ipartelep egyetlen olyan pontján húzzák fel, ahol egy fás parkot kell miatta kiirtani. 

Támogasd az Átlátszót szja 1% felajánlásával! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Az atlétikai stadiont a IX. kerületben a Duna, a HÉV és a Ráckevei (Soroksári)-Duna által határolt barnamezős területen húzzák fel. 2018 év végén a magyar főváros kapta meg a jogot a 2023-as atlétikai világbajnokság megrendezésére. Az építkezés az egykori VITUKI-telepen (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet) még nem kezdődött meg, jelenleg a terület előkészítése van folyamatban, amit a Mészáros-gyerekek cége, a Fejér – B.Á.L. Zrt. a Föld-Trans Kft.-vel közösen 4 milliárd forintért végez. A munkát januárban kezdték el, és a tervek szerint novemberre rozsdamentes lesz a terület. A tervezett 40 ezres atlétikai stadiont a verseny után 15 ezresre bontanák vissza.

Nemrég írtunk arról, hogy a stadionra a koronavírus okozta gazdasági válságban is lesz 190 milliárd forint, és hogy az eddigi előkészítő munkálatok az adófizetőknek 28 milliárd forintba kerültek. Nemrég a Momentum egyébként arra kérte Baranyi Krisztinát, a IX. kerület polgármesterét, hogy állítsa le az atlétikai stadion építését, mert a járvány utáni gazdasági válságban ezt a luxusberuházást nem engedheti meg magának az ország.

Az útban lévő fákat kivágták a stadion kedvéért. Térkép: Napur Architect

A „Magyarország elhagyottan – BCO urbex” nevű Facebook-oldalra nemrég feltöltöttek egy bontás előtti és bontás utáni képet a telekről. A kép a tízemeletes VITUKI toronyház felől jól mutatja, hogy már az elhagyott épületeket és a Vituki strandot is lerombolták is, s nem kímélték a fákat sem: szinte az összeset kivágták.

Az atlétikai stadion helyszíne a bontási munkálatok előtt, és után. Fotó: Magyarország elhagyottan – BCO urbex / Facebook

A telek felé vezető utat teljesen lezárták, ott egy tábla árulkodik arról, hogy a bontás után a tervek szerint mennyi fa maradhat.

Csak néhány fa maradhat meg. Fotó: Zsilák Szilvia / Átlátszó

A Duna túlpartján elhelyezkedő Kopaszi-gátról pedig látszik, hogy a toronyháztól jobbra álló fák helyét egy hatalmas törmelékhalmaz vette át.

A Kopaszi-gátról lehet majd csodálni a stadiont. Fotó: Zsilák Szilvia / Átlátszó

95 új fát ültetnek, azt nem tudni, hogy mennyit vágnak ki

A projektet több helyen is zöldfelület-növelő beruházásként kommunikálták. Gyulai Márton, a vb-pályázat ügyvezető igazgatója korábban hangsúlyozta, hogy a világbajnokság után visszabontanák a lelátók egy részét, és a felső karéjra  többek között görkorcsolyapálya és egy közösségi rekortán kerülhet, továbbá 95 – ládás – fa kihelyezését tervezik ide. Gyulai szerint a Duna-part rendezésével 8 hektár zöld terület jöhet létre.

Kíváncsiak lettünk volna, hogy hány fát vágtak ki a területen, és azok milyen állapotban voltak. Továbbá szerettük volna megtudni, hogy mekkora volt pontosan a korábbi zöldfelület nagysága, és mekkora lesz a stadion megépítése után. Kérdéseinket elküldtük Ferencváros polgármesteréhez, Baranyi Krisztinához, és a kormányzati városfejlesztés szakmai műhelyéhez, a Budapest Fejlesztési Központhoz is, továbbá megkerestük a bontási munkálatokat végző két céget. Választ azonban csak a ferencvárosi önkormányzattól kaptunk.

Csupán az atlétikai pálya füves részével nő a zöldfelület

Az országos építési szabályzat övezetekre osztja a területeket, és minden övezetre más-más minimális zöldfelületi arányt írnak elő.

Az önkormányzat térinformatikai rendszere szerint az érintett körülbelül 15 hektáros (151 214 négyzetméteres) telek (38086/78 helyrajzi számú ingatlan) korábbi zöldfelülete körülbelül 4,6 hektár (45 870 négyzetméter), zöldfelületi aránya pedig 30 százalék volt.

Az építkezéssel érintett terület. Térkép: MePAR

A terület további két részre osztható, és ezek közül a K-SP/1 jelű övezetben kap helyet a stadion. A Duna-parti Építési Szabályzat alapján ebben az övezetben a zöldfelület legkisebb mértéke 20 százalék. Az önkormányzat emlékeztet arra, hogy a kormányrendelet módosítása alapján a sportpálya zöldfelülete a megengedett legkisebb zöldfelületbe beszámítható. A zöldfelület mértéke az építkezés után a stadion övezetében 28,69 százalék lesz.

A másik övezet a Zkp/Kk-2 jelet viseli, ahol az építési szabályzat szerint a zöldfelület legkisebb mértéke 50 százalék – itt a zöldfelület mértéke 54,1 százalék lesz a stadionépítést követően.

Összesítve: a teljes, körülbelül 15 hektáros (151 214 négyzetméteres) ingatlanon az építkezés befejezése után a zöldfelület mértéke körülbelül 5,3 hektár (53 285 négyzetméter), és 35 százalék lesz, tehát csupán körülbelül 0,7 hektárral (7 415 négyzetméterrel) több, mint korábban. Az IX. kerületi önkormányzat tájékoztatásul közölte, hogy körülbelül ennyi az atlétikai pálya belső füvesített része.

A zöldfelület számítása miatt kormányrendeletet is módosítottak

Eredetileg a sportpálya zöldfelületét nem lehetett beleszámítani a zöldfelületbe, egészen addig, amíg nem módosítottak egy kormányrendeletet a nemzetközi szempontból kiemelt jelentőségű beruházás miatt. 2018. novemberében a Duna-parti Építési Szabályzat módosításában még az olvasható, hogy

„Az épületek tervezett léptéke nem teszi szükségessé 40%‐nál nagyobb beépítési mérték előírását, azonban az OTÉK‐ban meghatározottaknál megengedőbb követelményt szükséges rögzíteni a zöldfelület legkisebb mértékére vonatkozóan, tekintettel a tervezett hasznosításhoz kapcsolódó jelentős méretű burkolt felület szükségességére, valamint arra, hogy a sportpálya felülete a zöldfelületbe nem számítható be teljes értékűen.”

Egy hónappal később viszont a Magyar Közlönyben megjelent egy kormányrendelet módosítás, miszerint

„A beruházás keretében megvalósuló sportlétesítmények sportpályáinak zöldfelületei a megengedett legkisebb zöldfelületbe beszámíthatóak.”

A stadion az ára, hogy rehabilitálják a Duna-partot

A terület nagy része a hajdani VITUKI telephelye volt, az egykori gyárterület pedig erősen szennyezte a talajt és a folyót. A stadion úgynevezett barnamezős beruházásként valósul meg – ez a címke olyan területeket takar, ahol szennyezett iparterületeket vonnak be a fejlesztésekbe. Az nem vitás, hogy a Duna közelsége miatt nagyon is értékes területnek számító környéket ideje volt kármentesíteni és rendbehozni.

Azt azonban sokan megkérdőjelezik, hogy egy terület rehabilitációjába mennyire fér bele egy stadion felépítése. A fővárosnak és a kerületnek viszont nem volt elég pénze, hogy saját maga hozza rendbe a területet, így kapóra jött nekik a stadion – mondta Baranyi Krisztina az Index videójában. A polgármester egyébként tavaly év végén az új atlétikai stadionhoz csak úgy járult hozzá, hogy nem csak atlétikastadion épül, hanem egy közösségi tér, közpark is. Fontos célja volt az is, hogy a VITUKI strand megmaradjon, és azt átadják a közösség számára.

A stadiont pont oda építik, ahol még van élet

A Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ) feltöltött egy videót a terület állapotáról. A videóban látszik, hogy az ipari terület igazán lepusztult, ezzel nehéz lenne vitatkozni, viszont az az állítás, miszerint „Nincs élet. Nincs zöld. Nincs Ember.” egy kis pontosításra szorul. A stadiont ugyanis pont arra a parkosított területre építik, ahol még van élet.

Az állapotokat az atlétikai stadion terveit közel ötmilliárd forintért vállaló Napur Architect Kft. mérte fel. Az előzetes vizsgálatról szóló 600 oldalas dokumentum szerint leginkább a helyenként nagy vastagságban jelen lévő, több évtizeddel ezelőtt épített mesterséges feltöltés a szennyezett. Lejjebb fúrva a talajban az értékek jelentősen csökkentek.

„A Duna-part mentén és a Ráckevei-Duna-ágnak a Kvassay-zsilip környékén érintett felső szakaszán, ideértve e vízterek part közeli sávját is, a természetes vagy természetközeli élőhelyeknek szinte a nyomát sem lehet megtalálni” – olvasható az előkészítési dokumentumban.

A tanulmány később viszont azt írja, hogy a

telken található egy fél évszázadosnál is régebbi fás park, ami a térség ligetes élőhelyeire jellemző, általánosan elterjedt állatfajok élőhelyévé vált – a stadiont pedig pont erre a területre építik.

A versenyzők viszont értelemszerűen nem kerülgethetnek fákat egy stadionban, ezért azokat ki kell vágni.

„Az egykori VITUKI telephely területén, de főleg annak déli felén található parkosított terület képezi az környezeti-ökológiai tekintetben legnagyobb jelentőségű területrészt a tervezési területen belül. A tervezett atlétikai aréna jórészt ezen a helyszínen épül majd meg. (…) Az értékesebbnek minősíthető, zömmel fás terület kiterjedése ezen a területrészen kb. 1,5 ha, de a tervezett stadionnal és annak átalakításra szánt környezetével együtt az itteni jelenleg biológiailag aktív felületek kiterjedése meghaladja a 2,8 hektárt.”

A stadiont pont egy fás területre tervezték. Fotó: Napur Architect Kft

A leírás számos madárfajt felsorol, például „A tervezési terület cserjés élőhelyein a területbejárás során hallani lehetett a berki tücsökmadár (Locustella fluviatilis) hangját is”. Azt írják, hogy az érintett költőpárok száma durva becsléssel a teljes tervezési területen nagy valószínűséggel elérheti vagy meghaladhatja a 100-at.

Berki tücsökmadár. (Kép: Wikipédia)

A tereprendezést csak a férgek élik túl

Az idilli hangulatból azonban rögtön kizökkenünk, amikor elolvassuk, hogy

a területrendezést maximum a férgek élik túl.

„A park jelenleg viszonylag stabil erdő jellegű élőhelye teljesen megszűnik, csak az építési munkáknak közvetlenül nem kitett, peremi területrészeken maradnak meg korlátozott számban idősebb faegyedek, szolitert hagyásfaként. A Duna-part jelenleg meglehetősen rossz állapotú puhafaállományai úgyszintén megszüntetésre kerülnek.”

„A tervezési területen, ahol a tervek szerint valamilyen építési tevékenység folyik majd, ideértve a parkosításra tervezett felületeket is, legfeljebb a talaj mélyebb rétegeiben élő mikroorganizmusok, férgek és egyéb gerinctelen állatok élik túl a helyszínen a tereprendezés és a terület burkolásának, valamint a szükséges épületek felépítésének létesítési munkálatait, de a talajfelszín beépítése és burkolása ezek zömét is végleg eliminálja” – olvasható a dokumentumban.

Az előkészítő tanulmány még napvilágot látott, azonban a Nógrád Megyei Kormányhivatal Salgótarjáni Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya a dokumentum alapján úgy ítélte meg, hogy

a stadionnak nincs jelentős környezeti hatása, így nem szükséges környezeti hatásvizsgálati eljárás sem a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű projektnél.

A toronyház sorsa eldőlt, a strand máshol épül újra

Az előkészítő tanulmányban még „a kivitelezés során megóvandó művi elemek” közé sorolják a VITUKI toronyházat, és még a látványterveken is szerepel. Azonban a Budapest Fejlesztési Központ korábbi szakvéleménye szerint a VITUKI toronyház tartószerkezete nem megfelelő, így az épület bontásra kerül – kaptuk meg a tájékoztatást Ferencváros önkormányzatától.

A területen látszik, hogy a VITUKI strand medencéit már feltöltötték, ezért a területelőkészítést végző cégeket megkérdeztük arról, hogy ez építési törmelékkel vagy földdel történt, de választ nem kaptunk. A régihez közeli helyszínen egy új VITUKI strand fog épülni, a tervek szerint kétszer nagyobb, 8 sávos, 25 méteres szabadtéri medencével, külön gyerekpancsoló medencével, csobogós vízjáték elemekkel, korszerű öltözőkkel, vizes blokkokkal, büfével, csaknem kétszer több, 2000 négyzetméternyi napozóréttel – tájékoztatta lapunkat az önkormányzat.

Zsilák Szilvia

Címlapkép: Magyarország elhagyottan – BCO urbex

Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám:18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!