Lassan széthullik a lakitelki fürdő 50 millió forint EU-támogatással épült vízi játszótere

Lakitelek nem csak az agyonközpénzelt Lezsák-féle népfőiskoláról híres, a Tősfürdő nevű gyógyfürdőbe évente 50-60 ezer ember érkezik. A fürdő vízi játszóterére az EU is adott 50 millió forintot, mégis rohad. A beruházó és az önkormányzat egymásra mutogat, az alkalmazottak pedig eközben elpusztult halakat halásznak ki a tóból.

A történet ott kezdődött, hogy a helyi strand területére egy vállalkozócsoport víziparkot álmodott meg gyerekeknek. A szisztéma egyszerű lett volna: a vállalkozó megépíti a parkot a fürdő területén, részesedést kap a jegyek után, a fürdőbe több vendég érkezik, idővel pedig az önkormányzat átveszi a beruházást saját vagyonelemként, töredék áron, és mindenki boldog, a település fejlődik.

A terv jónak tűnt, a megvalósítás azonban a vízjogi engedélyezés miatt egy évet késett. A vállalkozó, azaz a Nordfest Kft. a  DAOP 2.1.1/K-11 2012-es pályázatán gyakorlatilag a lehetséges maximumot nyerte el, 49.721.549 forintot, és ehhez tettek hozzá 25 millió forint saját tőkét.

A terv az volt, hogy egy sósvizes, vegyszermentes vízi játszóteret hoznak létre patakkal, zsilipekkel.

A pályázatban szerepelt, hogy: “a nyáron nyitva tartó Tősfürdő 50-60 ezres vendégforgalma a Tőserdő közelében mintegy 4000 magánüdülő, kempingek, szállodák és a Népfőiskola vendégeiből, a helyi lakosságból áll. (…) A környékbeli fürdők fejlesztése az egészségturizmus és a sport jegyében valósult meg, a gyerek korosztályt nem célozzák. A projekt célcsoportja az 1-12 éves gyerekek és az ő szabadidejükről döntést hozó szülők hiánypótlónak értékelik az országosan unikális vízi-foglalkoztatót. Célja, és várható eredményei hogy fejlődjön a gyerekek kreativitása, ügyessége és ízlése jól jövedelmezzen, évi 12-30 ezer többlet látogatót hozzon”. 

A természetes anyagokból, úgynevezett szíjácsmart akácból épült, Tőssellő névre keresztelt játszótér 2013 szeptemberére készült el, így először a 2014-es szezonban lehetett használni azoknak, akik jegyet váltottak a fürdőbe.

2016 júliusában ugyanakkor már arról írtak, hogy a vízi játszótér az önkormányzattal való megegyezés hiányában bizonytalan ideig zárva tart. 2017-ben pedig a tulajdonos Nordfest értesített mindenkit, hogy nem sikerült megállapodni az önkormányzattal, ezért, mint írják a vízi játszótér “2017-ben már nem nyit ki, sőt, az év végéig ki is költözik a fürdő területéről”. A költözésből nem lett semmi, a játszótér pedig lassan széthullik.

Nehezített pálya

Lakitelek politikailag nehezített pálya, a település neve jó három évtizede összefonódott Lezsák Sándoréval, illetve az általa fémjelzett, s szintén évtizedek óta közpénz-csilliárdokkal hízlalt népfőiskolával.

 

Lakitelek: népfőiskola és wellnessközpont állami pénzekből

Lovarda, tornacsarnok, sportpálya, termálfürdő, kemping, szálloda – egyebek mellett ezek előzetes megtervezésére írt ki közbeszerzési pályázatokat a Lezsák Sándor országgyűlési alelnök nevével fémjelzett lakiteleki Népfőiskola Alapítvány. Az alapítványt hiába tömik közpénzzel, mégis veszteséges. „Mi nem tehetünk róla, hogy Lezsák úr olyan infrastruktúrát tart fenn, amelyet nagyon nehéz működtetni és bírni anyagilag.

A Lezsák jegyezte Nemzeti Fórum így megkerülhetetlen errefelé. Ezért is számított kisebb földindulásnak, hogy a 2014-es önkormányzati választásokat a független Zobokiné Kiss Anita nyerte meg, legyőzve Lezsákék jelöltjét.

Csakhogy a választást Zobokiné 72 szavazattal ugyan behúzta, de a testületben többségben maradt a Fidesz és a Nemzeti Fórum, a településvezetőnek így erős ellenszélben kellett dolgoznia. Két év múlva fel is oszlott a testület, s az akkori alpolgármester, Madari Andor kezdeményezésére és időközi választásokat írtak ki.

Itt Zobokiné megerősítette a helyét, és immár 550 szavazattal verte el az akkori alpolgármestert, a Fidesz-Nemzeti Fórum jelöltjeként induló Madari Andort. A hat képviselői hely is átalakult, a Fidesz és a Nemzeti Fórum ment, helyettük csak függetlenek kerültek be a testületbe.

Akkor jó ötletnek tűnt

Az önkormányzat 2012-ben kötött szerződést a Nordfesttel négy évre, melyben bérbe adták a játszótérhez szükséges területet. Ezt módosították, ám mivel a projekt előírta a fenntartási kötelezettséget, azaz a vízi játszótérnek működnie kellett, ezért az 5000 négyzetméteres területért a cég 250.000,- Ft + ÁFA/év bérleti díjat fizetett.

A szerződésben szerepelt, hogy a Tősfürdőt, vagyis a strandot működtető Tőserdő Turisztikai Kft. olyan belépőket fog árulni, amivel igénybe lehet venni a Tőssellőt is, miközben a Nordfestnek üzemeltetési hozzájárulást fizet, melynek összege a nettó jegyár-bevétel 16,67 százaléka a szezonban.

Az önkormányzat az eredeti szerződéseket ekkorra már semmisnek ítélte, mindeközben a képviselőtestület egymillió forint bánatpénzt kért a Nordfest Játékpark Kft.-től (111/2016. (VI.09.) számú határozat), mert anno egy vételi jogot biztosító opciós szerződéstől szerintük a Nordfest elállt. De nem ez volt az egyetlen baj a projekttel.

A beruházó akkor mehet be, ha jegyet vesz

Információink szerint a támogatói oldalról 3 évi működés után megvizsgált projekt nagyrészben teljesítette a fenntartási kötelezettséget, mely előírja, hogy a pályázó: ”a projekt befejezésétől számított 5 évig, kis- és középvállalkozások esetében 3 évig a támogatás visszafizetésének terhe mellett vállalja, hogy a projekt megfelel (…) bekezdésében foglaltaknak, a támogatással létrehozott kapacitásokat, szolgáltatásokat a pályázatban vállalt szakmai tartalommal változatlanul fenntartja és üzemeltetését biztosítja.” 

Honti Attila, a Nordfest volt résztulajdonosa az Átlátszónak elmondta, hogy céljuk az volt, hogy turisztikai látványosságot hozzanak Lakitelekre, és ezért csak azt kérték, hogy az üzemeltetés végén az önrészért, azaz a valós értékének töredék árán, az  önkormányzat vegye át a tulajdonjogot, vásárolja meg a létesítményt.

Honti állítása szerint a projekt három éven keresztül működött, és lezárásra került az előírásoknak megfelelően. Az előző vezetéssel, azaz Felföldi Zoltánnal és körével jól együtt tudott működni a cég, ám a választások után az új képviselőtestület arra hivatkozva, hogy egy évet csúszott a beruházás, azt vélelmezte, hogy a megkötött szerződés nem él. Ebből alakult ki egy jogi vita, melynek során birtokháborítás, birtokper is indult az ügyben.

Honti azt is sérelmezi, hogy a szerződések ellenére csak akkor tudnának belépni a Nordfest dolgozói a bérelt területre, ha jegyet vesznek, holott a hátsó bejáratot joguk lenne használni. Eközben az önkormányzat 10 millió forintos nem vagyoni kártérítési igénnyel is fenyegetőzik, mert állításuk szerint a strand látogatottsága az elhanyagolt játszótér miatt csökken. Hontiék felajánlották az önkormányzatnak, hogy zárják le a vitát, és vásárolják meg a jelenleg is a területen álló létesítményt, ám mindössze egy 3,5 millió forintos ajánlatot kaptak, ami szerintük nevetséges, és nem vehető komolyan.

Jobbikos polgármester-jelölt volt a tulaj

A Nordfest Játékpark Tervező Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaságot 2001-ben alapították, jelenlegi tulajdonosa Zoltán Péter, aki a 2014-óta regnáló polgármesterrel szemben indult az időközi választáson a Jobbik színeiben. A korábbi tulajdonosok közt feltűnik Honti Attila, akinek másik cége, a  Metszéspont Kft. szintén kapott állami támogatást. A 99 920 100 Ft uniós támogatást „Turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztése” céljából hívták le, és egy pálinkaház, az úgynevezett Harminczházas Pálinkaváros, egy múzeum készült belőle. Mindketten helyiek.

Honti jegyzi azt a Facebook posztot, amely 2017 augusztusában jelent meg a Tőssellő Facebook oldalán, és annak ellenére, hogy akkor már nem volt a cégben tulajdonos, egy külön-megállapodás keretében ő folytatta le a Tőssellőt érintő tárgyalásokat.

Ebben azt részletezi, hogy az önkormányzat 2017 áprilisában jelezte, egyoldalúan úgy döntött, hogy nem fizeti ki a jegyárból származó támogatást, mely az üzemeltetést biztosította volna. Illetve, hogy az önkormányzat elkészítette a Tőssellő forgalmi értékének meghatározását, de vételi szándékot csak komolytalan összegben tett. Ennek következtében a cég 2017-ben már nem nyitotta meg a vízivilágot, de ismételten felajánlotta az önkormányzatnak, hogy az eredeti szerződés értelmében 105.000 euróért vásárolja meg, vagy a műszaki részek nélkül, csökkentett összeggel találjanak megoldást.

Erre négy variációt dolgoztak ki. Az akkori ígéret szerint, ha nem lép az önkormányzat, a Tőssellőt 2017.09.11-én elkezdik bontani.

Az önkormányzat a helyi lapban reagált a történtekre, azt állítván, hogy a vízijátszó alig nyitott ki, elhanyagolt. Ennek értelmében a szerződést felmondták, és “a szerződésszegő magatartással okozott nem vagyoni jellegű kárai illetve sérelmei ellentételezésére – vagyoni jellegű kárai tekintetében jogai fenntartása mellett – az önkormányzat igényt tart, amelynek összegszerűségét 10.000.000,- Ft, azaz tízmillió forint összegben határozta meg.”

Az ügyben többször kerestük Lakitelek polgármesterét, ám nem sikerült kapcsolatba lépnünk Kiss Anitával, hogy megismerjük az ő álláspontját is.

A Tőssellő a mai napig ott áll a strand hátsó traktusán, mert a beruházónak egyeztetnie kellene az önkormányzat ügyvédjével még az elbontás miatt is. Amíg az érintettek jogászkodnak, addig a létesítményt felveri a gaz, az akácból készült játszószerek lassan tönkremennek, a helyiek állítása szerint a telepített halak elpusztultak a tóban, egy kivételével. A tetemeket a fürdő dolgozóinak kellett kihalásznia a vízből.

Zimre Zsuzsa

Fotók: a címlapkép és a képgaléria a szerző felvételei

 

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!