Az Országgyűlés fideszes alelnökének egy kecskeméti képviselő a saját zarándokutai kapcsán készített beszámolót 190 ezer forintért, a Lezsák által vezetett egyesület ifitagozatának elnöke pedig feltérképezte Kiskunfélegyháza pártidentitását 250 ezer forintért.
Az Átlátszó a közelmúltban kiderítette, hogy Lezsák Sándor, az Országgyűlés fideszes alelnöke 5,4 millió forintért 24 tanulmányt rendelt az elmúlt 3 évben közpénzből. Méghozzá nagyon érdekes tanulmányokat. Kapcsolódó cikkünk:
Közadatigénylésben kértünk ki néhány ilyen dolgozatot, és ebből kiderült, hogy szó sincs igényes és eredeti szakmai munkákról, ehelyett csupán innen-onnan összeollózott szövegek, ábrák vagy nyilvános adatsorok kicsit feltupírozott újraközlése történt.
Nagy Dóra 2017-ben született „Választások Magyarországon 2014–2016 (Összehasonlító elemzés)” című munkája a Választás.hu adataira épül. Egy címlap és egy oldal bevezető után a 2014-es választás egyéni és listás eredményeit, a legutóbbi európai parlamenti választás és a kvótanépszavazás adatait közli a dolgozat.
Egy-egy megye, illetve Budapest alkot egy fejezetet. Minden fejezethez tartozik egy grafikus rész, ahol kördiagramok mutatják be a pártok eredményeit; és egy szöveges értékelés, amely a pártok erősorrendjét és a részvételi adatok változását közli. Az erőviszonyokban bekövetkező változások magyarázata nem található meg az elemzésben, csak a helyiek „baloldali”, „jobboldali” vagy „városias” identitása van megjelölve az eredmények okaként.
A dolgozatot a 2014-es országgyűlési választásokon indulók névsora zárja mintegy 10 oldalon keresztül. Az összesen 60 oldalas dokumentumért 250.000 forintot fizetett az Országgyűlés.
Ugyancsak Nagy Dóra írta a „Választások Kiskunfélegyházán / A kiskunfélegyházi választópolgárok pártidentitásának elemzése” című dolgozatot. A 19 oldalas írás szintén 250.000 forint közpénzért készült. A táblázatokkal és grafikonokkal bőségesen megtűzdelt tanulmányban Kiskunfélegyháza város 1998–2014 közötti önkormányzati és a 2006–2014 közötti országgyűlési választási eredményeit láthatjuk szintén szövegesen és kördigaramokon.
A város és a választókerület azért fontos Lezsák számára, mert 2014-ben a korrupciógyanús ügyei miatt népszerűtlen fideszes polgármesterjelölt alulmaradt, és a Lezsák vezette Nemzeti Fórum egyesület jelöltje nyerte a választást, sőt maga Lezsák is itt szerzett 2014-ben országgyűlési mandátumot.
A Nemzeti Fórum sikerének magyarázatát a dolgozat zárása így fogalmazza meg:
„Ha Kiskunfélegyháza választási múltját vesszük figyelembe, akkor jól kivehető, hogy ez egy nagyon erősen személyközpontú város, most már vegyes pártidentitással, de jobban hajlik a baloldal felé. A pártpreferenciákat azonban felül tudja írni az, ha jó a jelölt. (…) Kiskunfélegyháza a tipikus példája az ingadozó kerületekre, ahol könnyedén le lehet győzni egy nagyobb pártot pusztán azzal, hogy elfogadott jelölteket állítanak és képesek a pártmentes politizálásra, mert nem a pártidentitás az elsődleges mozgatórugója az itt élő embereknek.”
Ebből adódik a költői kérdés, hogy vajon Lezsák Sándor is a szigorúan pártmentes politizálása miatt tudott-e győzni 2014-es választáson Kiskunfélegyházán, vagy esetleg nagyobb volt-e az elfogadottsága ellenfeleinél.
A szanki Loksa Gábor Mária meteorológus, környezetvédelmi szakmérnök 350.000 forintot kapott a 24 oldalas írásáért, melynek címe „Tanulmány a Homokhátság vízutánpótlása témaköréről”. A tanulmányban a szöveg a címlap, a tartalomjegyzék és az irodalomjegyzék egy-egy oldala, valamint hat oldal máshonnan átemelt ábra mellett csupán 14,5 oldalt tesz ki. Loksa ehhez a 14,5 oldalhoz többek között öt saját korábbi írását jelölte meg szakirodalomként.
A vezetői összefoglalónak is csak nagy jóindulattal nevezhető írás azonban – más, Lezsáknak íródott művektől eltérően – nem merő butaság: a szerző a meglévő vízvagyon egyéni felhasználásának közösségi szabályozását hangsúlyozza, emellett a vízhez kapcsolódóan komplex területfejlesztést szorgalmaz a hátrányos helyzetű alföldi térségben.
Az általunk vizsgált negyedik tanulmány szerzője Lévai Jánosné kecskeméti helyi önkormányzati képviselő. A nemrég a Soros-kampányba is aktívan bekapcsolódó politikusasszony a vallási jellegű utazásai kapcsán készített egy beszámolót Lezsák Sándornak még 2016-ban „A zarándok turizmus tapasztalatai” címmel. A 35 oldalas mű 190.000 Ft-ot ért az Országgyűlésnek.
Néha, például Sulyok Judit–Mártonné Máthé Kinga „A vallási turizmus helyzete Magyarországon” című cikkéből (Turizmus bulletin, XVI. évfolyam [2014] , 1. szám) vagy Kőszegi Zoltán „A magyar zarándokút Bács-Kiskun megyei szakasza – útikalauz” (Magyar Zarándokút Egyesület, Érd, 2014) ajánlójából átvett részek esetében bár nincsenek pontosan feltüntetve a hivatkozások, forrásmegjelölés legalább egy helyen szerepel.
De ne legyünk szigorúak: végül is itt nem tudományos munkáról van szó, a szerző sem komoly szakember, akinek tisztában kellene lennie a plágium fogalmával. És nem is csak idegen tollakkal ékeskedik a szerző: az átemelt vendégszövegek mellett ugyanis található még legalább egy-két oldal saját munka, amit a fesztelen stílus és a rugalmasan kezelt helyesírás különböztet meg a többi résztől.
Ezekben a bekezdésekben Lévainé beszámol a saját maga által szervezett autóbuszos zarándokutakról, és a kegyhelyeken imádkozással töltött percek jótékony lelki hatásáról. Remélhetőleg ezek az élmények is hozzájárulnak majd a jövőben ahhoz, hogy a hölgy közelebb kerüljön a Ferenc pápa által kinyilvánított, az üldözöttek befogadását szorgalmazó hitelvekhez.
Mind a négy tanulmány szerzője szorosan kötődik Lezsák Sándorhoz: Loksa Gábor a Lezsák alapította Lakitelki Népfőiskola munkatársa, a lakitelki Nagy Dóra az Ifjú Konzervatívok a Nemzetért, a Nemzeti Fórum ifjúsági tagozatának elnöke, Lévainé pedig a Nemzeti Fórum kecskeméti Városi Szervezetének elnökségi tagja.
Ebből úgy tűnik, hogy a dolgozatok közpénzből való megrendelésével a parlament fideszes alelnöke nem a látókörét kívánta tágítani, hanem egyszerűen a hozzá kötődő embereket, az általa vezetett politikai egyesület, a Nemzeti Fórum tagjait, és a saját politikai holdudvarát jutalmazta a könnyű pénzkereseti lehetőséggel, és a közpénzből történő klientúraépítés leplezésére szolgáltak az elkészült tanulmányok.
Négymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
A minap írtunk arról, hogy a megjelent ellenzéki programvázlatban a romák helyzetével foglalkozó részt sikerült egy gazdag indiai családról készült,...
Komposztáló üzemet akart építeni Pátyon Soltész Miklós államtitkár fiának cége, de végül a fideszes polgármester jegyzője akadályozta meg a beruházás...
