Engedély nélküli építkezés, letarolt erdő, gyorsított kisajátítás: nő az elégedetlenség Gödön a Samsung-gyár miatt

Az utóbbi hetekben egyre erősödtek a tiltakozó hangok a gödi Samsung akkumulátorgyára miatt. Az üzem közelségére és zajos működésére – ahogy arról korábban  beszámoltunk – már eddig is sokan panaszkodtak Göd-Újtelepen. Az utóbbi hetekben pedig komoly aggodalmat keltett a gyár környékén többször is érezhető maró vegyszerszag, melynek eredetét nem sikerült tisztázni. De sokkolta a helyieket a Samsung melletti 25 hektáros erdő kiirtása és a gödi mezőgazdasági területek megkezdett kisajátítása is.

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Társadalmi célú hirdetés

Az elégedetlenség szintén érezhető volt azon a november 13-ai lakossági fórumon, melynek megtartását a Katasztrófavédelmi Igazgatóság rendelte el. A fórumon a gyár új, nagyobb elektrolit tárolójának engedélyeztetése volt a téma. Az eseményre rengetegen gyűltek össze, s a több mint három óra alatt többször is felcsaptak az indulatok. Bár a biztonsági elemzést végző cég vezetőjének tájékoztatása szerint a tervezett 200 tonnás tároló nem fog veszélyt jelenteni a lakosok számára, a jelenlévőket ez láthatóan nem nyugtatta meg.

A gödiek ugyanis nemcsak az új tároló, hanem az egész üzem veszélyes volta miatt aggódnak. Többen elmondták, hogy megnyugtatóbb lenne a helyzet, ha az üzem köré egy külső monitoring rendszer épült volna ki, ami a gyár környékén mérné az esetleges levegő-, vagy egyéb környzeti szennyeződést. Ilyen azonban nem készült, s azt sem tudják a helyiek, miként fogják gyorsan riasztani őket egy váratlan katasztrófa esetén.

Pedig a vonatkozó jogszabályok szerint ún. “súlyos káresemény elhárítási tervet” kell készíteni, ha a veszélyes üzem távolsága a lakóövezettől kevesebb, mint 300 méter. Az elektrolit tárolónak helyet adó telek pedig csak 15 méterre van a gödi lakóházaktól, s maga a veszélyes létesítmény is csak 120 méterre lenne a gyárral szomszédos Zrínyi utca házaitól.

A hatóságok szemet hunynak?

Megdöbbenést keltett a helyiekben az is, hogy bár az új tároló engedélyezési eljárása még zajlik, a Samsung már megkezdte annak építését. Az egyik bócsai lakos már a nyáron jelezte az önkormányzatnak a háza közelében folyó engedély nélküli építkezést, A Katasztrófavédelem szakemberei csak a fórum előtt néhány nappal, egy lakossági beadványból értesültek a “problémáról”. Ezt a beadványt több mint ötszáz helyi lakos írta alá, akik nemcsak vizsgálatot sürgetnek a szabálytalan építkezés miatt, de tiltakoznak az új tároló lakóházakhoz közeli megépítése ellen is.

Úgy tűnik azonban, az illetékes szakhatóságok csak a gyár megindulásához szükséges engedélyeket tudják gyorsan kiadni, a panaszok kivizsgálása nemigen halad – ha sor kerül rá egyáltalán.

Szerettük volna megtudni, milyen panaszokat vizsgáltak ki és milyen ellenőrzéseket hajtottak végre Samsung-ügyben a szakhatóságok, ezért ezek dokumentumait közérdekű adatként kikértük a Pest Megyei Kormányhivataltól. Az adatigénylésre azonban több mint két hónapja nem kapunk választ, ezért a NAIH-hoz fordultunk. Ha megkapjuk a kért dokumentumokat, azokat közölni fogjuk.

Samsung: felkészületlen a lakosság

A november 13-ai fórumon a gödi polgármester többször is kijelentette, hogy most csak az elektrolit tárolóról szabad kérdést feltenni. Csakhogy az akkumulátorgyár Gödre telepítéséről soha nem kérdezték meg a helyieket. Ahogy lakossági felhatalmazás nélkül döntött a testület a 80 hektáros ipari övezet létrehozásáról is, amely valójában a Samsung többszörös méretűre növelését jelenti.

Holott az önkormányzat SZMSZ-e előírja, hogy nagyobb fejlesztések, beruházások tervezetéről közmeghallgatáson kell kikérni a lakosok véleményét. A gyár dél-koreai vezetői ezen a fórumon jelentek meg először a gödiek előtt. A gyár munka,- tűz,- egészségvédelmi vezetője pedig kimondottan ellenségesen viselkedett: hosszan ostorozta a megjelent lakosokat kérdéseikért, felkészületlenségükért. “A Samsungnak is vannak adatvédelmi jogai” – szögezte le a jegyzőkönyv szerint.

Mr. Kim, a HR-igazgató kicsit tompított: elismerte, hogy lehettek gondok a kommunikációval, s ígérte több figyelmet fordítanak majd erre a jövőben.

Összjáték, melyből a gödieket kihagyták

A helyiek ugyan nemigen kaptak megnyugtató válaszokat a tájékoztató fórumon, az kiderült, hogy nem hajlandók elfogadni a fejük fölött meghozott döntéseket. Néhány hete közel négyszázan írták alá azt a petíciót, melyben nemcsak a városban megépíteni kívánt munkásszálló, de Göd iparvárossá tétele ellen is tiltakoztak.

A város arculata ugyanis jelentősen megváltozna a Samsung-gyár tervezett bővítése miatt. Az ipari övezet létrehozását biztosító júliusi kormányrendelet például többek közt kimondja, hogy Gödön nem kell alkalmazni sem a kiváló termőhelyi adottságú erdők védelmét biztosító törvényt, sem a mezőgazdasági és természetközeli területek arányát szabályozó törvényi előírásokat.

Terjeszkedik a Samsung-gyár, Göd iparvárossá válhat, a környékbeliek aggódnak

„A jövő költözött be Gödre” – újságolta örömmel Orbán Viktor miniszterelnök tavaly májusban, a Samsung SDI elektromosjármű-akkumulátor gyárának megnyitó ünnepségén. A 2018-tól évi 50 ezer akkumulátor gyártását tervező, 100 milliárd forintból megvalósuló gigaberuházás valóban jelentős változásokat hozott – és továbbiakat is hozhat még – Göd életében, ám kérdéses, hogy a helyiek valóban ilyen jövőről álmodoztak-e.

A földtulajdonosok közül pedig sokan  felháborítónak tartják, hogy a Samsung bővítése miatt megfosztják őket földjeiktől. Közel 150 tulajdonos érint a földek önkormányzat általi  felvásárlása és kisajátítása. “Az egész eljárás vérlázító, a földeket áron alul akarják felvásárolni, s ha nem tetszik az összeg, nemzetgazdasági érdekre hivatkozva kisajátítják” – panaszolta az Átlátszónak az egyik földtulajdonos, aki nem volt hajlandó elfogadni a neki felajánlott, négyzetméterenkénti 1300,- forintos árat.

A földek adásvételének lebonyolítására az az ügyvédi iroda kapott az önkormányzattól megbízást — írta meg a Magyar Narancs –, melynek korábban Tuzson Bence államtitkár is tagja volt. Az önkormányzat által felajánlott összeget leginkább azok az idős emberek fogadják el, akik – történelmi tapasztalataik okán – rettegnek a kisajátítás szótól, s akiket meg lehet félemlíteni az évekig tartó pereskedéssel. A fiatalabbak, akik tisztában vannak földjük értékével, nem írták alá az adásvételi szerződést és vállalják a hosszú pereskedést is.

Számukra a Kormányhivatal újabb értékbecslési eljárást biztosít, csakhogy nem mindenki kapta meg időben az újabb helyszíni  szemléről szóló értesítést. Az érintetteknek pedig maguknak kell alátámasztani, hogy földjük többet ér a felajánlott összegnél. Ha a tulajdonos dokumentumokkal tudja igazolni, hogy a környéken egyesek nagyobb összeget kaptak a kisajátított földjükért, esetleg ő is megkaphatja a kívánt magasabb összeget.

A gyár mellett kivágott és letermelt erdő földjének négyzetméteréért például 4000 forintot fizetne az államnak az önkormányzat – mondta el az egyik tulajdonos -, de az épülő M2-es főút melletti földkisajátítások során is 3000 forint feletti négyzetméter-árat fizettek. A Samsung bővítése miatti kisajátítások esetében azonban – ahogy az egyik érintett fogalmazott – “félpénzzel” szeretné kifizetni az önkormányzat a földek tulajdonosait. Márpedig sokan nem nyugszanak bele abba, hogy az ipari beruházás kedvéért kisemmizzék őket.    

Eddig úgy tűnhetett, olajozottan működik az összjáték a gödi városvezetés és a magyar kormányzat közt a Samsung-gyár gigaberuházássá tétele érdekében. A helyiek erősődő tiltakozása és ellenállása azonban jelzi: a lakók nem törődnek bele, hogy Gödön ilyen mértékű iparosításra kerüljön sor.     

Bodnár Zsuzsa

Címlapfotó: a szerző felvétele