Bezárás
A helység kalapácsa

Terjeszkedik a Samsung-gyár, Göd iparvárossá válhat, a környékbeliek aggódnak

„A jövő költözött be Gödre” –  újságolta örömmel Orbán Viktor miniszterelnök tavaly májusban, a Samsung SDI elektromosjármű-akkumulátor gyárának megnyitó ünnepségén. A 2018-tól évi 50 ezer akkumulátor gyártását tervező, 100 milliárd forintból megvalósuló gigaberuházás valóban jelentős változásokat hozott – és továbbiakat is hozhat még – Göd életében, ám kérdéses, hogy a helyiek valóban ilyen jövőről álmodoztak-e.


állítsuk meg a kormánypárti médiafoglalást

Nálunk nincsenek állami hirdetések. Nem is lesznek. Nem is akarjuk, hogy legyenek. Rád viszont nagyon számítunk!
Támogatom az Átlátszót

Társadalmi célú hirdetés

A város Göd-Újtelep nevű részén, a Samsung iparterületének közelében élők biztosan nem így képzelték el a jövőt, amikor ide költöztek. Megkerestünk több helyi lakost, akik elmondták, hogy 2017 tavaszától elviselhetetlenné vált az életük, elsősorban a gyár működését kísérő zaj miatt.

Újtelep, vagy más néven Bócsa önálló településrész Gödön, az M2-ről lehajtva ezen a 300 lakosú városrészen áthaladva lehet megközelíteni Alsó- és Felső-Gödöt. A bócsaiaknak már 2001-től hozzá kellett szokniuk a Samsung jelenlétéhez, ekkor települt ugyanis a dél-koreai üzem a városba, közvetlenül a lakóövezet mellé.  A helyiek egy része akkoriban is kifogásolta a helyszínválasztást, mondván, az M2-es út másik oldalán, a várostól távolabb eső helyen kellene az ipari beruházást megvalósítani. Göd akkori szocialista polgármestere, Szegedi Sándor azonban ragaszkodott a gyárhoz és a helyszínhez is.

Titokzatos bűz után pokoli zaj Bócsán

Az eredetileg tv-képcsövek gyártásával, majd összeszerelésével foglalkozó üzemmel már építésekor voltak problémák: a Pest Megyei Közigazgatási Hivatal fel is függesztette egy időre az építkezést – számolt be erről a Mérnök Újság –, mert a Pest megyei Mérnök Kamara által kezdeményezett ellenőrzés során szabálytalanságok sorát tapasztalták a helyszínen. Például a tervek és a ténylegesen kivitelezett építmények közt jelentős eltérések voltak. Az ezt követő rendszeres ellenőrzéseknek köszönhetően azonban sikerült rendben befejezni a beruházást.

Majd 2002-ben egy az egész várost beborító pokoli bűz borzolta a kedélyeket, ami a Samsung-gyár   – ahol akkor indult be a tesztüzem – környékén volt a legerősebb. A szakhatósági vizsgálatok viszont nem igazolták a gyanút, hogy a gyárhoz lenne köthető a környezetszennyezés, bár a bűz eredetét sem sikerült kideríteni. Aztán 2014-ben, a hagyományos tévék iránti kereslet elapadása után bezárt az üzem.

Viszont 2017-es újjászületése után, az akkumulátorgyártás tesztüzemmódban való megkezdődésével újra rendszeressé váltak a panaszok. „Szörnyű a Samsung, éjjel-nappal és hétvégén is zakatol, minimális szünetekkel” –  mondta el egy bócsai lakos, s a helyszínen járva magunk is meggyőződtünk az állítás igazságáról.

A helyiek a zaj miatt több bejelentést is tettek, s bár a polgármester segítséget ígért, a lakosok szerint egy éve nem történik érdemi változás az ügyben. A zaj a település távolabbi pontjain is hallható, éjjel sem lehet ablakot nyitni miatta.

Terveket ígértek a polgármesternek, de késésben vannak

Levélben fordultunk Markó József fideszes polgármesterhez, aki válaszában azt írta, hogy az önkormányzat tavaly tavasz óta többször is jelezte a problémát a Samsung vezetésének. Ennek hatására a cég zajméréséket végeztetett, s mivel ezek is azt igazolták, hogy a zajszint meghaladja a megengedett mértéket, a cég először a kompresszorok lefúvató csöveit helyeztette át, majd zajvédő falat épített ki.

Miután a helyzet nem sokat javult, a polgármester idén augusztusban újabb tárgyalást kezdeményezett, amikor is a Samsung vezetése közölte, hogy a gyár „belső zajszigetelésének tervezése még folyamatban van”, s augusztus végén fogják bemutatni a megoldási terveket. A hónap utolsó napján rákérdeztünk az önkormányzatnál, ez megtörtént-e, s azt a választ kaptuk, hogy a Samsungtól eddig nem kaptak műszaki terveket.

A bócsaiak tehát több mint egy éve zajszennyezésben élnek, miközben a probléma megoldása még csak a tervezési fázisnál tart.

Csakhogy a Samsung bővítésére kiadott építési engedélyek feltételei között az is szerepelt, hogy a cégnek a határértéket túllépő zaj kiküszöbölését igazoló szakvéleményt kell benyújtania, a zajszintben történő változásokról pedig értesítenie kell a környezetvédelmi hatóságot.

Úgy nő, mintha húznák

De nemcsak a zajártalom aggasztja a helyieket. A kiemelt kormányzati beruházásként megvalósuló gödi akkumulátorgyárnak nem lesz jelentős környezeti hatása, állapította meg a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala Környezetvédelmi Főosztálya, ezért környezeti hatástanulmány sem készült rá.

A hatóságok ugyanakkor szigorú feltételeket szabtak az egyes építési engedélyek megadásához. Márpedig építési engedélyből több is van, a gyár ugyanis több ütemben, ijesztő mértékben növekszik. Elsőként a már meglévő, 92 ezer m2-es üzemépületet bővítették és húztak fel rá több emeletet, majd egy “B” és egy “C” építési zónát kezdtek el építeni a fő gyártóépület mellé.

Így a gyár 2019 tavaszára már kb. 230 ezer m2 területű lesz, s a gyárépületek mellé 700 férőhelyes parkoló is épül, ám valószínűleg nem ez a végső határ. Pedig a hatóságok által eddig engedélyezett beépítési arány sem felel meg a város Helyi Építési Szabályzatában (HÉSZ) foglaltaknak, eszerint ugyanis Göd ipari övezeteiben nem lehet 50%-osnál nagyobb a beépítettség.

Egyébként az építkezésnél a HÉSZ azon előírását sem tartották be, mely szerint a lakóterületek felőli telekhatárok mentén legalább 10 méter szélességben többszintes zöldsávot kell kialakítani. A tereprendezési engedély ezen kívül 806 fa elültetését is előírta a területen, csakhogy a beépítettség mértéke miatt erre bajosan akad hely.

Mindezeket tetézi, hogy a közelben lakók szerint az építkezés eddig sem az előírásoknak megfelelően folyt. Az iparterületnek a lakóépületekhez legközelebb – 100-120 (!) méterre – eső részén például annyi földet halmoztak fel, hogy a por szeles időben beborította a házak udvarát. A panaszok nyomán aztán geotextillel nagyjából letakarták a földhalmot.

Az is ijesztő a helyiek számára, hogy épp itt, ezen a lakóházakhoz közel eső területen zajlik a „C” zóna építése, ahol az akkumulátor-gyártáshoz használt veszélyes anyagokat fogják raktározni, illetve felhasználni. Bár a bócsaiak hallhattak tájékoztatót a gyár biztonságos voltáról, mégis tartanak egy esetleges üzemi baleset következményeitől.

Az Átlátszónak többen arról is panaszkodtak, hogy a Samsung közelsége miatt komoly kár érte őket, ingatlanjaik értéke jelentősen lecsökkent. A panaszosok szerint azonban nemcsak az önkormányzat nem veszi eléggé komolyan őket, hanem a város más részein élők is közömbösek a problémáik iránt.

Pedig sok helyi lakos tart a beruházás kedvezőtlen környezeti hatásaitól, s attól is, hogy az iparterület bővülésével Göd lassacskán elveszíti nyugodt, kertvárosias jellegét. A  fideszes városvezetés természetesen az előnyöket hangsúlyozza: szerintük a cég iparűzési adója jelentős bevételt hoz Gödnek, ezen kívül a gyár munkahelyeket kínál a helyieknek, az iparterület bővítéséhez kapcsolódó kormányzati támogatásoknak köszönhetően pedig több régóta várt helyi beruházásra (útépítésekre, közlekedési csomópontok kiépítésére) is sor fog kerülni.

Mindez azonban nem mindenkit nyugtat meg. A  gyárban pl. kevés helyi lakos vállal munkát, ugyanis a gödiek többsége szerint a cég alacsony bért fizet. Valóban sok az üres álláshely a Samsungnál, pedig távolabbról is toboroztak. A helyi vállalkozók egy része eközben azt is sérelmezi, hogy a Samsung több adókedvezményt kap, mint ők.

A telek- és építményadó a dél-koreai cég számára valóban kedvezőbb, az iparűzési adót viszont a Samsung-gyár beindulása után egységesen csökkenteni fogják Gödön, tudtuk meg a Polgármesteri Hivataltól.

Dől a közpénz, csendben tűrj

A kormányzati támogatásokért cserébe azonban Gödnek  – legalábbis az önkormányzat álláspontja szerint – el kell fogadnia a Samsung további bővülésének tényét. A Magyar Közlönyben augusztus 13-án megjelent kormányrendeletben ugyanis 150 földrészletet – köztük erdőket, szántókat, sőt a gödi késő római kori erőd maradványait rejtő, kiemelten védett régészeti területeket is – beruházási célterületté nyilvánított a kormány.

Ezek megszerzéséhez és fejlesztéséhez pedig 2,1 milliárd forint, 2019 decemberéig visszafizetendő kölcsönt biztosított a kormányzat a gödi önkormányzat számára. Ezen kívül 1,3 milliárd forint működési és 143,5 millió fejlesztési támogatást kap a város, valamint a gyár mellett lévő 25 hektáros erdő művelés alóli kivonására is jut 402 millió forint.

A határozatról elsőként a Független Hírügynökség adott hírt, azt valószínűsítve, hogy ez a közel négymilliárd forintos támogatás a Samsung-gyár bővítéséhez kapcsolódik.

Ebben az ügyben is megkerestük a gödi városházát, ahol Szinay József jegyzőtől azt a választ kaptuk, hogy a 150 telek egy része – a város délkeleti részén található ingatlanok – valóban az iparterület bővítését fogják szolgálni, a többi telken viszont “csak” az ipari zónát esetlegesen kiszolgáló infrastruktúra fog megvalósulni, ami jelenthet útépítést, csapadékvíz-elvezetést, valamint véderdő telepítést is.

A válasz furcsasága, hogy erdőtelepítésről egyelőre semmiféle határozat nem született, a gyártól délkeletre található véderdőt viszont a Samsung terjeszkedése miatt kell kivágni. De az M2-es út közelében fekvő telkek tulajdonosai még a kisajátítástól is tartanak, ez ugyanis szintén az iparterület bővülését szolgálná. Sőt egy újabb bekötőút is épül majd a megnövelt területű Samsung-üzemhez, tudtuk meg egy neve elhallgatását kérő önkormányzati dolgozótól.

Az akkumulátorüzem kibővített iparterületéhez pedig egészen közel kerülhet  – vagy akár össze is érhet vele – annak a Penta Kft-nek a gödi telephelye, mely jelenleg a 2-es utat az autópályával összekötő új utat építi  Alsó-Göd határában. Egybefüggő gazdasági terület kialakítása körvonalazódik tehát a város délkeleti részén – amit egyébként a jegyző nekünk adott válasza is elismer –, de ennek az igencsak terjedelmesnek tűnő új ipari övezetnek a pontos nagyságáról és annak környezeti hatásairól a jelek szerint senki nem kívánja tájékoztatni a lakosságot.  

Szűkszavú zajszennyezők

A Samsung magyarországi honlapján nem található sem központi, sem igazgatói, sem médiakapcsolati email-elérhetőség, a telefonszámok is csak kereskedelmi/ügyfélszolgálati célokat szolgálnak. A gödi gyárnak saját portálja nincs, a Facebook-oldalukon küldött üzenetre sem válaszolnak. Telefonon többször hívtuk a gödi gyár központi számát, ahol a recepcióssal sikerült csak beszélni, a kommunikációval foglalkozó munkatársat nem sikerült soha kapcsolni.

Az internetes kereséssel fellelhető címekre, például a HR-es munkatársnak írtunk, hogy továbbítsa kérdéseinket az illetékes vezető felé. Írtunk továbbá a cégnek a cégbíróságon megadott elérhetőségére – ez a szöuli Myung Ho Lee igazgatósági tag, vezető tisztségviselő céges email-címe -, illetve személyesen mentünk el a gödi gyárba, ahol a portáig jutottunk. Ott az elérhetőségeinkkel együtt meghagytuk a kérdéssort, szintén továbbítást kérve. Egyelőre nem érkezett válasz, de várjuk.

Bodnár Zsuzsa

Fotó: Göd-Bócsa. A szerző felvétele

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom