Szegeden keresik azt a polgármester-jelöltet, aki eséllyel hívná ki jövőre a helyi önkormányzati választásokon Botka Lászlót, aki 2002 óta tölti be a polgármesteri tisztséget a Tisza-parti nagyvárosban. Karakteres személyt azonban még egyik párt sem talált. Pedig a nevek csak úgy repkednek. Jelen pillanatban egy civil szervezetek mentén kibontakozó jobboldali, konzervatív politizálás körvonalai rajzolódnak ki. Állítólag szigorúan pártfüggetlenül.
Társadalmi célú hirdetés
A Fidesz még nem talált olyan jelöltet, aki 2019-ben harcba szállna a 16 éve regnáló Botka Lászlóval. Ez a helyzet persze bármikor változhat, ám a párt helyi szervezetét ismerő forrásunk szerint konkrét, és ami fontosabb, hivatalos jelölt egyelőre nincs. A legutóbbi polgármester választáson Kothencz János, a Fidesz-KDNP-L.É.T egyesület jelöltje a szavazatoknak pusztán a 36,88 százalékát szerezte meg. Ez súlyos vereség volt a jobboldal számára.
A kormánypárt vezetése egyébként hosszú évek óta nincs megelégedve a szegedi szervezet teljesítményével, így 2018 februárjában tisztújításra került sor. Erről az Átlátszó Országszerte is írt. B. Nagy László, a Fidesz szegedi elnöke és az országos vezetőség is őszre már jelöltet ígért. B. Nagy szerint ugyanis csak egy korán bejelentett és felépített jelölt szállhat eséllyel szembe Botkával. A Magyar Idők idei írása nem kevesebb, mint 6 jobboldali lehetséges jelöltet említ meg, és információk szerint a számuk több is lehet.
A cikkben nem szerepel például Molnár Tamás, háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó neve, pedig róla szintén rebesgetik, hogy esélyes arra, hogy harcba szálljon. Korábban felmerült a szegedi származású Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár és maga, B. Nagy László is, de úgy tudjuk, ők nem vállalnák a felkérést.
Mindezek alapján érdekes helyzet körvonalazódik Szegeden. A jobboldali és konzervatív gondolkodású közéleti és magánszemélyek civil szervezetekbe tömörülve változtatnák meg a helyi politika irányvonalát.
Az egyik legrégebben keringő történet, hogy újra jelölteti polgármesternek magát Bartha László, aki 1998 és 2002 között volt a város vezetője. A Magyar Időkben megjelölt, őt indító Tisza Konzervatív Kör ugyan a céginformációk szerint törlés alatt van, ám a Tisza Lajos Közéleti Egyesülettel hosszabb ideje rendszeresen szerveznek konzervatív értékrendű, politikai, közéleti eseményeket a városban.
Korábban, az országgyűlési választások előtt erősebb volt a jelenlétük, ám Kubatov Gábor egy, a szegedma.hu kormánypárti oldalnak 2017. május 26-án adott interjújában egyértelművé tette, hogy Barthával nem számolnak. Ahogy a Fidesz pártigazgatója akkor mondta:
„Ha egy személyt kell megneveznem, aki a sorozatos szegedi kudarcaink oka vagy felelőse, az bizonyosan Bartha László, aki történelmi esélyt játszott el 1998–2002 között.”
Hogy ennek ellenére Bartha lehet-e még jelölt, megkérdeztük a Tisza Lajos Közéleti Egyesülettől, ám nem reagáltak. Pár nappal később azonban sajtóközleményben jelentették be, hogy az egyesület Szegeden minden választható poszton – vagyis húsz egyéni képviselői helyen, valamint a polgármesteri pozícióért – jelöltet állít, illetve támogat és önkormányzati választási listát alkot.
„Rajta, Szeged – 2019” címet viselő kiáltványuk kevés konkrétumot tartalmaz, véleményük szerint Szeged fejlődésében 2002-ben megállt az idő, és – ahogy írják – le kell váltani a mostani városvezetést, amelynek több mint másfél évtizedes regnálása mérhetetlen károkat okozott, lassan behozhatatlan hátrányokat eredményezett mind gazdasági, mind társadalmi, mind kulturális téren.
Az egyesület úgy látja, olyan emberekre van szükség, akik megértik az idők szavát, valóban tenni akarnak – és tudnak is – Szeged felvirágoztatásáért, s nem elégednek meg a látszatintézkedésekkel. „Olyan emberekre, akik nem a jelen lehetőségeinek személyes ambíciók alapján történő, sokszor elvtelen és morálisan is kifogásolható kiaknázását, hanem a helyi közösség és a magyar nemzet érdekeit, valamint gyermekeink és unokáink jövőjének biztosítását tartják szem előtt.”
Az egyesület a Facebook-oldalán kifogásolta egyébként, hogy a jobboldali szegedi sajtó, a Délmagyar és a Szegedma nem volt ott a szegedi közérdekű bejelentésükön. Szerintük ezzel nem tájékoztatják hitelesen a szegedieket és így a jelenlegi városházi vezetést szolgálják.
Szabó Bálintról, már több cikk jelent meg az Átlátszóban, hiszen erős közéleti jelenléte van Szegeden, rendszeresen szervez különböző ügyekben sajtótájékoztatókat, ahol gyakran ostorozza Botka Lászlót és a városvezetést. Nyilvános megszólalásain egyébként Szabó többször kiemelte pártoktól való függetlenségét.
Szabó Bálint vezeti az augusztus 30-án létrejött Mindenki Szegedért Mozgalmat, amely azt hangsúlyozza, hogy politikától, pártoktól, vallástól és ideológiától független civil kezdeményezésről van szó.
A szervezetnek olyan tagjai vannak, akik az elmúlt időszakban egy-egy fontos helyi társadalmi ügyet kezdeményeztek, közösséget építettek, sokaknak példát mutattak és a maguk területén maradandót alkottak. A szervezet tagjai között vannak olyanok, akik tiltakoztak bizonyos városi döntések ellen, mint például Váczi Tibor, aki 2016-ban a Cserepes sori piacosok érdekeit védte a város ellenében.
Szabó Bálint a mozgalom pártoktól való függetlenségét tartja legfontosabb vezérelvnek, ami szerinte sérülne, ha pályázna a polgármesteri posztra 2019-ben – mint korábban megírtuk. A Mindenki Szegedért legfontosabb célja, hogy a harmadik szegedi Tisza-hidat egy éven belül elkezdjék építeni, hiszen ez a szegediek egyik régi álma.
Szintén augusztus 30-ához köthető a PALÁNK (Polgári Alapítású Lokálpatrióták Általánosan Nyitott Köre) Egyesület megalakulása. A Mindenki Szegedért Mozgalomhoz hasonlóan, ahogy ezt egy sajtónyilatkozatukban megírták, ők is pártoktól függetlenül kívánnak fellépni. Ugyanakkor elkötelezettségükben a jelenlegi kormány felé mutatnak, mind a célokat, mind az egyesület vezetőit illetően.
A PALÁNK a város fejlődése érdekében javítaná a kormány és Szeged közötti együttműködést. Programjuk, a Szegedi Minimum, szerintük alkalmas lehet arra, hogy a politikai térfélen szereplő felek hovatartozásától függetlenül helyt adjon az alapvető városi érdekeket magába foglaló elképzeléseknek, kifejezetten a szegedi helyi értékek előtérbe helyezése mellett. Nem céljuk viszont – állításuk alapján – a saját jelölt indítása.
Az egyesület vezetésében szerepel Vadász János, akit a Magyar Idők, B. Nagy László országgyűlési „képviselő-jelöltjeként”, mint lehetséges polgármester-jelöltet említ, bár később ezt maga Vadász cáfolta egy interjúban. Vadászt és B. Nagy Lászlót egyébként több alkalommal is látták közösen politikai vagy a politikához szorosan kötődő rendezvényeken. A köztük lévő jó viszonyt mutatja az is, hogy az országgyűlési választási kampányban Vadász több rádióinterjút is készített B. Naggyal.
Az egyesület másik vezetője az a Konkoly Béla, aki 2016-ban ugyan nulla szavazatot kapott a kollégiumi közösségektől, mégis őt nevezte ki a KLIK szegedi tankerületi igazgatója a Fodor-kollégium igazgatójának. Ez még az Országházban is téma volt: Szabó Sándor (MSZP) országgyűlési képviselő kérdésére Rétvári Bence, akkor még államtitkárként védte meg Konkolyt. Ebből látható, hogy Konkoly jól fekszik a kormánypártnál.
A szituáció olyan kicsiben, mint országosan nagyban. Egy stabilan megválasztott vezető áll szemben a helyi ellenzékkel, amely képtelen erőt felmutatni, és amely iránt teljesen bizalmatlan a város lakossága, mondjon bármit is a Fideszes médiagépezet.
Ráadásul, az országos eseményekhez hasonlóan, Szegeden is egyesületi, civil formában kívánják a politikai témákat megbeszélni. Hasonlóság az is, hogy a civil szervezetek pártoktól független szakértőkkel kívánnak fellépni, olyanokkal, akik közismertek és letettek már valamit az asztalra.
Országosan a kormánypárt igen gyakran politikai elfogultsággal gyanúsította meg azokat a szakértő embereket, akik nem azt mondják, amit a párt felső vezetésében kitalálnak, és pláne, ha még ellenük is indulnak el bármely választáson. Ez azonban odébb van. A szervezetek egyelőre létüket jelentették be, céljaikról pedig kevés konkrétumot árultak el.
B. Kovács Tamás
A csatornapénzek visszaköveteléséért folytatott küzdelmekben két Pest megyei településen a helyi civilek már eddig is részsikereket könyvelhetnek el: valamennyit visszakaptak...
Folyamatos az árháború a felvásárolók és a termelők között: idén 20 forint körüli összegért kel el a léalma kilója. Csakhogy...
Gyorsan cselekedett a kormány, újabb földeket vontak ki a művelésből a Szegeden épülő autógyár miatt.
Tönkrement a vetés a Szegedre tervezett autógyár előkészületei miatt. Egy olyan parcellán, ahol nem is lesz gyár. Mit válaszoltak az illetékesek?
