Egyre durvább a léalma-háború, pedig az agyontámogatott terméken mindenki nyerhetne

Folyamatos az árháború a felvásárolók és a termelők között: idén 20 forint körüli összegért kel el a léalma kilója. Csakhogy még akkor is megéri a gazdáknak, ha a termelési önköltség ennél magasabb, ugyanis a különféle agrártámogatások bőven pótolják a kieső pénzt. Azt is megtudtuk, a feldolgozók mennyit keresnek, és kiderült, hogy a lengyel gazda sem boldog, pedig közel háromszor annyit kap, mint magyar kollégája.

A gyümölcs minőségétől függően 25-30 forintot ad a léalma kilójáért a kisvejkei Völgység Kincse Szociális Szövetkezet – mondta az atlatszo.hu-nak Tóth György. A szövetkezet 73 esztendős elnöke szerint ez az ár már fedezi a léalmatermelők költségeit, így a gazdák nem elégedetlenkednek.

Nyolc éve hozták létre a szövetkezetet, az üzem átveszi a tagok és a környékbeli gazdák termését, s abból 13 féle, 100 százalékos, adalékanyag nélküli, csakis pasztörizálással tartósított gyümölcslevet présel. A 11 embernek munkát adó kisüzemből a kistérség 64 iskolájába szállítanak 2 decis gyümölcslevet – mindezt egy uniós pályázatnak köszönhetően.

Kisvejke a szerencsés kivétel, a hazai léalmatermelők többsége még most sem kap ennyit a gyümölcsért. A termelők éppen ezért hetekig tiltakoztak, míg végül a sikerült az egyik legnagyobb felvásárolóval és feldolgozóval, az Austria Juice Kft.-vel megyezni: 20 forintot adnak a léalma kilójárért. A termelők szerint ez megalázóan kevés.

Végtelen vitának tűnik, hogy a gazda magasabb árat, a felvásárló alacsonyabbat akar, ezért megpróbáljuk bemutatni, hogy mikor éri meg a gazdának léalmát termelni, és a felvásárlási ár függvényében mennyit nyert a feldolgozó.

A Debreceni Egyetemen idén készített doktori értekezést a léalma termeléséről Tóth-Kurmai Viktória. A 29 oldalas tanulmányban a szerző úgy számol, hogy termelési intenzitástól függően a lémalma önköltsége 24-32 forint/kiló, minél kisebb a hektáronkénti termés, annál nagyobb a fajlagos költség. Mondhatnák, ez messze több, mint, mint amit most kapnak a gazdák az Austria Juice Kft.-től, de a helyzet nem ennyire fekete-fehér.

Ugyanis a tanulmányból az is kiderül, hogy a gazdák bevételének csak egy része az alma ára. A gazdák ugyanis kapnak még egységes területalapú támogatást (SAPS), ami 70 ezer forint/hektár, valamint agrár-környezetgazdálkodási támogatást (AKG)  – 246 ezer forint hektáronként, 2020-ig – és termeléshez kötött támogatást, ami pedig 93 ezer forint hektáronként.

 

 

Vagyis a leggyengébb termésű – 12,5 tonna/hektár – területeknél már a támogatás is fedezi az önköltséget, vagyis, ha a gazda pénzt is kap az almáért, az tiszta nyereség. A következő ábrán azt is megmutatjuk, hogyan változik a nyereség, ha jóval kevesebbet, vagy éppen többet adnak az almáért.

 

Nem véletlen, hogy 10 forintos kilónkénti alma árat is mutattunk, erre ugyanis már volt példa.

Apáti Ferenc, a Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi Intézetének kutatója már 8 évvel ezelőtt leírta,

“az árak az évek többségében nagyon alacsony szinten, 10-20 Ft/kg közötti sávban mozogtak, 3-4 évente tapasztalhattunk egy-egy kiugró árat (30-40 Ft/kg), de ez általában valamilyen rendkívüli termelési vagy világpiaci anomáliának volt köszönhető. A léalma felvásárlási ára 2009-ben is mindössze 10 Ft/kg körül alakult, ami ezáltal az elmúlt évek egyik legrosszabb szezonja volt.”

Arra is felhívta már akkor a figyelmet, hogy “teljesen egyértelmű, a jövőre vonatkozó meglátásunk az, hogy nem számíthatunk hosszú távon sem a jelenleg nagyon alacsony (10-20 Ft/kg) léalmaárak emelkedésére.” A jelenlegi támogatási rendszer pedig Tóth-Kurmai Viktória szerint sem ösztönzi a gazdákat a fejlesztésre.

A boltokba a feldolgozókon keresztül jut el az alma. Mivel az Európai Unió tagjai vagyunk, a magyar piac sem szigetként működik. A már idézett egyetemi dolgozat reprezentatív kutatásai azt mutatják, átlagos sűrítményárak és átlagos kapacitáskihasználtság mellett 30,2 forintos léalma kilónkénti árnál többet a feldolgozó nem hajlandó adni.

Az optimális neki viszont a 24,6 forint, ez alatti felvásárlás pedig egyértelműen neki kedvez. Ahogy a gyengülő forint is, mert a termelőnek forintban fizet, a termékért viszont eurót kap. Az Austria Juice Kft. eredményei is rendre pozitívak, akkor is, amikor a léalma ára a számukra nem a kedvezőnek tekinthető 24-25 forint körül alakul – mint például tavaly, amikor 33-45 forintot adtak kilójáért.

 

Mégis meglepő, hogy az almasűrítmény-bizniszben nem a külföldi feldolgozó a nagyobb nyertes, legalábbis Tóth-Kurmai Viktória szerint. Azt írja, hogy a mintegy 4 ezer hektár hazai ültetvényen 1,33 milliárd forint nyereség keletkezik. Ennek 63,6 százaléka jut a termelőkhöz, 36,4 százaléka pedig a feldolgozókhoz. Ennek legfőbb oka a korábban bemutatott termelési támogatás.

De nézzük, mi a helyzet az egyik legnagyobb léalma-termelő Lengyelországban. Az egyik agrárfórumon éppen azon aggódnak a gazdák, hogy túl alacsony a felvásárlási ár. De mennyi is az annyi? Tavaly a lengyel gazda 1,2 zlotyit kapott az ipari almáért, ami 76 forintnak felel meg. Idén ez a fele, 0,65 zlotyi, ami 49 forint. Ez még így is jóval több, mint amit a hazai gazdák kapnak. Pedig itt is volt félelem, júniusban a Sad Nowoczesny arról írt, hogy a felvásárlók túlságosan nagy nyomással vannak a gazdákra, próbálják az árakat letörni.

Hogy ki lesz az ide év almalé-háborújának győztese, a következő évi gazdasági beszámolókból valószínűleg kiderül. Az osztrák Flüssiges Obst szerint az almalé-koncentrátum globális piaca valószínűleg a szokásosnál több uniós terméket fog felvenni, ugyani Kínában 30 százalékkal csökkent a termelés. Ez valószínűleg árfelhajtó lesz a koncentrátumoknál, ami a feldolgozók nyereségét emelheti.

Segesvári Csaba

Fotó: Balázs Attila / MTI