Nagykőrösön és Szigetszentmiklóson sem elégednek meg az eddig visszakapott csatornapénzzel

A csatornapénzek visszaköveteléséért folytatott küzdelmekben két Pest megyei településen a helyi civilek már eddig is részsikereket könyvelhetnek el: valamennyit visszakaptak az uniós és nemzeti támogatás révén csaknem teljesen feleslegesen befizetett önrészből. De nem elégednek meg ennyivel, több pénzt akarnak visszakapni.

Társadalmi célú hirdetés

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Nagykőrös volt az a hely, ahol a csatornapénzek kétes felhasználása miatt először büntetőeljárás indult – igaz, később meg is szűnt. A nagyjából 24 ezer lakost számláló Pest megyei város szennyvízelvezetési programjával kapcsolatos problémák elsőként érték el az országos politikát:  Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszternek kellett elmennie Nagykörösre, hogy csillapítsa a kiéleződött konfliktust. A Nagykőrösieknek sikerült elsőként rákényszeríteni a csatornatársulás vezetőit a lakosság által befizetett önrész egy bizonyos hányadának visszafizetésére.

A nagykőrösi polgármester pénzszivattyúnak nevezte a víziközmű-társulatot

A nagykőrösi csatornapénz-háborúban mára teljesen új pozíciót foglalnak el a hadviselő felek. Az ország legalább két tucatnyi településén megjelent konfliktusban általában helyi civilek állnak szemben a csatornaberuházást tető alá hozó víziközmű-társulattal.

Az alapképlet szerint a civilek harcolnak az önkormányzattal és a társulattal a visszajáró csatornázási önrész teljes vagy bizonyos hányadát visszakövetelve. Nagykőrösön változott felállás.

A fideszes polgármester megtámadta a víziközmű-társulat elnökét, aki eddig a harcostársának számított. A városvezető pénzszivattyúnak nevezte a társulatot, amelyet a pénz elherdálásával vádolt meg.

Olyan kijelentéseket tett, amely a csatornavitákban országosan meglehetősen szokatlannak számítanak: sürgette a társulatot, hogy minél hamarabb fizessék vissza az érdekeltségi hozzájárulás hátralékos részét a lakosságnak – eredetileg 200 ezer forint volt a befizetett érdekeltségi hozzájárulás, ennek felét többen visszakapták, az újabb követelés tehát az efölötti részre vonatkozik.

„Ne megállapodást írjon a víziközmű-társulat, hanem adja vissza az embereknek a pénzt. Az önkormányzatnak nincs szüksége arra a pénzre, melyet ők a lakosságtól összeszedtek. Nekünk nem kell az a pénz, adják vissza az embereknek” – hangsúlyozta a polgármester a kormányközeli baon.hu tudósítása szerint. Írásban eljuttattuk kérdéseinket a társulat elnökének, így arra is rákérdeztünk, hogyan értékeli a polgármester pálfordulását, ám választ nem kaptunk.

Helyi források arra hívták fel a figyelmet, hogy a polgármester a társulat elleni támadással változtatott eddig álláspontján: mintha kezdené belátni az önkormányzati választások előtti évben, hogy a csatornapénzek ügye a választók túlnyomó többségét érintő probléma.

Az ország egyik legaktívabb csatornaügyi aktivistája, Zágráb Nándor önkormányzati képviselő, azt mondta az Átlátszónak, hogy az a probléma, hogy a víziközmű-társulat tavasszal elrendelte az elszámolást.  Ez pedig azt jelenti a víziközmű-társulatnak már nem áll jogában egy fillért sem visszafizetni, hiszen az elszámolási folyamat végén a vagyont az önkormányzatnak kell átadni.

A Jobb Nagykőrösért Egyesület ezért a cégbíróság megkeresése mellett a kormányhivatal és a vízügyi igazgatósághoz fordult panaszaival. Nagykőrösön, mint másutt, ugyancsak erősen ellentmondásos a megítélése azoknak az útépítéseknek, amelyeket a csatornázásra befizetett lakossági önrészekből fizettek.

A Bucka lakói információhiánytól szenvednek, és perelnek

Szigetszentmiklós Bucka negyedének lakói a befizetett 250 ezer forintos önrészből 153 ezer forintot kaptak vissza. Az alapképlet itt is ugyanaz: az időközben uniós és hazai költségvetési forrásból a teljes beruházási költség 95 százalékát fedezték, így a lakosok által befizetett érdekeltségi hozzájárulás jelentős része visszajár.

A harc az önkormányzattal és a víziközmű-társulattal most azért folyik, hogy a helyi civilek megismerhessék azokat az adatokat, amelyek alapján kiszámították a 153 ezer forintos összeget. A civilek saját számításai szerint valójában a visszajáró összeg 167 ezer forint.

Ez a tizennégyezer forintos eltérés elhanyagolhatónak látszik olyan települések lakóinak követelésével szemben, ahol például semmit nem akarnak visszafizetni vagy – mint például Érden – az előzetesen számított visszajáró összeget 11 ezer forintra becsülik.

A viszonylag kis összeg ellenére a Csizek Csaba könyvelő által vezetett Buckai Szövetség Egyesület által vívott jogi küzdelem a konkrét célon túl elvi fontosságú. Az ország több tucat települését érintő csatornaügyi jogviták alapvető jellegzetessége, hogy azok rendelkeznek a legkevesebb információval az adott projekt részleteiről, akik nélkül az el sem indulhatott volna. Ha a lakosok nem fizetik be az érdekeltségi hozzájárulásokat, a csatornázási munkák nem indulhattak volna el, ehhez képest szinte véletlenszerűen jutnak hozzá azokhoz az információkhoz, amelyek az általuk befizetett pénzek felhasználásáról szólnak.

Országosan jellemző, hogy az önkormányzati és egyesületi jelleggel működő víziközmű-társulatok küldötteit a helyi városvezetéshez hű emberek közül választották meg: a társulatok legfelsőbb döntéshozatali szervei gyakorlatilag szavazógépként működnek.

Az érdekeltségi hozzájárulásokat befizető tagok általában azt sem tudják, hogy kik képviselik őket a társulati küldöttgyűléseken. Esetleges, hogy van-e honlapja a társulatnak, vagy hogy a társulat milyen adatokat jelentet meg a honlapján.

A konfliktust előidéző alapinformáció szintén véletlenszerűen szivárogott le az önrészt befizető állampolgárokhoz. Nagykőrösön évekkel ezelőtt például az egyik helyi lapban megjelent névtelen olvasói levélből derült ki, hogy a megemelt uniós és nemzeti költségvetési támogatás miatt a befizetett önrész jelentős részét vissza kellene fizetnie a társulatoknak. A Diósdon szerveződő civil kezdeményezés legnagyobb gondja szintén az információhiány és az információkérésekre rendre érkező arrogáns válasz.

Értesülésünk szerint Szigetszentmiklós Bucka negyedének civiljei az elsők, akik perben szeretnék kikényszeríteni a visszafizetési kötelezettség mértékét meghatározó adatok kiadását.

Csizek Csabától, a buckai civilek vezetőjétől tudjuk, hogy az adatigénylési per tárgyalása szeptember elején kezdődik. A pert megindító kereset legutolsó változata jelentős leegyszerűsödött az eredeti kérelmekhez képest: minden olyan adat kiadását kérik, amely alátámasztja, miért 153 ezer forintot kell visszafizetni a lakosoknak a támogatási arányokból matematikailag következő 167 ezer forinthoz képest.

Csizekék annak a megnyugtató tisztázását kérik továbbá, hogy a helyi szennyvíztisztító telep beruházást költségeit nem terhelték rá a buckaikra, ami méltánytalan lenne, hiszen nem lehet a városnegyedre terhelni a város egészét kiszolgáló közmű költségeit.

Az önkormányzat szerint ez nonszensz

Értesüléseink szerint a beperelt önkormányzat azzal védekezik, hogy Csizekék mást akartak az közérdekű adatokat igénylő kérelmükben, és mást kérnek a pontosított keresetükben. Az önkormányzat jogi képviselője utalt arra, hogy egy korábbi adatigénylést azért nem tudott teljesíteni az önkormányzat, mert az egyesület által kért úgynevezett csatornaügyi iratjegyzék nem közérdekű adat. Azért is kérik Csizekék keresetének elutasítását, mert értelmezése szerint Csizekék valójában azt kérik: azokat az adatokat adják ki, amelyek cáfolják a 153 ezer forintos visszafizetési kötelezettséget megállapító elszámolás helyességét. Ez pedig – az önkormányzat jogi képviselője szerint – jogi nonszensz, lehetetlen kérés.

A csatornaberuházások során beszedett önrészek, az úgynevezett érdekeltségi hozzájárulások felhasználása miatt kirobbant már többször kerültek bíróságok és közigazgatási jogalkalmazó szervek elé. Az egyik legfontosabb döntést a Győri Ítélőtábla hozta 2011-ben, amikor döntésével elvi éllel leszögezte: a csatornaberuházásra a lakosságtól beszedett pénzt csak csatornázásra lehet költeni, célszerűségi szempontok, a közművek egyidejű létesítésének gazdaságossága alapján […a törvény] rendelkezései nem írhatók felül (az ügyben a pervesztes víziközmű-társulat utat akart építeni a lakossági pénzből).

Az egri törvényszék cégbírósága 2017. végén mondta ki a karácsondi víziközmű-társulat működésének jogellenességét, amiért – egyebek mellett – halogatták az elszámolási eljárás megindítását, és amiért utakat építettek az érdekeltségi hozzájárulásokból.

Kis Zoltán (Érd)

A kép illusztráció; forrás: pixabay