Miskolc adhatott

Kis Dubajt építenének Miskolc szívébe az agyontámogatott energiaital-gyártó tulajdonosai

Miskolci viszonylatban grandiózus méretű irodaépületet húzna fel Miskolc történelmi belvárosában az állami és pályázati pénzekkel alaposan kistafírozott Hell energiaital-gyártó tulajdonosai, a miskolci Barabás család érdekeltségébe tartozó cég. A környéken lakók aggódnak.

A nyilvánosságot nem kereső tulajdonosok ötletét nagy örömmel fogadhatta a fideszes városvezetés. Hiszen az „elmúlt 8 évben” csak a korábbi, szoci korszak projektjeit tudták befejezni, és a rengeteg ígéret ellenére nagyon kevés dolog épült a városban. A város központi terének szánt területen pedig úgy kellene egy térfal, mint egy falat kenyér, legalábbis a város vezetői szerint.

Másképpen gondolják ezt a környéken lakók, akik tiltakoznak az Avalon Business Center felépítése ellen, amely szerintük inkább egy pláza lenne, és amelyet így érinthet a pláza-stop szabály.

A környezetvédelmi hatástanulmány múlt heti közmeghallgatásán az épület tervezői azzal nyitottak, hogy a tervezés során szorosan együttműködtek a városvezetéssel, sőt a városi főépítésszel, akinek minden ötletét, elvárását figyelembe vették.

Csakhogy néhány héttel ezelőtt a városi főépítész, Rostás László váratlanul lemondott. Környezetéből származó, meg nem erősített információk szerint arra panaszkodott, hogy az Avalon Center miatt olyan nagy nyomás van rajta, ami már nem vállalható. Ez persze szóbeszéd, az viszont tény, hogy bejelentette: a továbbiakban a Diósgyőri vár – lakossági és építészeti körökben nagy vitát kiváltó – teljes át- és újjáépítésével kíván foglalkozni. Ebben a pillanatban nincs főépítésze a városnak.

Az Avalon Center ellen tiltakozók, a környéken lévő házak lakói és a Zöld Kapcsolat Egyesület be is jelentkeztek ügyfélnek az engedélyezési eljárásba. Többségük elismeri, hogy az épület szép lesz, a világ bármely pontján felépülhetne, csakhogy szerintük Miskolcon a történelmi belvárosba nem való.

Egy 5 ezer négyzetméteres telken három emelet magas, három emelet mélységben 350 autó befogadására alkalmas mélygarázs szerintük túl sok a XIII. században épült, majd román gótikussá átépített avasi műemlék templom szomszédságában. Ráadásul el is takarja azt.

 

 

Visszatérő gondolata az ellenzőknek, hogy az elmúlt 50 év azon építkezései, amelyekben megbontották a történelmi belváros arculatát, csúfosan megbuktak.

A Hell tulajdonosai már átvertek egy turisztikai fejlesztést Miskolc-Tapolcán, ami környezetvédelmi szempontból kényes helyen van. A megyei kormányhivatal vezetője, Demeter Ervin egy helles rendezvényen így beszélt a cégtulajdonosokról: „két székely legény felgyűrte az ingujját, eljött a kuruc földre, és jó példát mutatott nekünk”. Kiemelte, hogy egy száz százalékban magyar tulajdonú gazdasági társaság mutatott be egy olyan fejlődést, amely példaként állhat nemcsak magyar társaságok előtt.

Emlékeztetőül: a fentebb hivatkozott a környezetvédelmi hatástanulmány készítője a Miskolci Járási Hivatal környezetvédelmi és természetvédelmi főosztálya a kormányhivatal alárendeltségében működik, melynek vezetője Demeter Ervin.

Demeter barátságos szavai az erdélyi származású vállalkozókról különösen érdekes, ha emlékezünk: a városban búvópatakként fel-felbukkan a politikailag nem különösebben korrekt mondás, miszerint a miskolci kulcspozíciókban túlsúlyban vannak Romániából áttelepült magyarok. Erre utalgatni tényleg nem elegáns, Demeter idézete azonban azt mindenképpen mutatja, hogy a borsodi fideszes elit nem ellenséges a Barabás famíliával.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tavaly jelentette be, hogy a Hell cégcsoport a 30 milliárd forintos beruházáshoz 7 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kap egyedi kormánydöntés keretében. A Hell nettó árbevétele tavaly 33,7 milliárd forintot tett ki, nyereségük 2,3 milliárd volt. A tulajdonos Barabás-családot korábban a toplistás gazdagok között jegyezte a Napi.hu.

A miskolci főtérrel kapcsolatos ötletelés egyébként már vagy ötven éve folyik. Tíz évvel ezelőtt nagyjából hasonló beépítettségű szállodát akartak építeni a mostani helyre (lásd támfal), de a hatóságok azzal seperték le a terveket az asztalról, hogy túl nagy, és nem illik a környezetébe. A legviccesebb az volt, amikor a város szoci korszakában, 2006-ban az akkor ellenzékben lévő Fidesz-KDNP frakció mozgósította táblákkal felszerelt embereit, tiltakozva a térbeépítés ellen, mondván, az oda szánt épületkomplexum agyonvágja a belváros képét.

Pusztai László – eszakhirnok.com

Kép forrása: minap.hu

Megosztás