Bebukta a feljelentést Márki-Zay ellen az őszödi kamuszivárogtató

Hiába jelentette fel Hódmezővásárhely független polgármesterét az öszödi szivárogtató Szabó Bálint, mindenhonnan lepattant. Szabó az, aki 2014-ben még Lázár János közelinek látta a hódmezővásárhelyi csarnokot építő K’Art-ot. A munkát éppen a Lázár János vezette város rendelte meg, ppp-kontrukcióban 2006-ban. Most Márki-Zay-ra tolná a balhét, de hiába. Az pedig már a Kúria anyagából derült ki, hogy a vásárhelyi önkormányzat – még jóval Márki-Zay előtt – szerződést szegett, nem fizetett rendesen.

Márki-Zay Péternél landolt az ellopott pénz?! – Teljeskörű önkormányzati vizsgálatot K’-art ügyben! – ezt követelte legutóbb a hódmezővásárhelyi városháza előtt a Likvid Kontroll Kft. ügyvezetője, azaz Szabó Bálint. Szerinte ugyanis Lázár János ellenlábasa, Hódmezővásárhely polgármestere alig 3 hónapos pályafutása alatt egyből belekeveredett a város immár 7 éve húzódó önkormányzati botrányába.

A K’art-ügyben, azaz a hódmezővásárhelyi Balog Imsi sportcsarnok építéséről 2006-ban döntött a Lázár János vezette fideszes többségű hódmezővásárhelyi közgyűlés. A Délmagyarország akkori beszámolója szerint  csarnok úgynevezett ppp-konstrukcióban épült, aminek használatáért a város 15 évig fizetett volna bérleti, illetve szolgáltatási díjat az építtető, üzemeltető K’-Art Építész Stúdió Kft.-nek – így térült volna meg a több mint 700 millió forintos beruházás a befektetőnek –, és azt követően Vásárhely tulajdonába kerül a létesítmény.

A csarnokot 2008-ban adták át, de nem sokáig volt nyitva. A Fidesz 2010-es kétharmados döntése után 2011 márciusában Hegmanné Nemes Sára, a fejlesztési tárca akkori államtitkára azt mondta, az előző kormányzati ciklusok idején kötött ppp-szerződések többsége túlárazott, éppen ezért nekilátnak a szerződések felmondásának.

A központi döntést 2011 augusztusában a Lázár János vezetette Hódmezővásárhely is követte. Akkor azt írták a város honlapján, hogy “a sportcsarnok használata az eltelt évek folyamán aránytalanul magas terhet rótt a városra, ezért az önkormányzat a konstrukció felülvizsgálatát kezdeményezte.” Szerintük a a teljes beruházási költség 662 millió forint, azaz a magánberuházó 174 millió forinttal többet számlázott. Feljelentést is tettek, per is lett belőle.

Csakhogy a procedúrákat Hódmezővásárhely elbukta, három fórumon is. A Kúria döntése szerint szó sem volt túlárazásról, minden a szerződés szerint történt. Vagyis majdnem minden. Éppenséggel Hódmezővásárhely sértett jogot azzal, hogy, idézem, “az alperes 2010. novemberétől kezdődően a szolgáltatási díjat nem fizette meg. 2011. decemberéig 123 612 303 Ft. összegű tartozása keletkezett.” Vagyis a Lázár János vezette önkormányzat szerződést szegett. A városnak fizetnie kellett a 2011-ben bezárt csarnok után. Ez a cég könyvelésébe is bekerült.

De ezzel sem oldódott meg semmi. A cég 2013-ban nem tudta fizetni a hiteleit, ezért azt a CIB Banktól megvásárolta az állam. A K’ – Art Építész Stúdió Kft.-ből „Hód” Sport Kft. lett. A Kendi-család másik cége, a K’Art Zrt. pedig szintén ebben az évben csődbe ment. A csarnokot egyébként az állami átvétel után megkapta a város.

2014 szeptemberében tűnt fel a kalandos előéletű Szabó Bálint. Ő akkor a vasarhely24.com-nak azt állította, a végsőkig küzd azért, hogy a K’Art és Kendi Imre alvállalkozói megkapják jussukat, és hogy Kendi ne lehessen úgymond közpénzen képviselő – ugyanis Kendi akkor párton kívüliként a Jobbik színeiben indult volna a választásokon. Szabó ekkor úgy fogalmazott, idézem:

“Kendi korábbi munkájával nincs is gond, város, megye és országszerte szép épületek születésénél volt jelen, ám kicsit bizarr az, hogy egy volt Fidesz-közeli vállalkozó, most a Jobbik és az MSZP közelében tűnik fel…

Vásárhely24: – Úgy gondolja, hogy volt-Fidesz-közeli vállalkozás a K’Art?

Szabó Bálint: – Egyértelműen úgy tudom, hogy még egyfajta tanácsadói funkciója is volt a Lázár János vezette Városházán. Úgy tudom, régebben Kendi Imre több ügyben tanácsot is adott Lázár Jánosnak, és a mostani nyilatkozatokból látom, az önkormányzat szerint kevés olyan cég van, aki annyi támogatást kapott volna mint a K’Art cégcsoport.”

Vagyis 2014-ben még Lázár-közelinek látta Szabó a K’art-ügyet. 2015-ben már Budapesten folytatta, a 24.hu számolt be róla, hogy sátrat vert a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál. Akkor Szabó azt állította, 2014 augusztusában a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) százmilliót fizetett ki Kendi Imrének, és családjának. Azt is mondta, hogy országszerte 60 károsult vár 800 millióra a K’-Arttól, többségük, úgy néz ki, hiába.

Szabó éppen ezért Lázár Jánoshoz fordult. A vasarhely24.com írta 2016-ban, hogy Lázár János, mint a térség országgyűlési képviselője többször fogadta Szabó Bálintot és az alvállalkozókat. Miniszterelnökséget vezető miniszterként beosztottjához, a közigazgatási államtitkárhoz, Vidoven Árpádhoz utalta az ügyet, annak mielőbbi megoldása érdekében. Előtte az NFM és a Miniszterelnökség vezetői ebben meg is állapodtak. De nem jutottak megegyezésre.

A K’Art-ügyben Szabó feljelentést is tett, az ügyészég pedig vádat emelt – de nem Kendi Imre, hanem a cég két felszámolója ellen. Ez az ügy már a bíróságon folytatódik. De ezzel sem ért véget az eddig először Kendi Imréhez, majd Lázár Jánoshoz kötött ügy.

Szabó a K’Art-kártyát az időközi hódmezővásárhelyi polgármester-választás előtt vette újra elő. Márki-Zay Péter – akit a Jobbik is segített a választáson – alig három hónap alatt a most már 7 éve húzódó K’Art-ügy célpontja lett. Szabó legújabb elmélete szerint a korábban jobbikos színekben indult Kendi és Márki-Zay között politikai összjáték van. Éppen ezért szinte hetente tart sajtótájékoztatót.

A google 12400 találtot ad Szabó Bálint és Márki-Zay Péter szókapcsolatra, többek között olyat, hogy Szabó Bálint: Márki-Zay egy lufi, ami hamarosan kidurran, Tiltott kampányfinanszírozás, feljelentették Márki-Zay Pétert, Szabó Bálint feljelenti Márki-Zay Pétert. Még arra is meghívta a médiát, ahogy a városi kapitányságra beviszi a feljelentést – erről a kormánypárti tv tudósított is.

A feljelentést a rendőrség az Állami Számvevőszékhez továbbítta, ahol elutasították Szabó beadványát. Csakúgy, mint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, levelük szerint “mivel a NAV hatáskörébe tartozó bűncselekmény gyanúja nem merült fel, a NAV a feljelentést elutasította.” Vagyis Szabó állításai azok, amelyek kipukkadtak, legalábbis egyelőre.

A nagy öszödi szivárogtató és a szeviépes csúsztatások

Szabó Bálintról 2014 júniusában mondta ki a bíróság, hogy valótlant állított. A férfi kijelentésével megsértette a felperes Szili Katalin személyiségi jogait, ezért 1,5 millió forint megfizetésére kötelezték. Ugyanis azt állította, tudja, kik szivárogtatták ki az őszödi beszédet, csakhogy ezt nem sikerült igazolnia.

Szabónak Szeviép-ügyben sem sikerült mindig az igazság minden részletét kibontania. 2017-ben Szegeden azt állította például, hogy a SZEVIÉP az alvállalkozók segítségével tolhatta ki a pénzeket Ujhelyi István MSZP-s EP-képviselő sofőrjének, aki a szegedi reptér vezetője. Emiatt nagyszabású sajtótájékoztatót is tartott a reptér előtt. Csakhogy nem mondott igazat – a kormánypárti origo.hu már kénytelen volt lehozni a helyreigazítást is. Eszerint „valótlanul híreszteltük, hogy Báló Tamás szerepet játszott 400 millió forint eltűnésében” és “a hamis színben tüntettük fel, mintha Báló Tamás bármilyen törvénytelenséget is elkövetett volna.”

A hódmezővásárhelyi városvezetés a Délmagyarország 2013-as cikke szerint úgy gondolta,  ebben az ügyben csak a követelést megvásároló állam az illetékes. Most, 5 évvel később viszont Szabó Bálint javaslatára mégis az önkormányzat vizsgálja, hogy mi történhettett, miközben Szabó azt is kéri, mégis az önkormányzat fizessen.

Segesvári Csaba