Zuglóban is fakivágással kezdődik a 600 milliós parkfelújítás, amire eredetileg csak 200 milliót szántak

Kép forrása: Zugló /  Facebook
Kép forrása: Zugló / Facebook

 

Múlt csütörtökön lakossági fórumot tartott a zuglói Pillangó parkban a Civil Zugló Egyesület, eljött Karácsony Gergely polgármester is. Az indulatok persze a tervezett fakivágás miatt csaptak magasra –  pedig a parkfelújítás-projekt közbeszereztetése körül sincs minden rendben.

 

 

Valami problémát biztosan jelez, ha a kedves lakosság aláírásgyűjtésbe kezd egy olyan projekt ellen, amivel az önkormányzat épp neki akart a kedvében járni. Zuglóban éppen ez történik: a környéken lakók spontán aláírásgyűjtő akciójához már vagy ezren csatlakoztak, a Pillangó park felújítása kapcsán tervezett közel száz fakivágást akarják megakadályozni.

Pedig a projekt nem fakivágásról, hanem a park felújításáról szól: az önkormányzat által preferált tervben grillező, napágy és „biodiverz kert” is szerepel a zöldterület megújítása mellett. A 93 fa kisebb része azért esik áldozatul, mert a park egyik végében található liget fáit 40 évvel ezelőtt túl közel ültették egymáshoz, a kertészeti szakvélemény szerint kicsit ki kell ritkítani őket. A nagyobb része viszont útban van a néhol 3 méter szélesre tervezett térköves járdának.

A közösségi tervezés érdesebb formái

A csütörtöki fórumon a megjelentek többsége ellenségesen fogadta a polgármester magyarázatait, és teljes egészében elutasította a projektet, mondván, ebben a formájában szeretik a Pillangó parkot.

Pedig Karácsony Gergely nagyon nyitottnak mutatkozott a lakossági észrevételekre, pláne, hogy az egész parkfelújítás elvileg egy közösségi tervezési folyamat végeredménye: az elmúlt két évben fél tucat lakossági fórumot tartottak, a kerületi újság 21-szer foglalkozott a projekttel, online és offline közvélemény-kutatás folyt, nemrég pedig még bejárás is volt, ahol a kerület főkertésze személyesen magyarázta el, mi miért fog történni – bizonygatta Karácsony, hogy az önkormányzat komolyan vette az érintettek bevonását.

A polgármesternek ez alapján mondhatni igaza van – könnyen lehet, hogy a környékbeliek ezekkel az eszközökkel nem voltak bevonhatóak, de ez az eredmény szempontjából tulajdonképpen mindegy, mert valami mégis félrement: az aláírásgyűjtők és a fórum résztvevőinek többsége annyira kimaradt a közösségi tervezésből, hogy már csak a végeredményről értesültek.

Az pedig egy közbeszerzési eljárás eredményeként aláírt szerződés arról, hogy a Parkfenntartó – Kertészeti és Szolgáltató Kft. és a DeerGarden Kertészeti és Szolgáltató Kft. közös ajánlattevők fogják elvégezni a Pillangó park felújítását nettó 465 millió forintért.

Pont így csináltak utat az Elios-nak

Egész pontosan 464 496 612 forintért, a 465 millió a projekt becsült értéke volt. Vagyis Zugló 503 388 forintot, a parkfelújítás költségének 1 ezrelékét tudta megspórolni a közbeszerzési eljárással – igaz, komoly árversenyre eleve nem lehetett számítani, mivel a Parkfenntartó-DeerGarden páros egyedüli ajánlattevőként vitte el a félmilliárdos munkát.

Az önkormányzat a 465 milliós munkára a Közbeszerzési Törvény 113. § szerinti eljárással keresett vállalkozót. Ennek értelmében az összefoglaló tájékoztatás a közbeszerzési hatóság honlapján jelent meg. Ez a dokumentum írja körül pontosan az elvégzendő munkát, és ismerteti az alkalmassági feltételeket.

Az “összefoglaló tájékoztatás” megjelenése után az egyik meghívott pályázó előzetes vitarendezési kérelemmel fordult a kiíró önkormányzathoz, álláspontja szerint a kiírásban megkövetelt referencia „kifejezetten versenyszűkítő hatású”.

A kiírás szerint ugyanis csak az pályázhat, aki egyetlen referenciamunkán belül is teljesített már olyan feladatokat, amelyeket a Pillangó parkban kell elvégezni: ha eddig csak külön projektben épített például 10 hektáron játszóteret, parkot automata öntözőrendszerrel és külön projektben 10 hektáron kutyafuttatót, akár akkor akár be se adjon ajánlatot, az ugyanis nem lesz érvényes.

A kérelmező beadványában kilátásba helyezte, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz (KD) fordul jogorvoslatért, ha az önkormányzat nem könnyít az alkalmassági feltételeken – ez azonban végül valamiért nem történt meg, a KD adatbázisában legalábbis nem szerepel a projekttel kapcsolatos döntés. Viszont az önkormányzat sem változtatott a kiíráson, így maradt a az Elios-sztoriból ismerős túlzó referencia-követelmény, minek következtében a Parkfenntartó-DeerGarden egyedül maradt a pályán.

Eddig 3 milliárdnyi megbízást kapott egyedüli pályázóként

Zuglóban amúgy is afféle házikedvenc a Parkfenntartó-Deergarden-páros: a közbeszerzési adatbázis szerint 2016-ban – egy harmadik céggel konzorciumban – egyedüli ajánlattevőként 2,4 milliárdos keretszerződést nyertek el a kerület parkjainak és egyéb közösségi tereinek fenntartására; de nem indult velük szemben rivális a Csertő park nettó 132 millióért elnyert felújítási munkálataira sem.

Az pedig csak bűvészkedés a számokkal, hogy az önkormányzat nettó áron számol, hiszen az áfát nem tudja visszaigényelni, így ténylegesen 589 millió forintot fizet ki Zugló a Pillangó park felújítására.

Hogy ez sok vagy kevés, azt az elmaradt verseny miatt nehéz lenne megmondani, de a projekt a kerület felújítási keretének érdemi részét viszi el. Valami zavar már a projekt indulása előtt is volt, tavaly ősszel ugyanis a képviselőtestület még egy jóval kisebb volumenű beruházásra adott felhatalmazást a polgármesternek:

„A Képviselő-testület felkéri a polgármestert, hogy a Pillangó parkhoz 200-250 millió Ft+Áfa bekerülési értékű terveket készítsenek és a tervet a Képviselő-testületnek és a lakosságnak mutassák be a közbeszerzés kiírása előtt.”- szól a 2017. szeptember 21-én elfogadott határozat.

Ezt azonban két hónappal később a testület visszavonta, és 590 millióra emelte a beruházásra biztosított fedezetet, egyúttal döntöttek a közbeszerzés megindításáról – másnap aztán már már meg is küldték a kiszemelt cégeknek a pályázati felhívást. Az utolsó, február 15-én elfogadott határozat pedig már a közbeszerzési eljárás nyertesét hirdeti ki.

Várnai László, független zuglói önkormányzati képviselő a blogján kilenc pontban ismerteti, miért elhibázott a felújítási koncepció – ezek egyike éppen a közbeszerzési kiírás versenykorlátozó volta miatti magas korrupciós kockázat. Különös módon egy korábbi testületi vitában maga a polgármester szólalt fel a túl szigorú alkalmassági feltételek miatt, aztán valahogy mégis bekerült a kiírásba az a referenciakövetelmény, ami végül egyszereplősre korlátozta a versenyt.

Itt nem szeretnék a projektet, ami miatt máshová már nem jut pénz

Várnainak a felújítás tartalmára vonatkozó kritikus észrevételei közül több is visszaköszönt a csütörtöki lakossági fórumon.

Többek szerint a méregdrága parkfelújítás helyett csak kisebb javításokra-korszerűsítésekre lenne szükség, a pénzből inkább a park melletti lakótelep lepusztult közterületeit kellene rendbe hozni és zöldebbé tenni. A többség feleslegesnek gondolja, hogy széles járdákkal szabdalják szét a mostani összefüggő zöldfelületeket – a projektben 5300 négyzetméter térkő lerakását tervezik -, viszont kifejezetten szeretnék a lepusztult aszfaltos sportpályák felújítását. Pechükre ez sem szerepel a tervben.

Van tehát egy látványos, ám méregdrága projekt, amit az egyszereplőssé tett közbeszerzésen nyert el az a vállalkozás, amelyik a kerülettől már korábban is hasonló módon kapott százmilliós értékű megbízásokat. A 600 milliós projekt, bár elvileg közösségi tervezéssel készült, látványosan nem találkozik a helyiek igényeivel, viszont elviszi a kerület teljes beruházási keretének a felét.

A helyeik tiltakozó aláírás-gyűjtésbe kezdenek, a polgármester a nyílt fórumon magyarázkodik. Az egész meglepően NER-kompatibils ügyletre a kerületi lapnak a fórumról szóló tudósítása teszi fel a koronát:

„A programon Sándor Tamás tervező kiemelte, hogy cserjéket, gyepet és 1400 négyzetméter biodiverz (virágokkal teli, változatos) területet, öntözőrendszert is terveztek a parkba. (…) A fák és a parkban fészkelő madarak miatt online petíciót indító Balta Flóris a fórumon jelezte, hogy időközben megismerte a terveket, és sok szempontból megnyugtató választ kapott. (…) A jelenlévők sérelmezték, hogy a parkban sok a szerhasználó és a hajléktalan, szeretnének több padot és szemetest.”

Ha még ezek után is maradt volna valakinek kérdése, akkor erre is van megoldás: a kerület főkertésze személyesen várja egy sétára  azokat, „akik a fákról, a park növényzetéről szeretnének többet megtudni”.

Becker András

 

HELYREIGAZÍTÁS (2018. május 18.) A cikk korábbi változatában valótlanul állítottuk, hogy „a projekt a kerület nagyjából 1 milliárdos felújítási-beruházási keretének nagyobb részét biztosan elviszi”. A valóság ezzel szemben az, hogy az önkormányzat 2017. évi felújítási előirányzata 1.598.959.000 forint volt, amelyből a projektre (tervezéssel együtt) 306.223.000 forintot irányoztak elő, illetve az önkormányzat 2018. évi felújítási előirányzata 2.541.800.000 forint volt, amelyből a projektre 450.000.000 forintot irányoztak elő.

 

Kapcsolódó cikkeink

Favágással csinálnak helyet a parkolónak Dunavarsány természetvédelmi területén

Így vágtak ki 175 fát az Etele úton, hogy helyet csináljanak az 1-es villamosnak

Fapusztítás Budapesten: Hiába az ültetési kampányok, gondozás nélkül nem lesz több fa a városban

Barikádokkal, láncokkal, észérvekkel és élő tudósítással készülnek a Ligetvédők a következő rohamra

Mészáros Lőrinc cége építkezik a kivágott Gellért-hegyi erdő helyén

“Fák a Rómain, gát a Nánásin” – újabb tüntetés volt a mobilgátügyben

A rendőrség is nyomozott a Kossuth téri fairtások miatt

 

tetszett_a_cikk3

 

  • Livingstone

    Magyarra lefordítva: ha karigeri és bandája nyerte volna az áprilisi választást, ugyanúgy loptak volna mint most a fideszesek.

    • Rebeka Szabó

      nem, a cikkhez helyreigazítást adott ki a Zuglói Önkormányzat

  • Ágnes László

    Eddig az összes zuglói ismerősöm ájultan zengedezett az Ő Gergőjükről! Remek! Zuglóból is pusztaságot csinálnak? Kő kövön marad? Mint volt zuglói, eléggé kétségbeejt!

    • Rebeka Szabó

      nem lesz pusztaság, a területen 1200 fa van, ennek kb 2%-át tervezik kivágni, aminek jelentős része beteg egyed

  • Rebeka Szabó

    Szeretném itt is jelezni, hogy ez a cikk tele van csúsztatásokkal. Az önkormányzat helyreigazítási kérelmet nyújtott be a Átlátszó felé.

  • László-Bencsik Judit

    Sándor Bardóczi
    32 perce ·
    2016-ban egy részvételi tervezés indult Zuglóban a Pillangó parkra. A felelőse a Zuglói önkormányzatnál ennek a folyamatnak Szokolay Örs volt, aki a Kreáter Társadalmi Innovációs Ügynökséget kérte fel a feladatra. Az volt a cél, hogy ezt a 8 ha-os kerületi parkot megtöltsük élettel és többé senki sem mondhassa majd azt, hogy azért kell belőle lakóparkoknak vagy teniszpályáknak, vagy bárminek lecsippenteni, mert úgysem használják semmire, csak egy drogtanya, nem kár érte. Értitek? Egy önkormányzat a saját elhatározásából közparkot fejleszt részvételi tervezéssel. Elég kevés ilyen mesével találkozunk. Az Év Junior Tájépítésze Díjba is beintegráltuk a tervezési helyszínt, így született rá 4 diákterv is, legyen mihez viszonyítani, hátha beindítja a fantáziát is alapon. Egy olyan álomszerű részvételi tervezési folyamat zajlott le több lépcsőben, ahol mindjárt az első alkalmon 5 csoportra kellett osztani a résztvevőket, annyian gyűltek össze. Több mint 100 ember! Nagyon jó, aktív emberek. Hát a sajtó, az nem volt ott. Az csak a negatív hírekre bukik. Pedig segíthetett volna eljuttatni ennek a hírét még több érintett felé. 8 lakossági fórum volt azóta. 3 közösségi (családi) esemény a Pillangó parkban. Ha bárki szervezett már bármilyen fórumot lakosoknak, az csak ettől a számtól lehidalna. Iszonyatosan nagy volt az érdeklődés. A környékbeli lakók meg is fogalmazták, hogy óriási gond a területen a drogprobléma, a szemetelés, a hajléktalan probléma, a kivilágítalanság, a p+r jellegű parkolás a nem fizetős zóna miatt, ami miatt tele van a terület vadparkolással, a kerti utak és funkciók hiánya. Ezt ők mondták. A részvételi tervezésnél előállt egy tervezési program, voltak viták, de gyönyörű volt látni, ahogy kutyás, gyerekes szülő, bringás, teniszező, öreg, fiatal, ott lakó és csak a teniszcsarnokba a gyerekét hozó parkhasználó között megszületik valami “nemzeti minimum”. A Kreáter Műhely a folyamat végén lerakott egy jelentést az önkormányzatnak, hogy mik a konfliktuspontok, miben volt egyetértés, melyek azok az extra kívánságok, ahol nagyon el lett eresztve a fantázia. Erre a programra született egy meghívásos pályázat, ahol három kiváló tájépítész tervezőirodából végül az S-tér került ki győztesen. Vele kötött szerződést az önkormányzat a kiviteli tervekre.

    Közbevetőleg árulom el, hogy néhány éve a Máriagyűdi kegytemplom 3,5 ha-os kertjét többedmagammal terveztem. 600 millió Ft-ot nyert akkor rá a Pécsi Egyházmegye, ebből nagyjából 400 millió Ft jutott a kertre. Igaz, hogy az egy lejtős, nehéz terep volt, műemléki környezetben, ahol lépcsők és támfalak rekonstrukcióját is meg kellett oldani, de nagyon kevésnek éreztük rá a pénzt. Gondolkodás nélkül és értelmesen el tudtunk volna rá költeni 800 milliót pénzpazarlás nélkül. De csak 400 millió volt, ezért elkezdődött a faragás az anyagtartósságból, minőségből, elkezdődött az ütemekre szedés (a meg nem valósult II. ütemek országa vagyunk) és elkezdődött a műszaki tartalom faragása. Éppen ezért a végére csak 80%-ban tudtam azonosulni vele, ami ott megtörtént és ez még így is nagyon jó aránynak számít állítólag Magyarországon. Tehát 3,5 hektárra (műemléki környezettel és mozgalmas tereppel) el lehetne költeni értelmesen 800 milliót. 8 hektárra, azaz két és félszer akkorára (de nem műemléki környezet, és sík terep, viszont játszótér, futókör, kutyafuttató) sok a 600 millió egyesek szerint. (Nagyon nem sok. Egy kétsávos út keresztezésbe tervezett körforgalom kerül ma ennyibe.)

    No de vissza a Pillangó parkhoz. A projekt kivititelezés előtt áll. Még egyszer: én még nem láttam önkormányzatot, aki ennyi energiát feccölt volna bele abba, hogy megismerje az ott lakók óhaját. Mostanra petíció szerveződik az ellen, amit a részvételi tervezésben maguk az ott élők határoztak meg. Hülyeségnek minősítik a gördeszka pályát (többségi kívánalom volt), nem kellenek burkolatok (a többség panaszkodott arra, hogy nincsenek jó utak a parkban, így használhatatlan az év nagy részében), nem kell kutyafutató (a kiskutyás, a nagykutyás, a szociális kutyás, az antiszociális kutyás, az ability rajongó nagyjából mind-mind saját futtatót akart), nem kellenek grillsütögetők és napágyak (a többség szerette volna), satöbbi satöbbi. Különben is, miért nem ezzel, meg azzal, meg amazzal a területtel foglalkozik az önkormányzat? Azért (baszod) mert most ezzel szeretne. Aztán meg majd azzal. És utána meg majd amazzal is. A Mizuglónk programnak van jelen pilllanatban is párhuzamosan 3 másik ilyen részvételi projektje. Tessék elmenni és beleszólni. A beleszólás munkásabb tud lenni a beszólogatásnál. A tervező a Pillangó park kiviteli tervezése során bátortalanul felvetette, hogy ritkítani kellene az adhoc módon, kőbalta egyszerűséggel valaha eltelepített növényeken, hogy valami ligetszerű képződmény legyen az eredmény, ahol van árnyék, de itt ott van fény (ergo gyep) is, tehát a terület legyen parkszerűbb, átláthatóbb. Még egyszer: nem az van, hogy a tervező múzeumot, atomtemetőt, mélygarázst, bevásárlóközpontot, sícentrumot, gátat álmodik a közpark helyére, hanem zöldfelületet, csak egy használhatóbb struktúrában, feltáró sétányokkal. Ligetes parkot és nem egy erdőt, ami közparknak alkalmatlan. De a sétánynak túl széles a 3 méter. A szabványban előírt közterületi minimum. Túl széles! Ahol legalább egy unimog traktor vagy egy rotakapa utánfutóval el tudna közlekedni, ha lombot is kell seperni meg ezt azt ültetni, fenntartani néha és akkor mondjuk nem baszná szét a gyepet, mert valakinek 20% burkolat a parkban már térkövezés. Hát álljon már meg egy pillanatra a halottas menet! Természetesen azonnal elindul a politikailag is korrekt lejárató hadjárat, hogy a zuglói önkormányzat fákat akar kivágni. Ez az alfa és az omega. Ez a közbeszédben a jól egyszerűsíthető és politikailag célozható téma. Mindenféle mérlegelés és kritikai megközelítés nélkül. Pont mint a Ligetben. Ahol egyébként épületek, mélygarázsok, sportpályák miatt vágnak, ültetnek nap mint nap át fákat, s az a terület soha többet nem lesz zöldfelület. Miközben mindenki, aki kicsit foglalkozott a Városliget problémájával egyformán jól tudja, hogy a Ligetben most is ki kéne vágni 600 fát mert megette a fagyöngy, bálványfaként betelepült agresszív invazív, olyan kockázatos egészségi állapotban van, hogy bármikor agyonüthet valakit és ezt ráadásul a Ligetvédők sem vitatják. A közparkot gondozni kell. Ennek néha része a favágás is. Ettől még közpark marad. Attól nem marad közpark, ha telenyomják épülettel. De a Ligetben nem azt a 600 fát vágják, hanem azt a másik 600-at, ami az épületek és az azt kiszolgáló közművek és mélygarázsok útjában van. Ez az ország teljesen, de tényleg teljesen reménytelen eset. Köszönöm, hogy elmondhattam.