Bezárás
Cikkek

A rendőrség is nyomozott a Kossuth téri fairtások miatt

A Kossuth tér fáinak áprilisi kiirtása bővelkedik a jogszerűtlenség gyanúját felvető fordulatokban, a mostani, egész teret érintő tarvágás megértését viszont segíti a Károlyi-szobor körüli liget tavalyi kiirtásának története. Az atlatszo.hu-hoz eljutott iratokból kiderül, hogy a civilek mellett az ombudsman és a Fővárosi Főügyészség is jogellenesnek minősítette az V. kerületi Polgármesteri Hivatal módszereit. Még a BRFK Korrupciós Bűnőzés Elleni Osztálya is nyomozott az ügyben, de egy hónap alatt lezárta az aktát.

*****

A Kossuth tér átépítését érintő 20 milliárdos kiemelt beruházás során történt fairtások legutóbb két hete verték ki a biztosítékot, amikor április 19-én hajnalban, pár órával a favágásról szóló önkormányzati hirdetmény éjszaka történt (!) megjelentetése után mintegy 200 fát irtottak ki a Parlament előtt. Miközben a Steindl Imre Programot vezető Wachsler Tamás azt állítja, hogy beteg fákat kellett kivágni, a tavaly még vígan zöldellő fák állapotáról szóló tanulmányt senkinek sem mutatták meg.  Az önkormányzati hirdetmény ellen információink szerint 15 napon belül lehet fellebbezni, de az ügyféli jogállásból az ügy során szisztematikusan kizárt civil szervezetek ezt már nem tették meg, hiszen a favágásról szóló hivatalos értesítést is a fák kiirtása utáni héten postázta el nekik az V. kerület.

A fák állapotáról szóló tanulmányért közérdekű-adat igénylést adott be az LMP, a Népszabadság viszont a hónap végén már megszerezte azt. A tanulmányt az a Móczár Béla kertészmérnök, parképítési és zöldfelület-fenntartási igazságügyi szakértő írta, aki a Nagymező utcai fákra is kimondta a halálos ítéletet – akkor ezt egyebek mellett a civilek mellé álló, ma hallgató Illés Zoltán tiltakozása akadályozta meg. A Népszabadság információi alapján a szakvélemény “számos kisebb-nagyobb egészségügyi problémát sorol a téren álló platánokkal és hársakkal kapcsolatban, ám hogy ezek a külső, részben esztétikai jellegű hibák valóban indokolják-e a fakivágást, annak műszeres felmérése nem történt meg. Azt viszont a kertészmérnök is leszögezi, hogy a tér örökzöldjei – bár ápolatlanok voltak – nem voltak betegek.” A nem beteg fákkal pedig az volt a baj, akadályozzák a “rálátást a Parlamentre” – írja a lap. A Szindikátus – Összefogás a városért nevű civil szervezettől azt is megtudtuk, hogy a Steindl Imre Program vezetősége november óta folyamatosan elzárkózik az átépítést érintő iratok megismerhetővé tételétől.

Még a korábban harcos környezetvédőként szereplő Illés Zoltán környezetügyért felelős államtitkár is azzal védte meg a fairtást, hogy a 60 éves platánok, hársok és fenyők nem illettek a tér eredeti arculatába. Abba az 1944 előtti arculatba, amit most a kormány szökőkutakkal, földalatti látogatóközponttal, mélygarázzsal és modern térelemekkel akar visszaállítani.

A Károlyi-szobornál kezdődött

Ez történt idén áprilisban, azt viszont kevesen tudják, hogy a tavaly februári, akkor még a helyén lévő Károlyi-szobor körüli park letarolása miatt az Ügyészség intézkedése nyomán a BRFK korrupció elleni osztálya is nyomozott, de egy hónap után lezárta az eljárást.

A 76 fa és 448 négyzetméter bokros terület kiirtását 2012. február végén szintén egy nap alatt engedélyezte az V. kerületi Önkormányzat, a civil szervezeteket és lakókat már akkor is kihagyva a döntésből. Az Országgyűlés Hivatala február 23-án kért engedélyt a favágásra a kerülettől, amit másnap megkapott, majd gyorsan le is mondtak a fellebbezési jogukról, így a döntés jogerőre emelkedett. Bár a favágás indoka a régészeti munkák elvégzése volt, kiderült, hogy február 23-án még sem régészeti engedély nem volt a megrendelő birtokában, de még az építési engedélyezési eljárás sem indult el. Szabó Máté, az Alapvető Jogok Biztosi Hivatalát vezető ombudsman megállapította, hogy „az eljárás során nem tartották be a nyilvánosság, az átláthatóság, a jogbiztonság garanciáit sem” és sérült az egészséges környezethez való alapjog is. A jogszerűtlen eljárás során ráadásul nem biztosították a fák pótlását, mindössze pénzbeli kiváltást kérelmeztek, írta Szabó Máté. Az ombudsman írása nyomán a Fővárosi Kormányhivatal értesítette a kerületeket a hasonló eljárások elkerülésére figyelmeztetve.

Wachsler Tamás, a Steindl Imre program vezetője még tavaly márciusban a Mandinernek úgy fogalmazott, hogy „ügyfélként egyébként bárki, bármelyik zöld szervezet bemehetett volna az önkormányzathoz és jelezhette volna, hogy részt kíván venni az eljárásban.” Ezzel szemben a Védegylettől és a Szindikátustól is azt az információt kaptuk, hogy a mai napig nem kaptak ügyféli jogállást, így a Steindl programban még mindig nincs civil kontroll.

Érdekesség, hogy a Fővárosi Önkormányzat ekkor már nem volt illetékes a területen, mivel a 2011. december 31-én hatályba lépett, a nemzeti vagyonról szóló törvény alapján 2012. január 1-től (vagyis másnaptól) kiemelt nemzeti emlékhelyként a Kossuth tér állami tulajdonba és az Országgyűlési Hivatal vagyonkezelésébe került. Enélkül a fenti eljárás nem is lehetett volna ily módon lefolytatható.

Jogszabályt sértett az V. kerület

2012. augusztus végén a Védegylet a Legfőbb Ügyészségen támadta meg a februári fakivágási engedélyt kiadó határozatot és kérte a civilek ügyféli jogállásának helyreállítását az engedélyezési eljárásban. Az illetékes Fővárosi Főügyészség válaszában megállapította, hogy az V. kerület környezetvédelmi eljárásában több anyagi és eljárásjogi jogszabálysértést követett el.

A Közigazgatási Hatósági Eljárásokról szóló törvény alapján az Főügyészség megállapította, hogy a környezetvédő szervezetek ügyféli jogállására vonatkozó előírások sérültek az környezetvédelmi hatósági eljárás során. Az ügyészségi vizsgálat, az ombudsman jelentése, valamint a fás szárú növények védelméről szóló önkormányzati és kormányrendelet alapján azt is leszögezi, hogy a favágást engedélyező eljárást nem alapozta meg teljeskörű vizsgálat és az eljárás előírt meghirdetése is elmaradt.

November 19-i levelében az ügyész arról is tájékoztatta a Védegyletet, hogy a Fővárosi Főügyészség büntetőjogi szakága előtt folyamatban vannak a szükséges intézkedések a kérelmük ide vonatkozó részeivel kapcsolatban.

A BRFK szerint nem volt bűncselekmény

2012 karácsonya előtt pár nappal, december 21-én pénteken írt levelében dr. Balogh Róbert, a BRFK Gazdaságvédelmi Főosztály Korrupciós Bűnözés Elleni Osztályának rendőr-alezredese arról tájékoztatta a Védegyletet és a Fővárosi Főügyészséget, hogy bűncselekmény hiányában az eljárást megszüntetik, a határozat ellen nincs helye panasznak.

A rendőrségi irat – a Főügyészséggel ellentétben – pontonként utasítja vissza a Védegylet beadványát és menti fel, illetve ítéli jogszerűnek a hivatali módszereket. A karácsonyi határozat összegzése megállapítja, hogy nem történt hivatali visszaélés sem, mivel az eljárások nem vezettek egyetlen fél számára sem jogtalan hátrányhoz, illetve mások jogtalan előnyéhez. A BRFK szerint a hivatali jogosítványokat sem törvényellenes, sem társadalmi jogosítványukkal ellentétes célokra nem használták fel, hatáskörüket nem használták önkényesen az V. kerületi Önkormányzat munkatársai.

A Védegylet munkatársa „jogi abszurdnak” nevezte ezt az érvelést és azt mondta, hogy a jövőbeni hasonló fairtások elkerüléséért jogi vonalon viszik tovább a Kossuth téri ügyet, még akkor is, ha ettől a Parlament körül jó pár évig nem lesz egy árnyas fa sem.

Így mennek a dolgok a Nemzet Főterén.

Az ügyészség levelét letöltheti innen (PDF), a BRFK határozatát pedig innen (PDF).

kép innen

Halász Áron

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom