Zarándokturizmusról, Kiskunfélegyháza pártidentitásáról, és a Homokhátság vízutánpótlásáról is rendelt tanulmányokat Lezsák

Az Országgyűlés fideszes alelnökének egy kecskeméti képviselő a saját zarándokutai kapcsán készített beszámolót 190 ezer forintért, a Lezsák által vezetett egyesület ifitagozatának elnöke pedig feltérképezte Kiskunfélegyháza pártidentitását 250 ezer forintért.

Az Átlátszó a közelmúltban kiderítette, hogy Lezsák Sándor, az Országgyűlés fideszes alelnöke 5,4 millió forintért 24 tanulmányt rendelt az elmúlt 3 évben közpénzből. Méghozzá nagyon érdekes tanulmányokat. Kapcsolódó cikkünk:

A kaszárnyák kifosztását, fegyveres önvédelmet indítványoz Földi László az Országgyűlés alelnökének készült tanulmányában

Közadatigénylésben kértünk ki néhány ilyen dolgozatot, és ebből kiderült, hogy szó sincs igényes és eredeti szakmai munkákról, ehelyett csupán innen-onnan összeollózott szövegek, ábrák vagy nyilvános adatsorok kicsit feltupírozott újraközlése történt.

Nagy Dóra 2017-ben született „Választások Magyarországon 2014–2016 (Összehasonlító elemzés)” című munkája a Választás.hu adataira épül. Egy címlap és egy oldal bevezető után a 2014-es választás egyéni és listás eredményeit, a legutóbbi európai parlamenti választás és a kvótanépszavazás adatait közli a dolgozat.

Egy-egy megye, illetve Budapest alkot egy fejezetet. Minden fejezethez tartozik egy grafikus rész, ahol kördiagramok mutatják be a pártok eredményeit; és egy szöveges értékelés, amely a pártok erősorrendjét és a részvételi adatok változását közli. Az erőviszonyokban bekövetkező változások magyarázata nem található meg az elemzésben, csak a helyiek „baloldali”, „jobboldali” vagy „városias” identitása van megjelölve az eredmények okaként.

A dolgozatot a 2014-es országgyűlési választásokon indulók névsora zárja mintegy 10 oldalon keresztül. Az összesen 60 oldalas dokumentumért 250.000 forintot fizetett az Országgyűlés.

Ugyancsak Nagy Dóra írta a „Választások Kiskunfélegyházán / A kiskunfélegyházi választópolgárok pártidentitásának elemzése” című dolgozatot. A 19 oldalas írás szintén 250.000 forint közpénzért készült. A táblázatokkal és grafikonokkal bőségesen megtűzdelt tanulmányban Kiskunfélegyháza város 1998–2014 közötti önkormányzati és a 2006–2014 közötti országgyűlési választási eredményeit láthatjuk szintén szövegesen és kördigaramokon.

A város és a választókerület azért fontos Lezsák számára, mert 2014-ben a korrupciógyanús ügyei miatt népszerűtlen fideszes polgármesterjelölt alulmaradt, és a Lezsák vezette Nemzeti Fórum egyesület jelöltje nyerte a választást, sőt maga Lezsák is itt szerzett 2014-ben országgyűlési mandátumot.

A Nemzeti Fórum sikerének magyarázatát a dolgozat zárása így fogalmazza meg:

„Ha Kiskunfélegyháza választási múltját vesszük figyelembe, akkor jól kivehető, hogy ez egy nagyon erősen személyközpontú város, most már vegyes pártidentitással, de jobban hajlik a baloldal felé. A pártpreferenciákat azonban felül tudja írni az, ha jó a jelölt. (…) Kiskunfélegyháza a tipikus példája az ingadozó kerületekre, ahol könnyedén le lehet győzni egy nagyobb pártot pusztán azzal, hogy elfogadott jelölteket állítanak és képesek a pártmentes politizálásra, mert nem a pártidentitás az elsődleges mozgatórugója az itt élő embereknek.”

Ebből adódik a költői kérdés, hogy vajon Lezsák Sándor is a szigorúan pártmentes politizálása miatt tudott-e győzni 2014-es választáson Kiskunfélegyházán, vagy esetleg nagyobb volt-e az elfogadottsága ellenfeleinél.

A szanki Loksa Gábor Mária meteorológus, környezetvédelmi szakmérnök 350.000 forintot kapott a 24 oldalas írásáért, melynek címe „Tanulmány a Homokhátság vízutánpótlása témaköréről”. A tanulmányban a szöveg a címlap, a tartalomjegyzék és az irodalomjegyzék egy-egy oldala, valamint hat oldal máshonnan átemelt ábra mellett csupán 14,5 oldalt tesz ki. Loksa ehhez a 14,5 oldalhoz többek között öt saját korábbi írását jelölte meg szakirodalomként.

A vezetői összefoglalónak is csak nagy jóindulattal nevezhető írás azonban – más, Lezsáknak íródott művektől eltérően – nem merő butaság: a szerző a meglévő vízvagyon egyéni felhasználásának közösségi szabályozását hangsúlyozza, emellett a vízhez kapcsolódóan komplex területfejlesztést szorgalmaz a hátrányos helyzetű alföldi térségben.

Az általunk vizsgált negyedik tanulmány szerzője Lévai Jánosné kecskeméti helyi önkormányzati képviselő. A nemrég a Soros-kampányba is aktívan bekapcsolódó politikusasszony a vallási jellegű utazásai kapcsán készített egy beszámolót Lezsák Sándornak még 2016-ban „A zarándok turizmus tapasztalatai” címmel. A 35 oldalas mű 190.000 Ft-ot ért az Országgyűlésnek.

A dolgozatban található forrásmegjelölés nélküli szó szerinti átemelés a Hitvallás, a Győri Egyházmegye folyóirata honlapjáról, Barna Gábor „Zarándoklat szent helyekre” (Jászkunság, 1989. december) című cikkéből, az erdélyi Sapientia Egyetem „A búcsú és a búcsújárás” című oktatási segédanyagából, Varga Mária „A vallási turizmus jelenléte ma Magyarországon” (Keresztyén Szó, 22. évf. 12. sz., 2011. december) című cikkéből, a Máriaút.hu honlapról és máshonnan is.

Néha, például Sulyok Judit–Mártonné Máthé Kinga „A vallási turizmus helyzete Magyarországon” című cikkéből (Turizmus bulletin, XVI. évfolyam [2014] , 1. szám) vagy Kőszegi Zoltán „A magyar zarándokút Bács-Kiskun megyei szakasza – útikalauz” (Magyar Zarándokút Egyesület, Érd, 2014) ajánlójából átvett részek esetében bár nincsenek pontosan feltüntetve a hivatkozások, forrásmegjelölés legalább egy helyen szerepel.

De ne legyünk szigorúak: végül is itt nem tudományos munkáról van szó, a szerző sem komoly szakember, akinek tisztában kellene lennie a plágium fogalmával. És nem is csak idegen tollakkal ékeskedik a szerző: az átemelt vendégszövegek mellett ugyanis található még legalább egy-két oldal saját munka, amit a fesztelen stílus és a rugalmasan kezelt helyesírás különböztet meg a többi résztől.

Ezekben a bekezdésekben Lévainé beszámol a saját maga által szervezett autóbuszos zarándokutakról, és a kegyhelyeken imádkozással töltött percek jótékony lelki hatásáról. Remélhetőleg ezek az élmények is hozzájárulnak majd a jövőben ahhoz, hogy a hölgy közelebb kerüljön a Ferenc pápa által kinyilvánított, az üldözöttek befogadását szorgalmazó hitelvekhez.

Mind a négy tanulmány szerzője szorosan kötődik Lezsák Sándorhoz: Loksa Gábor a Lezsák alapította Lakitelki Népfőiskola munkatársa, a lakitelki Nagy Dóra az Ifjú Konzervatívok a Nemzetért, a Nemzeti Fórum ifjúsági tagozatának elnöke, Lévainé pedig a Nemzeti Fórum kecskeméti Városi Szervezetének elnökségi tagja.

Ebből úgy tűnik, hogy a dolgozatok közpénzből való megrendelésével a parlament fideszes alelnöke nem a látókörét kívánta tágítani, hanem egyszerűen a hozzá kötődő embereket, az általa vezetett politikai egyesület, a Nemzeti Fórum tagjait, és a saját politikai holdudvarát jutalmazta a könnyű pénzkereseti lehetőséggel, és a közpénzből történő klientúraépítés leplezésére szolgáltak az elkészült tanulmányok.

Csikai László