Olajozott gépezet – az Elios Innovatív Zrt. közbeszerzéses munkái az OLAF csalás-indikátorok tükrében

nemzeti-konzultacio-TIBORCZ

470 milliós osztalék: ennyit vett föl a 2014-es nyereségből az Elios Zrt. két ikertulajdonosa, a Green Universe és a Green Investments Kft. – ez utóbbinak volt tulajdonosa néhány héttel ezelőttig Tiborcz István, a miniszterelnöki vő. Az Elios tavalyi eredményét alapvetően a közbeszerzéses piacon érte el, a nyereség tehát közpénzből jött össze. Négy pályázat esetében már nyomozás folyik – az OLAF közbeszerzésekre vonatkozó indikátorai alapján viszont úgy tűnik, az elnyert pályázatok többsége esetében felmerülhet a csalás gyanúja.

Korábbi cikkeink az Orbán-vő cégügyeiről

Második menet – így fejleszt Páva Zsolt Pécsen

Orbán veje és üzlettársai vitorláskikötőt vettek karácsonyra Keszthelyen

Miből telik Orbán Ráhelnek 15 millió forintos tandíjra? Meg fogsz döbbenni!

Újabb érdekes nyertesek az NFÜ gyalázatos naperőműtenderén

Tündöklés és tündöklés – Tiborczék a közvilágítás-korszerűsítési piacon

Szegedi naperőmű: Bíróság elé citálja Orbán vejét egy átvert alvállalkozó

A kommunikációs manőverekből az látszik, lassan ráégett a miniszterelnökre vejének kissé botrányszagú üzleti sikere. A miniszterelnök, aki körül csak úgy teremnek a semmiből a közbeszerzései piac cápái, egészen május végéig nem érezte szükségét, hogy megszólaljon közvetlen hozzátartozója céges ügyeivel kapcsolatban. Pedig már az is igényelt volna némi magyarázatot, ahogy az Elios Zrt. tavaly letarolta a KEOP-5.5.0/A/12-2013 kódjelű pályázatot. (A Direkt36  cikke szerint a 2015 elejéig kiírt pályázati keret 71 százalékát az Elios nyerte el.)

A Tiborcz közvetett résztulajdonában álló cég idei szürreális sikerszériájának – június elejéig 5,2 milliárd forintnyi közbeszerzést nyertek el – viszont már egyértelműen negatívra sikeredett a visszhangja, ráadásul egy tavaly decemberi cikkünk nyomán nyomozás is indult a cég ügyleteivel kapcsolatban. Hogy ezért vagy másért, nem tudni, de Tiborcz István (ismét) útjai ismét elváltak a kirobbanó formában levő cégtől, a miniszterelnök pedig a nyilvánosság előtt szólította fel az uniós források allokációjáért felelős minisztert, hogy ne szolgálják ki családtagjait – hacsak nem valami egész más a megfejtése a parlamentben elhangzott nyilatkozatnak:

(…) utasítottam is jó idején még a nemzeti fejlesztésekért felelős minisztert, aki az állami cégekért felel: minden céget kötelezzen arra, hogy bárki, aki rám vagy a családomra hivatkozva ott megjelenik, azt azonnal zavarják el.

A legnagyobb haszonnal nyerni: az Elios-paradoxon

Mielőtt belevágunk, két dolgot tisztázni kell: egyrészt világos, hogy az Elios által 2014-ben elnyert közbeszerzések összértéke nem esik egybe a cég 2014-es eredményével: a projekteket nem a szerződéskötéskor fizetik ki. De van például olyan, Tiborczék által tavaly elnyert pályázat, amelyet csak idén tavasszal kezdtek megvalósítani – ez legfeljebb a kifizetett előleg mértékéig jelenik meg a 2014-es bevételek között, ha egyáltalán. A 2013 végén elnyert 415 milliós HM-projektből származó bevétel viszont valószínűleg a 2014-es év eredményét növelte. Vagyis a 2014-es év pályázati eredményeit nem lehet közvetlenül, számszerűen összevetni az üzleti év eredményeivel, ezt csak a tételes könyvelési adatok alapján tehetné meg például a nyomozóhatóság. Bizonyos következtetéseket azért le lehet vonni. Másrészt nem tudjuk, a közbeszerzéses projekteken kívül volt-e az Eliosnak számottevő egyéb megrendelése – ugyanakkor az eddigi adatok alapján azt mondhatjuk, ha volt is valamennyi, annak a többmilliárdos, közbeszerzés nyomán elért bevételhez képest nincs különösebb jelentősége.

Az Elios 2014-es nettó árbevétele 3,5 milliárd, pontosan 3 515 668 ezer forint volt. Az üzemi eredmény ebben az évben közel félmilliárd, pontosan 490 426 ezer forint volt – ez 14 százalékos árbevétel-arányos nyereséget jelent: a cég átlagosan ekkora haszonnal valósította meg az elnyert projekteket. Ez kiugró teljesítmény ebben az iparágban, ahol a cégek jellemzően 5 százalék körüli árbevétel-arányos nyereséggel dolgoznak, de nem egy közülük évek óta üzemi szinten is veszteséges – a megelőző három évben egyébként az Elios eredménye is ezen a szinten mozgott.

Ez a mutató az Eliosszal szemben tavaly közbeszerzésen elindult, rivális árajánlatot tevő cégek esetében 1 és 12 százalék közt szóródik, az átlag 5 százalék. Önmagában is kérdés tehát, hogyan csinálhatott ekkora nyerőszériát ezen az erősen kompetitív piacon az a cég, amelynek a nyeresége, vagyis az egyes projekteken elért haszna átlagosan közel 10 százalékkal magasabb a potenciális vetélytársaik átlagánál. (Ebből a sorból egyetlen rivális lóg ki a maga 29 százalékos árbevétel-arányos nyereségével – az egész közbeszerzéses piacra jellemző, hogy ez a társaság az éves árbevételének 80 százalékát meghaladó értékű közbeszerzést nyert el tavaly.)

A siker titka a persze a közbeszerzés, első sorban is a KEOP 5.5.0./A/12-2013 kódjelű konstrukció: az Elios tavaly nyolc pályázati kiírást nyert el egyedüli ajánlattevőként, összesen 2,7 milliárd, egész pontosan 2 698 193 202 forint értékben.

A Direkt36 idézett cikke részletesen bemutatta azokat a módszereket, amelyekkel a kiírók olyan mértékben szűkítették a potenciális indulók körét, hogy a feltételeknek lényegében csak az Elios felelt meg – részben ezeknek a trükköknek (nagy értékű referencia megkövetelése, aprólékosan részletező műszaki előírások, irreálisan rövid beadási határidő) köszönhető, hogy a Tiborczhoz köthető cég ekkorát kaszálhatott tavaly.

Korábbi cikkünkben megírtuk, hogy legalább négy pályázat esetében az akkor az Eliosban is tulajdonrésszel bíró Hamar Endre Sistrade kft-je volt a pályázat előkészítője. Hévíz esetében pedig előállt az a nyilvánvalóan súlyosan szabálytalan – adott esetben büntetőjogi felelősséget is felvető – helyzet, hogy a pályázatot előkészítő és a pályázaton nyertes cég közvetett tulajdonosa ugyanaz a személy. Nem, nem Tiborcz István, hanem barátja és üzlettársa, a most kellemetlen helyzetbe került Hamar Endre. (További 7 városban volt a Sistrade olyan pályázati kiírás előkészítője, ahol az Elios nyert.)

Ha ez nem lenne elég, az Elios még egy további meglepetéssel is tudott szolgálni a KEOP 5.5.0./A/12-2013 jelű konstrukcióban: 13 esetben úgy tudott nyerni, hogy a cég által adott ajánlati ár 1 ezrelék (!) pontossággal lőtte be a szerződés kiíró által becsült értékét. A szerződés becsült értéke általában nem nyilvános adat, azt a kiíró nem közli az ajánlattevőkkel – mi nem is találtunk olyan ajánlattételi felhívást, ahol megadták volna ezt az értéket, és az általunk látott, a pályázók által megvásárolt részletes pályázati dokumentációk sem tartalmazták azt.

A Mórahalom által kiírt 65 milliós projekt esetében az Elios által megjelölt ajánlati ár 7800 forinttal volt alacsonyabb a kiíró által becsült értéknél. A 13 telitalálatos pályázatból 9 esetében a Sistrade volt az ajánlatkérő által megbízott előkészítő.

Közbeszerzési korrupciós kockázatok

Gyakran felmerül a kérdés, hogy az unió csalás elleni szervezete, az OLAF, miért nem lép fel a meghekkeltnek látszó magyar közbeszerzések esetében. Többféle válasz is van, az egyik kvázi hivatalos nagyjából így hangzik:

A strukturális alapok megosztott igazgatása keretében elsősorban a tagállamok felelősek a Közösségi előírásoknak megfelelő irányítási és ellenőrzési rendszerek létrehozásáért, valamint ezen rendszerek hatékony működésének igazolásáért az arra kijelölt szervek ellenőrzései révén, a csalások és szabálytalanságok megelőzésének, felderítésének és korrigálásának érdekében.

Az idézet abból a rövid kézikönyvből való, amelyben az OLAF – a Csalást Vizsgálók Okleveles Szövetsége (ACFE) anyagára támaszkodva – pontokba szedve ismerteti azokat a csalásra utaló indikátorokat (red flag-eket, vagyis vörös zászlókat), amelyek esetén felmerül a szabálytalanság gyanúja.

Szabálytalanság vagy csalás gyanúja esetén értesíteni kell a Bizottságot (…) Függetlenül attól, hogy a szabálytalanság szándékos (csalás) vagy nem szándékos, az érintett kiadásokat ki kell zárni a Közösségi költségvetés általi társfinanszírozásból. A Csalást Vizsgálók Okleveles Szövetsége (…) a csalások három típusát különbözteti meg, amely felosztás egyúttal kiindulópont a szervezetnél a csalások kockázatának kitett területek azonosításához is: (…) 3. Korrupció (pl. megvesztegetés, árajánlatok manipulálása, titkolt összeférhetetlenség, sikkasztás).

A csalási formák és a red flagek részletes bemutatását olvasva nem lehet nem észrevenni, hogy néhány indikátor pontosan illik ezekre, az Elios által megnyert sajátos közbeszerzési eljárásokra. A szöveg a különböző közbeszerzési korrupciós lehetőségek leírásakor az ajánlatkérő alkalmazottját emlegeti – ez a lehetőség értelemszerűen nem tér el érdemben attól az esettől, ha az ajánlatkérő (esetünkben az önkormányzat) egy vállalkozóval – esetünkben a Sistrade-del – bonyolíttatja a pályázatot.

Átlátszós cikksorozat alapján készült a magyar esettanulmány az OLAF éves jelentésében

A következőkben néhány jellemző csalási formát és az ezekre utaló figyelmeztető jeleket (red flag) mutatunk be.

Korrupt befolyás

A szerződési és beszerzési területen a korrupt befolyásolás gyakran az alábbiakban mutatkozik meg: nem megfelelő kiválasztás, mint például az indokolatlanul versenyeztetés nélküli, egyetlen potenciális ajánlattevőtől történő beszerzés.

Figyelmeztető jelek: Szoros személyes kapcsolat a szerződés megkötésében résztvevő alkalmazott és a szolgáltatást vagy terméket nyújtó fél között.

Titkolt összeférhetetlenség

Összeférhetetlenség keletkezhet, ha a szerződő szervezet egyik munkavállalójának titkolt pénzügyi érdekeltsége fűződik egy szerződéshez vagy szállítóhoz. (…) Egy munkavállaló esetleg titokban tulajdonosa lehet egy beszállító cégnek, vagy vállalkozásnak (…)

Figyelmeztető jelek: Egy bizonyos vállalkozó vagy beszállító megmagyarázatlan vagy szokatlan előnyben részesítése.

Kiegészítő/színlelt ajánlattétel

A kiegészítő árajánlatok (“árnyék” árajánlatok) csak arra irányulnak, hogy a nyílt ajánlattétel látszatát fenntartsák, nem pedig arra, hogy azokat a beszerző el is fogadja. Az együttműködő ajánlattevők magasabb árajánlatot vagy szándékosan érvénytelen ajánlatot tesznek az emelt áron szerződni szándékozó, kivételezett szállító kiválasztása érdekében.

 Egyenlőtlen feltételek mellett történő ajánlatétel

Ebben a csalási módban a szerződéskötésben résztvevő alkalmazott a kivételezett ajánlattevőt olyan hasznos belső információkkal látja el, amelyek a többi ajánlattevő számára nem hozzáférhetőek (…) Az egyenlőtlen feltételek mellett történő ajánlattétel az egyik leghatékonyabb spekulatív ajánlattételi módszer, mivel a befolyásolás nem annyira nyilvánvaló, mint más gyakori módszerek esetében.

Figyelmeztető jelek: Az ajánlattevő közeli kapcsolatban áll a közbeszerzési munkatárssal, vagy részt vesz a pályázati feltételek kidolgozásában.

Összejátszás alapján megadott műszaki leírás

Az ajánlattételi felhívás olyan műszaki leírást tartalmazhat, amely egy meghatározott ajánlattevő adottságaihoz lett igazítva, vagy melynek kizárólag egy ajánlattevő felel meg. A túlságosan szigorú alkalmassági feltételeket annak érdekében használhatják, hogy ezzel kizárják más, egyébként alkalmas ajánlattevők részvételét, illetve arra, hogy igazolják a versenyeztetés nélküli, egyetlen potenciális ajánlattevőtől történő beszerzéseket, ezáltal kizárják a tényleges verseny lehetőségét. Az olyan összejátszáson alapuló specifikációt alkalmazó elkövetési módok, amelyek egy konkrét vállalkozónak kedveznek, korrupcióra utalnak.

Figyelmeztető jelek: Csak egy, vagy néhány ajánlattevő jelentkezik az ajánlattételi felhívásra; a specifikációk lényegesen szűkítettebbek vagy tágabbak, mint más hasonló korábbi hasonló kiírások esetében; szokatlan vagy ésszerűtlen alkalmassági feltételek; egy bizonyos szállítónak rendkívül gyakran ítélnek oda szerződéseket.

Indokolatlanul versenyeztetés nélküli, egyetlen ajánlattevőtől történő beszerzések

Ez a módszer gyakran korrupció eredménye, különösen, amikor a beszerzési gyakorlat ismétlődik és megkérdőjelezhető. Ilyen jellegű szerződések jönnek létre, (…) ha az elkövetők hamisan igazolják az egyetlen potenciális ajánlattevőtől történő beszerzések indokait, szigorú műszaki leírásokat fogalmaznak meg.

Figyelmeztető jelek: A közbeszerzési értékhatárnál nagyobb vagy alig kevesebb az egyetlen potenciális ajánlattevőtől történő beszerzések értéke; a korábban tényleges versenyeztetéssel lebonyolított közbeszerzést versenyeztetést nélkülöző eljárás váltja fel.

Ezek után nézzük, a fenti indikátorok közül melyeket találjuk meg az Elios 2014-ben elnyert közbeszerzéses megrendelései között.

 

pályázat
szerződés nettó összege
red flagek
Tapolca közigazgatási területén belül építési beruházás közvilágítás korszerűsítés megvalósítására
249 568 610 Ft nagy értékű speciális  referencia megkövetelése; a versenyt szűkítő szigorú műszaki leírások; rövid ajánlattételi határidő-egyetlen ajánlat; Sistrade a pályázat előkészítője
Hévíz Város közigazgatási területén belül építési beruházás közvilágítás korszerűsítés megvalósítására
132 742 860 Ft versenyt szűkítő szigorú műszaki leírások; Sistrade az előkészítő
Balatonfüred közigazgatási területén belül építési beruházás közvilágítás korszerűsítés megvalósítására
212 917 050 Ft rendkívül rövid ajánlattételi határidő; a kiírásban szó szerinti egyezések a tapolcaival; egyedüli ajánlattevő; Sistrade az előkészítő
Kecskemét közigazgatási területén belül építési beruházás közvilágítás korszerűsítés megvalósítására
704 133 316 Ft szigorú műszaki leírások; rövid határidő-egyedüli ajánlat; Sistrade
Szekszárd város közigazgatási területén belül építési beruházás közvilágítás korszerűsítés megvalósítására
548 446 200 Ft szigorú műszaki leírások; nagy értékű speciális referencia; egyedüli ajánlat; Sistrade
Hatvan város közigazgatási területén belül, tervezéssel vegyes vállalkozási szerződés alapján építési beruházás (kivitelezés) keretében a közvilágítás korszerűsítés megvalósítása
228 129 456 Ft szigorú műszaki leírások; egyedüli ajánlat; Sistrade
Kalocsa város közigazgatási területén belül, építési beruházás közvilágítás korszerűsítés megvalósítására
409 552 136 Ft szigorú műszaki leírások; egyedüli ajánlat; Sistrade az egyik előkészítő
Bácsalmás város közigazgatási területén belül tervezéssel vegyes vállalkozási szerződés alapján, építési beruházás (kivitelezés) keretében a közvilágítás korszerűsítés megvalósítása
112 797 480 Ft szigorú műszaki leírások; az egyetlen rivális ajánlatot te vőnek az elmúlt években nem volt számottevő bevétele, viszont 5 alkalommal volt az Eliosszal szemben vesztes ajánlattevő; Sistrade
Bicske Város közigazgatási területén belül építési beruházás közvilágítás korszerűsítésének megvalósítására 86 553 666 Ft szigorú műszaki leírások; egyetlen rivális ajánlat: lásd Bácsalmásnál

 

A táblázatban szereplő kilenc, az Elios által 2014-ben elnyert KEOP-pályázat esetében tehát legalább két red flag figyelmeztet a csalás lehetőségére, hét esetében pedig legalább három indikátor utal a közbeszerzés integritásának veszélyeztetésére.

Természetesen nem állítjuk, hogy ezeken a beszerzéseken ténylegesen csalás történt, de az indikátorok annak erős kockázatára figyelmeztetnek. Az a 470 millió osztalék tehát nemcsak, hogy közpénzből van, ráadásul a riválisai átlagánál lényegesen magasabb profittal dolgozó cég közbeszerzéses nyeréseiből, de az esetek többségében a nyílt versenyt megkérdőjelező pályázatokon jött össze.

Becker András

Fizess elő az Átlátszóra, hogy még sok ilyen cikket írhassunk!

Havonta csak egy ezres: ha Magyarországra jössz, vasárnap úgyse költheted el másra. Tudnivalók itt.