Feleannyiért dolgozott volna Mészáros volt vejének cége, mint Mészárosé
Lapunk és Hadházy Ákos parlamenti képviselő is azt az információt kapta, hogy a Homlok-cég nyerhette volna a GVH által vizsgált tendert.
Kikerült a főváros honlapjára az a szakértői összehasonlító elemzés, amely alapján a fővárosi közgyűlés hamarosan dönteni fog a Római-part sorsáról. Bár az elemzés készítőinek pártatlanságával kapcsolatban vannak kétségek, az biztos, hogy a tanulmány a helyenként érezhető elfogultság dacára sem ad halálos fegyvert egyik álláspont híveinek kezébe sem. A politikusok igyekeznek a „bízzuk a szakértőkre”-fedezékbe vonulni, ám épp a szakértői elemzés alapján egyértelmű, hogy március végén politikai döntést fog hozni a fővárosi közgyűlés.
Megjelent a főpolgármester által megrendelt tanulmány (PDF) (Összehasonlító szakértői értékelés a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmi fejlesztésének kérdéseiről), amelyről úgy tartottak egy hete lakossági fórumot, hogy az anyagot sem előtte, sem ott helyben nem látta senki.
A dokumentumról referáló Nagy László anekdotákkal tarkított előadása sem adott alkalmat arra, hogy a teremben jelen lévő szakértők érdemben vitatkozhassanak a dolgozat konkrét állításaival. Holott a nyilvánosságra került dokumentumból jól látszik, hogy a legfontosabb állításokat néhány egyszerű dián is be lehetett volna mutatni.
A tanulmányt, amely eldönteni hivatott a Római-part sorsát, két geotechnikai mérnök jegyzi: dr. Móczár Balázs és dr. Farkas József. Móczár a BME Geotechnika és Mérnökgeológia Tanszékének docense, itt tanít professor emeritusként a másik szerző, Farkas József, a főpolgármester régi ismerőse.
Nem szerepel a szerzők között a harmadik mérnök a tanszékről, Nagy László korábbi tanszékvezető, dacára annak, hogy a lakossági fórumon ő képviselte a szerzőgárdát. Nagy mobilgátas elkötelezettsége közismert, a korábbi tanulmányok elkészítésében külső szakértőként részt is vett.
Más szakterületek (tájépítészet, városszociológia, ökológia sat) szakértőinek közreműködéséről nem tesz említést a dolgozat.
A dolgozat szerzői maguk is elismerik, hogy az elemzés komoly módszertani hiányosságokkal küzd. Például mert nincs súlyozás a az értékelés 60 szempontja között: „Valóban nem könnyű az embernek hatvan eltérő szempontot egyesítenie önmaga ítéletalkotásához” – utal a problémára a szöveg egyik talányos mondata.
Kétséges az is, hogy egy majdnem kész engedélyezési tervet össze lehet-e hasonlítani egy kidolgozatlan koncepcióval:
„Kétségtelen tény, hogy a parti nyomvonal kidolgozottsága előrébb tart, mint az N-K (Nánási út-Királyok útja) nyomvonalé, (…) de véleményünk szerint ez nem jelenti a tartalmas összehasonlítás elvégezhetetlenségét.” Ez az alig burkoltan szubjektív értékelés a szövegben többször is visszatér. („Társadalmi hatás: Nehéz becsülni, felmérés nem áll rendelkezésre. (…) Sokszor úgy lehet érezni, mintha minden ellen tüntetnének…”)
Az összehasonlító elemzés által vizsgált 60 szempont közül 41 kifejezetten műszaki-árvízvédelmi jellegű – vagyis a súlyozatlanság miatt dominálnak a technokrata, mérnöki szempontok. A tanulmány végkövetkeztetése ugyanakkor a műszaki megvalósíthatóság tekintetében egyértelmű: „Az árvízvédelem mind a parton, mind a Nánási út-Királyok útja nyomvonalon műszakilag megvalósítható.”
Vagyis a szerzők a kompetenciájukba tartozó szakterületen döntetlenre hozzák ki az eredményt a versengő nyomvonalak között. Sajátos fordulat, hogy a dolgozat végén a szerzők mégis állást foglalnak a parti nyomvonal mellett, éppen azon szempontok alapján, amelyek nem tartoznak a mérnöki kompetenciába.
Korábbi cikkeink a mobilgátról
Tüntetés után, döntés előtt: mi várható a Rómain?
Tarlós megköszönheti a civileknek, hogy nem épített eddig gátat
Most kéne abbahagyni? A főpolgármester rugalmas elszakadása a római-parti mobilgát-koncepciótól
Súlyos kockázatokat hallgat el az Országos Vízügyi Főigazgatóság Római-parti jelentése
Zöld-díjat nyert az atlatszo.hu a Római-partról szóló cikksorozattal
Római-parti mobilgát: iszapbirkózás a közmeghallgatáson
“A mobilgát jó találmány, de nem a Rómaira való” – civilek az árvízvédelemről
Káosz a koncepcióban: árvízvédelmi tervek a Római-parton
Katasztrófát okozhat a Római-parti mobilgát – figyelmeztetésre sem lesz idő
Frissen alapított pályázó, összetákolt előterjesztés – így adták el a római-parti csónakházakat
Római-parti mobilgát: Szállodák, házak és lakóparkok a hullámtérben
Római-parti mobilgát: kinek áll érdekében?
Azon a bizonyos lakossági fórumon többen is felhívták a jelenlevő mérnökök és politikusok figyelmét, hogy amíg nincs a közösséggel egyetértésben kidolgozott fejlesztési koncepció a partról, addig eleve vakrepülés bármilyen árvízvédelmi mű megvalósítása.
Ezt mintha a szerzők maguk is éreznék, a szöveg többször is felhívja a figyelmet a „tudatos partépítés” szükségességére. Igaz, sokszor épp itt vált át lírába a mérnökök álláspontja:
„A terveket ki kell egészíteni kertépítészeti, part-rehabilitációs tervekkel”; „Ez a projekt nem egyszerűen fairtásról szól, hanem egy tudatos partépítésről”
És persze vannak a szakvéleményben a túlérvelésből adódó vicces megállapítások is: például, hogy a parti nyomvonal esetén a Nánási-Királyok vonalon meg lehet szüntetni a földgátat, és a helyére bicikliutat építeni „csökkentve a parti kerékpározás veszélyeit”; „a Nánási út-Királyok útjánál nagyobb a természetbe való beavatkozás”; „[az N-K nyomvonal megvalósítása esetén] félő, hogy a fejlesztési pénzek a partot nem fogják elérni, konzerválódik a part állapota” vagy hogy „[a sok vita miatt] felértékelődnek azok a vélemények, amelyek folyamatosan egy irányba tartanak”.
A megbízott szakértő láthatóan beleadott apait-anyait, hogy meg tudjon felelni a megbízó nem túl burkolt álláspontjának, de a saját szűkebb szakterületén nem tudott elköteleződni a megrendelő által preferált parti nyomvonal mellett.
Az emlékezetes bős-nagymarosi vízlépcsőterv körüli küzdelemben is eljött egy pont, amikor az akkori pártállami vezetés próbálta a szakemberekre tolni a döntés felelősségét – valami nagyon hasonlót láthatunk most is, pedig ahogy azt a vitát, ezt is politikai döntés fogja lezárni.
Becker András
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatásLapunk és Hadházy Ákos parlamenti képviselő is azt az információt kapta, hogy a Homlok-cég nyerhette volna a GVH által vizsgált tendert.
Októbertől a fideszes Győrfiné Dr. Hajdú Szilvia vezeti Aszódot, de a helyi lap októberi számában még az elődje szerepelt felelős kiadóként, és ez Győrfiné szerint nem volt jogszerű.
A Magyar Államkincstár nem akarja kiadni a Fulmer GmbH közel 1 milliárd forintos támogatásának iratait, de a bíróság első- és másodfokon is erre kötelezte.
Titkos eljárásban, a nyilvánosság teljes kizárásával folyik a Lázár János által „kastély-örökbefogadásnak” nevezett kastély-privatizációs pályázat.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!