Újságírói forrásvédelem: működik a Nemzeti Együttműködés Rendszere

ner

Az Országgyűlés tegnap elfogadta a “médiaalkotmány” módosítását, ami jelentősen kiterjeszti az újságírók forrásainak védelmét. Közel egy év eltelte után végre kimondhatjuk: győztünk.

Tavaly júliusban kötelezte lapunk főszerkesztőjét informátorának felfedésére a Budapesti Rendőr-Főkapitányság egyik osztálya, alig néhány nappal azután, hogy hatályba lépett a médiaalkotmány ezt lehetővé tevő rendelkezése. Bodoky Tamás a forrást persze nem fedte fel, hivatkozva az Alkotmány és az Európai Emberi Jogi Egyezmény rendelkezéseire. A hosszú jogi procedúra során a rendőrségről és az ügyészségről lepattantunk, végül tavaly decemberben az Alkotmánybíróság mondta ki: nem megfelelően szabályozta a jogalkotó az újságírói forrásvédelmet. Már ekkor közzétettük egy törvénytervezetet, ami szerintünk jól egyensúlyozna a sajtószabadság és a bűnüldözés érdekei között.

A Nemzeti Együttműködés Rendszere – tőle szokatlan módon – öt hónap elteltével sok helyen szó szerint a miénkkel azonos tartalommal készítette el a saját törvényjavaslatát, sőt, a parlamenti vitában még egy ellenzéki módosító javaslatot is befogadott.

Az új szabályozás szerint csak büntetőeljárásban és csak bírói döntés alapján lehet az újságírót a forrásának felfedésére kötelezni. Minderre csak akkor kerülhet sor, ha az információforrás kilétének ismerete az adott bűncselekmény felderítéséhez elengedhetetlen, az ettől várható bizonyíték mással nem pótolható, és az adott ügyben a bűncselekmény felderítéséhez fűződő érdek egyértelműen meghaladja az információforrás védelméhez fűződő érdeket.

Egyetlen bajunk van az új rendelkezésekkel: szinte minden bűncselekmény esetében kötelezheti a bíróság a forrás felfedésére az újságírót, holott erre csak súlyos bűncselekmény esetén ad lehetőséget az Európai Emberi Jogi Egyezmény. Ezt a problémát a gyakorlatban persze meg tudja oldani, ha az eljáró bírók tényleg minden egyes esetben megfelelően mérlegelni fogják, mihez fűződik nagyobb társadalmi érdek.

Az örömünkön az sem változtat, hogy a korábbi, rossz törvény előkészítői a rendőrségre akarják kenni lapunk főszerkesztőjének tavalyi zaklatását. A lényeg mégiscsak az, hogy a sajtószabadság ezúttal győzni tudott.