Bezárás
Adatigénylések

Adatigénylésekkel vágott vissza egy zaklatásért elítélt férfi a magánéletén csámcsogó rendőröknek

Valószínűleg a fotón látható pólóval ajándékozná meg a rendőrség Marton Kristófot. A szegedi lakos ellen zaklatás miatt folyt eljárás, aminek során úgy érezte, hogy az ő magánéletén csámcsognak a rendőrségi dolgozók. Ezért adatigényléssel kikérte, kik néztek bele az ügyébe. Szerinte előfordultak jogtalan adatkezelések, ezért indította el azt a lavinát, ami oda vezetett, hogy a Fővárosi Törvényszék első fokon arra kötelezte a rendőrséget, hogy 37 ezer hivatásosára vonatkozóan adja ki rendfokozatukat, beosztásukat, illetve feladat- és munkakörüket.

„Tavaly nyáron szakítottam a barátnőmmel. Miután a párkapcsolatunk ide jutott, mélypontra kerültem. Kerestem, hogy megbeszéljük a dolgokat, de eközben átléptem egy határt. A bíróság idén november 11-én jogerősen bűnösnek mondott ki zaklatás miatt és hatvan óra közérdekű munkára ítéltek.”

Ezt a szegedi Marton Kristóf osztotta meg az Átlátszóval, a rendőrséggel szembeni harca ugyanis innen indult ki.

Pontosabban onnan, hogy az eljárás ideje alatt a férfi több embertől is visszahallotta, hogy a rendőrök magánéletén csámcsognak, hogy a feljelentési jegyzőkönyvet állítólag olyan szegedi rendőrségi dolgozók is nézegetik, akiknek semmi joguk nincs ahhoz. Főleg, hogy a kizárási indítvány után 2014. október 6-ától nem ők, hanem a kistelekiek vizsgálták tovább az ügyet.

Ezért Marton Kristóf az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Hivatalához fordult adatigénylésével, kérve, tájékoztassák arról, hogy kik néztek bele az ügyébe a Robotzsaru ügyviteli és ügyfeldolgozó rendszerben, és ismerték meg a személyes adatait.

Két adatigénylés, két különböző lista

Mivel ezt a törvények alapján mindenkinek joga van tudni, Marton Kristóf megkapta a kért információt. A rendőrségi adatközlésből kiderült, hogy 49-en léptek bele az ügy anyagába különféle tennivalók miatt, például az ügy előadójaként vagy az ügy nyomozójaként.

Akadt olyan közalkalmazott, akinek a jogosultságát a bűnügyi ügy kezelőjeként, illetve bűnjelek bevételezőjeként, kivételezőjeként, továbbá expediálóként, illetve megkeresés teljesítése érdekében iktatást végzőként vagy selejtezési feladatok végrehajtójaként megjegyzéssel igazolták.

Marton Kristóf nem volt elégedett a listával, nem érezte azt teljesnek, ezért pontosítást kért, megjegyezve, hogy a 49 főből szerinte 35 embernek semmi tennivalója nem volt az ellene folyó eljárásban. Az ORFK újabb tájékoztatása viszont nagy meglepetést okozott neki, mert a dokumentum szerint nem 49, hanem 67 rendőrségi dolgozó nézett bele valamilyen okból az aktájába.

Egy szegedi zászlós például „bűnüldözési feladatok ellátása címén (helyszíni szemle során nyomrögzítés)” hivatkozással. Ugyanakkor – mint Marton Kristóf az Átlátszónak megjegyezte – a zaklatási ügy egyik gyanúsítotti kihallgatásán, 2014. december 5-én a vizsgáló kijelentette, hogy „szemle foganatosítására ezen ügy kapcsán egyetlen hatóság által sem került sor”.

Az ORFK-tól megigényelt adatlekérések listájából Marton Kristóf megtudta azt is, hogy a Szegedi Rendőrkapitányság egyik századosa azt követően nézett bele az ügyébe, hogy már kisteleki kollégái vizsgálták a zaklatást. Továbbá, hogy a szegedi kapitányság egyik közalkalmazottja 2014. október 15. és december 1-je között 20 alkalommal látott el „ügyviteli feladatokat és előzménykutatást” az eljárásban.

A férfi úgy vélekedett az Átlátszónak, hogy a hölgy ezt nem tehette volna és hozzátette, hogy a mai napig nem tudja, hogy ennek a sok betekintésnek mi lehetett a valós célja. A dolgot nem hagyta annyiban.

Hivatali visszaélés gyanúja miatt elindult a nyomozás

A közalkalmazott ellen tett feljelentése alapján jelenleg a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság vizsgálja, történt-e hivatali visszaélés. Itt indítványozta azt Marton Kristóf, hogy a „szaftos pletykák” megismerése érdekében a rendőrség telepítsen a részére „egy Robotzsaru programmal ellátott számítógépet.” A komolynak nem vehető előterjesztést természetesen elutasították.

Marton a szerinte jogosulatlanul adatot kezelő személyek közül külön-külön feljelentett három rendőrt is.

A KNYF szóvivője, Nagy Andrea az Átlátszónak azt a tájékoztatást adta, hogy Marton Kristóf feljelentései alapján a Kaposvári Regionális Osztályukon hivatali visszaélés gyanúja miatt két ügyben idén október 12-én, a harmadiknál pedig október 16-án rendelték el a nyomozást, amelyek jelenleg is folyamatban vannak.

A dolog érdekessége, hogy amikor a férfi, a véleménye szerint jogosulatlanul eljáró rendőrségi dolgozókat egy feljelentésben nyomta fel a KNYF Szegedi Regionális Osztályán, akkor elutasították a vizsgálódást, ám amikor külön-külön hozta fel a visszaélés gyanús eseteket a hatóságnál, akkor már léptek.

Marton Kristóf nemcsak a beosztottakat, hanem a szegedi parancsnokot, Zélity Lászlót is felelősségre akarta vonatni hivatali visszaélés gyanúja miatt. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) Szegedi Regionális Osztályán azonban elutasították a feljelentését.

Ezt követően a férfi több rendőrkapitányságon és megyei főkapitányságon beárulta a rendőri vezetőt, hogy vizsgálják meg ők is, bűncselekmény-e az, hogy a kapitányságvezető nem intézkedett az egyik közalkalmazottjának jogszabályellenes adatkezelési tevékenysége miatt. Ugyanis ezzel a parancsnok megszeghette hivatali kötelességét és beosztottját jogtalan előnyben részesíthette.

A rendőri szervek – az Átlátszó birtokában lévő válaszok szerint – nagy részben a KNYF Szegedi Regionális Osztályára küldték meg a feljelentéseket, kisebb részben a Szegedi Nyomozó Ügyészségnek továbbították azokat. Marton Kristóf egyébként több alkalommal kezdeményezte a KNYF helyi szervének a kizárását az ügyből, ami nem történt meg.

A két különböző adatkezelői lista miatt Marton kíváncsi lett arra, hogy mi az oka a jelentős eltérésnek. Erre az ORFK Bűnügyi Elemző-Értékelő Főosztályának vezetőjétől, Cieleszky Pétertől idén január 26-án azt a választ kapta, hogy a Robotzsaru Naplókliens alkalmazás-technikai rendszere hibásodott meg, amit csak az első válasz elküldése után észleltek.

Mindezt Marton Kristóf annyira nevetségesnek érezte, hogy kedvet kapott további adatigénylések benyújtásához.

„Lekértem a Szegedi Rendőrkapitányság és a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság (CSMRFK) teljes állományának névsorát. A szegediek második körben küldték meg mintegy négyszáz dolgozóra vonatkozóan az adatokat, azt, hogy kinek mi a rendfokozata, vagy ha nem hivatásos, mi a foglalkoztatási jogviszonya, valamint, hogy mi a feladat- és munkaköre. A CSMRFK is teljesítette az adatigénylést, így tudni, hogy ott 472-en dolgoznak.”

A NAIH egyetértett, az ORFK mégsem teljesítette az adatközlést

A férfi a rendőrségi tájékoztatásokról állásfoglalást kért a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságától (NAIH). Ennek elnöke, Péterfalvi Attila jogszerűnek találta a rendőri hozzáállást, mivel a rendőrség állami feladatot ellátó szerv.

Így az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény (Infotv) alapján közérdekből nyilvános adat az, hogy testület feladat- és hatáskörében eljáró adott személyének mi a neve, pontos munkaköre, feladatköre, szolgálati helye és beosztása. Továbbá

„…nem sért bűnüldözési érdeket, hogy a rendőrkapitányság – konkrét ügyekben történő feladatok megjelölése nélkül –, általános tájékoztatást ad arról, hogy egyik munkavállalójának mi a feladata”

A Szegedi Rendőrkapitányság és a CSMRFK után következett a nagy falat: Marton Kristóf az ORFK teljes állományára vonatkozóan is kérte a dolgozók adatainak kiadását.

A testület hivatalának vezetője, Gömbös Sándor viszont nem teljesítette az igénylést. Meglátása szerint ugyanis – derül ki az iratokból – a közérdekből nyilvános személyes adatok csak a célhoz kötött adatkezelés elve alapján adhatóak ki, de vizsgálni kell a közfeladatot ellátó szervek feladat- és hatáskörében eljáró személyek egyes adatainak nyilvánossá tétele mögött meghúzódó indokot is.

Ráadásul – mint megjegyezte a hivatalvezető – a 48 700 főt érintő adatközlés jelentős munkaráfordítással járna az ORFK számára, mindemellett nem látni, milyen érdemi információt jelentene ez a személyzeti lista. Amikor Marton Kristóf a szegedi kapitányságtól és CSMRFK-tól megkapott tájékoztatásokat hozta fel, a hivatalvezető azzal vágott vissza neki, hogy a két testület egyedi döntései alapján küldték meg azokat számára.

Ám a férfi második körös közérdekű igénylésére újabb állománylista már tőlük sem érkezett. Nem csak a rendőrségi gyakorlat nem egységes e témában, hanem a bírósági sem. Az adatigénylésekre ráálló férfi és az ORFK hivatalvezetője közötti levelezések során előfordultak személyeskedések is. Egyikkel kapcsolatban a tábornok a következőket jegyezte meg:

„Merőben szokatlan, hogy egy hozzám címzett megkeresésében kéri ellenem az iratkezelési szokásaim miatt fegyelmi eljárás megindítását. Sajnos arról kell tájékoztatnom, hogy saját magam ellen fegyelmi eljárás megindítására nincs lehetőségem, aminek a kezdeményezésére egyébként önnek sincs joga.”

Marton Kristóf ugyanis a Szegedi Rendőrkapitányság és CSMRFK második adatigénylésére adott elutasítása után ugyanis a Szegedi Járásbírósághoz fordult jogorvoslatért.

Annak bírája arra hivatkozva mondta ki a kereset alaptalanságát fél évvel ezelőtt, június 17-én, hogy a közérdekű adatkérésnek célhoz kötöttnek kell lennie, továbbá a teljes szakma listázása nem szolgálja a közérdeket és ez nincs is összhangban az Infotv. rendelkezéseivel és céljával. Mindemellett ez az igénylés az alapjoggal való visszaélés is lehet, mert a köznek az érdekét valójában nem szolgálja.

A Fővárosi Törvényszék ezt a kérdést teljesen másképp látta, és az ORFK teljes állománya adatainak kiadása mellett döntött július 8-án. Az első fokú ítélet szerint a szegedi lakosnak van igaza, ezért kötelezte a testületet arra – igaz, nem a teljes, hanem csak a hivatásos állomány tekintetében – hogy a dolgozók nevét, rendfokozatát, szolgálati helyét, beosztását és feladatkörét adja ki.

Nem fogadta el a bíró a célhoz kötöttségre való érvelést, mivel szerinte „a hivatásos állomány szolgálati viszonyáról szóló törvényi rendelkezések nem korlátozzák a megjelölt közérdekből nyilvános adatok közlésének korlátait.”

Az ORFK persze fellebbezett a döntés ellen; a Fővárosi Ítélőtáblán 2016. március 22-én folytatódik a vita az adatigénylés jogosságáról. Amennyiben az első fokú döntés jogerőre emelkedne, akkor – az Átlátszó tudomása szerint – nagyjából 37 ezer fős listát kell a hivatásosokról összeállítania és kiadnia a testületnek.

Turpiskodás a Facebookon – házkutatás és poligráf rágalmazás gyanúja miatt

A dokumentumban szerepelt az is, hogy a rendőrség azt szerette volna, ha a tárgyaláson a bíróság állást foglal a “Turpis Causa” nevű Facebook-oldallal kapcsolatban is, és bizonyítást rendel el arra vonatkozóan, hogy oda bejegyzéseket posztol Marton Kristóf az ügyeivel kapcsolatban.

Szerintük a férfitől származik egy, a Csongrád megyei rendőrfőkapitányra vonatkozó, a becsületét sértő megjegyzés is, ami június 4-én került ki a közösségi oldalra. Ezt követően június 19-én gyanúsították meg Marton Kristófot nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazással, az ügyet a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) Vagyonvédelmi Osztálya vizsgálja.

Az Fb-oldalnak Marton Kristóffal való összekötése adódhatott abból, hogy a Turpis Causa bejegyzéseiből számos a Marton Kristófhoz köthető rendőrségi ügyekkel, a zaklatással, a rágalmazás miatt folyó üggyel és az adatkérésekkel foglalkozik, ráadásul előfordul, hogy iratokat is postol ezekről.

Van olyan irat az Átlátszó szerkesztőségének a birtokában, amelyben az NNI osztályvezetője tesz is erre megjegyzést. A nyomozók egyébként házkutatást is tartottak a szegedi lakosnál június 18-án, lefoglalták a számítógépét is, a Facebook oldal szerzője után kutatva.

A lefoglalt számítógéppel a kirendelt informatikai szakértő nem sokra jutott. Sőt a nyelvészeti szakember is csak annyit tudott megállapítani, hogy nagy valószínűséggel ugyanaz a személy a tábornok által sérelmezett bejegyzések szerzője, ám hozzátette, hogy a posztolók általában átveszik egymás stílusát és szófordulatait.

Mivel ezzel nem sokat kezdhettek, a férfit beidézték poligráfos vizsgálatra december 2-ára, ám annak elvégzésébe végül a gyanúsított nem egyezett bele.

„A kihallgatásaimon több olyan bűncselekményre utaló dolgot elmondtam, ami alapján feljelentést kellett volna tennie az NNI munkatársának” – nyilatkozta a férfi az Átlátszónak –, ”de a vagyonvédelmi osztályvezető azt hangsúlyozta a nekem megküldött, július 17-i keltezésű levelében, hogy mivel a büntetőeljárás terheltje vagyok, nem szerezhetek feljelentői jogállást az eljárás során”.

A férfi az ügyészségen panasszal élt a gyanúsítással szemben, tagadva, hogy tőle származna a Facebook-bejegyezés, de annak nem adtak helyt, mivel „a rendelkezésre álló bizonyítékok – így különösen a feljelentés és a beszerzett okirati bizonyítékok – alapján a nyomozó hatóság törvénysértés nélkül járt el a gyanúsított által kifogásolt intézkedés foganatosításakor”.

Az Átlátszó az eljárással kapcsolatban megkereste az ORFK-t, de cikkünk megjelenéséig nem küldték meg válaszukat.

Marton Kristóf úgy véli, az NNI-nél zajló eljárásnak köszönhetően vesztette el az állását. Lakása után ugyanis a munkahelyén is tartottak házkutatást a rendőrök augusztus 12-én.

„A következő munkanapomon már nem dolgozhattam, a közvetlen főnököm azzal küldött szabadságra, hogy holnap vár az igazgató úr. Másnap be is mentem a megbeszélt időre, és már munkanélküliként jöttem el. Pedig az irodában lefoglalt gépekkel kapcsolatban azt mondta ki az igazságügyi szakértő, hogy a bűncselekménnyel összefüggésbe hozható adat nem lelhető fel rajtuk.”

Csikász Brigitta

Van egy remek karácsonyi ajándékötletünk: ajándékozz névre szóló Átlátszó Támogató Kártyát!

Havonta csak egy ezres: már csak 872 új előfizetőre van szükségünk ahhoz, hogy az alapműködésünk közösségi finanszírozásúvá váljon.

Az Átlátszó Támogató Kártyát itt lehet megrendelni.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom