Horváth András már két éve milliárdos számlagyárakra figyelmeztette a Fideszt

horv3

Horváth András, az adóhatóságot feljelentő ex-adóellenőr már két éve megkereste Rogán Antalt és a Nemzetgazdasági Minisztériumot, hogy felhívja a figyelmüket az áfacsalások óriási mértékére, de figyelmeztetése süket fülekre talált. Az atlatszo.hu most közreadja Horváth 2011. novemberi, fideszes politikai vezetőknek eljuttatott feljegyzését, melyben már akkor milliárdos számlagyárakról, szervezett adócsaló hálózatokról, ellenőrzési hiányosságokról, kivételezett multikról és beépített emberekről beszélt a NAV-botrány későbbi kirobbantója.

*****

Horváth András: Kiút keresése az adóelkerülési vészhelyzetből

Szerény becslések szerint is száz milliárdokban mérhető adóbevételek hiányoznak az állami költségvetésből, ami elsősorban az ÁFA területen jelentkező adóelkerülések, ill. adócsalások igen magas arányára vezethető vissza, miközben az adóhatóság – látszólag – tehetetlen. Különösen nagy a visszaélések aránya a gabona- és olajos mag kereskedelmi területen, tapasztalataink alapján itt az ÁFA bevétel kiesések és a fiktív ügyletekre alapozott kiutalási kérelmek együttes összege a teljes (valós) ÁFA vertikum 50%-át is meghaladhatja.

Az adóelkerülést támogató területre új szereplőként belépő, s bizonyos fokú szervezői feladatokat is ellátó személyek néhány év alatt pazar kivitelezésű családi házakat építenek, nagy értékű autókat vásárolnak, luxus utakra fizetnek be. Revíziós tapasztalat, hogy az adóelkerülést segítő tevékenység az abban részt vevők körében mára már természetessé és rizikómentessé vált, s ha kizárólag csak számlázó és pénztovábbító tevékenységük eredményeként az adóhatóság jogkövetkezményeket állapít meg, ők újabb és újabb cégeket alapítva, esetleg további személyeket is bevonva folytatják ugyanazt mint addig.

A fenti állapotok kialakulása a NAV bizonyos területeken tapasztalható helytelen ellenőrzési gyakorlatára, a kiválasztási rendszer problémáira, a tapasztalt személyi állomány évek óta tartó fokozatos leépülésére és a belső fluktuációra, valamint a bürokratikus terhek indokolatlan megnövekedésére vezethető vissza. Az adóelkerülő oldal cselekvőképességét erősíti a szélsőségesen liberális cégbejegyzési rendszer is. Mindezek mellett a költségvetési érdekek jelentős sérelmének egyik legfőbb oka, hogy egy kivételezett helyzetben lévő adózói körhöz tartozó társaságok vonatkozásában az adóhivatal már évek óta nem végez érdemi adónem ellenőrzéseket, különös tekintettel az ÁFA levonások jogszerűségét illetően. Itt az úgynevezett kiemelt, legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózókról beszélünk, amelyekhez történő adóhivatali viszonyulást és a jelenlegi riasztó állapotokat a gabonakereskedelmi területen működő cégek vonatkozásában mutatjuk be, azzal a kitétellel, hogy az alábbiakban leírtak sajnos más frekventált kereskedelmi szektorokra (cukor, hús, liszt, számítástechnika) is érvényesek.

Korábbi cikkeink és videóink a NAV-botrányról

Horváth András: a pártok a korrupciót védik (video)

Horváth András: Az adócsaló hálózatok elleni fellépés helyzete Magyarországon

Betelt a pohár egy adóellenőrnél, feljelentette a NAV-ot (video)

A szóban forgó adózói kört érintően gyakorlatilag nincsenek kiutalás előtti ellenőrzések, sőt utólagos ellenőrzések keretében sem történik meg a gazdasági események valóságtartalmának a vizsgálata. A havonta ÁFA bevallást benyújtó cégek esetében évente legfeljebb néhány alkalommal kerülnek elrendelésre bizonylat ellenőrzések, ahol a számlákat, bizonylatokat, nyilvántartásokat csak formai, számviteli szempontból vizsgálják, melyek lezárása után kiutalásra kerülnek a visszaigényelt ÁFA összegek. A kiemelt adózók felett illetékességgel rendelkező igazgatóság képviselőinek eddigi álláspontja szerint csak akkor tehetnének megállapítást ÁFA adónemben fiktív számlák befogadása miatt, ha arra vonatkozóan más szervezeti egységektől vagy igazgatóságoktól konkrét bizonyítékokat adnának át, lehetőség szerint adómegállapítást tartalmazó jegyzőkönyv formájában. (Visszaigénylést tartalmazó bevallás esetében azonban a kiutalásra nyitva álló 45 napos határidőn belül esély sincs arra, hogy a kiemelt adózó valamely számlakibocsátóját a jellemzően előforduló egy- vagy több számlázási láncolatra tekintettel levizsgálják, hiszen az rendkívül időigényes feladat.)

Az előzőekben jelzett álláspont további nyomós érve a kamatfizetés lehetőségének a kizárása, ugyanis a bevallás benyújtásától számított 45 nap elteltével a jogosan visszajáró ÁFA összeg után az állami adóhatóságnak kamatfizetési kötelezettsége keletkezik. Ez azonban szerintünk nem lehet mentség akkor, ha az adóhatóság bármely szervezeti egységétől olyan információk érkeznek-, vagy a hatósági adatbázis olyan adatokat tartalmaz, ami adóelkerülést segítő (adóminimalizáló) üzleti partner(ek)et jelez egy ÁFA visszaigénylő társaságnál, legyen bármekkora is a visszaigényelt adó összege.

A fentiekkel szemben a megyékben, más adózók ellenőrzésénél – amennyiben a beszállítói hálózatban láncértékesítés(ek) gyanúja merül fel – az egész láncolatra kiterjedő alapos vizsgálatot kell lefolytatni, feltárva azt a kapcsolatrendszert, hogy valójában kik (mely vállalkozások) között jött létre a leszámlázott ügylet, ill. ténylegesen úgy zajlottak-e le a gazdasági események, ahogyan azokat lepapirozták. Amikor viszont az adóelkerülési céllal működtetett láncolatok egy kiemelt adózóig is elérnek (ez elég gyakori eset), az adó- és büntetőjogi felelősség megállapítása erős korlátokba ütközik, miközben a költségvetési érdekek a tovább nem vitt vizsgálatok miatt folyamatosan sérülnek.

A kiemelt adózók adóügyeinek fenti módon történő kezelése (az ellenőrzések visszatartó erejének a hiánya) miatt mára rendkívül elfajult a helyzet: a multi nagykereskedők beszállítói hálózatában milliárdos számlagyárak tömege működik, így a láncolatok csúcsán állók korábban soha meg nem fizetett ÁFA összegeket helyeznek levonásba és/vagy igényelnek vissza. Közel húsz gabona nagykereskedő (köztük a legnagyobb visszaigénylőkkel) adatait összesítve megállapítható, hogy azok részére 2007. évtől kezdődően egészen napjainkig 216 milliárd forint ÁFÁ-t utalt ki az adóhatóság ellenőrzés nélkül, miközben a megyékben lefolytatott ellenőrzések tapasztalatai alapján ezen  visszaigénylések nagy része mögött is fiktív számlázási láncolatok sokaságát lehet kimutatni.

Kijelenthető, hogy ezekben az esetekben szervezett csoportok nyúlják le a közpénzeket, a kamatfizetési kötelezettségben rejlő zsarolási potenciált kihasználva, amit a költségvetési érdekek védelmében sürgősen le kellene állítani: az eddig kivételezett helyzetben lévő adózók alapos, a láncolatok aljáig eljutó- valamint a külföldi kapcsolatokra is kiterjedő vizsgálatával, a valós kereskedelmi tevékenység és a visszaéléseket megalapozó fiktív ügyletek elhatárolásával, a különböző igazgatóságokon folyó ellenőrzések összehangolásával, az erőforrások összpontosításával és a nyomozási szakterület jelenleginél sokkal hatékonyabb közreműködésével.

Annál is inkább sürgető a feladat, mert a legfrissebb havi ÁFA bevallási adatok rekord nagyságú, kiemelkedő összegű, 5-7 milliárd forintot is elérő adóvisszaigénylésekről szólnak. Ezek az adatok szerintünk irreális mértékű áruforgalmat feltételeznek, ezért-, s ismerve a legnagyobb kereskedők adózási környezetét, elengedhetelen a vallott ügyletek mélyreható vizsgálata.

A fenti növekedés mögött valószínűsíthetően két fő ok húzódik meg. Az egyik az adózás rendjéről szóló törvény, a cégtörvény és a gazdasági társaságokról szóló törvény kilátásba helyezett módosítása (vagy már módosított rendelkezései), amelyek előreláthatóan visszaszoríthatják a feketegazdaság létfeltételeit, s ezáltal csökkenthetik az adókikerülésekből és a jogszerűtlen adóvisszaigénylésekből kinyerhető hasznot.

A másik ok a gabona- és élelmiszer kereskedelmi piacon a fordított adózás rendszerének a közeli jövőben várható bevezetése, ami az adott területen kiiktatná az ÁFA visszaigénylésekre alapozott közpénz lenyúlásokat.

Az államháztartás helyzetéből és az uniós gazdaság lassulásából adódó elemi érdekünk, hogy addig is, amíg pozitív irányú változások nem épülnek be a rendszerbe, az eddigieknél hatékonyabban lépjünk fel az adócsalások szervezői, ill. haszonhúzói ellen. Ez azt is jelenti, hogy a NAV-nak nem elsősorban (vagy kizárólag) a strómanokat, kívülről beépített embereket és azok vállalkozásait kell lefülelnie. A számlázási láncolatok feltárására, a felelősök felkutatására és a felelősség megállapítására az adóhatóságnak kidolgozott módszerei vannak, ezt kell alkalmazni az eddig kivételezett helyzetben lévő adózók ellenőrzései vonatkozásában is, nem megállva az alattuk lévő szinteken, ahol a hatóság követelései általában már behajthatatlanok.

A helyzet súlyosságát jól jellemzi az is, hogy miután 2011 júniusától Románia a mezőgazdasági termékértékesítések tekintetében engedélyt kapott a fordított adózás alkalmazására, már a következő hónaptól jelentősen megemelkedtek (korábbi évek azonos időszakához viszonyítva is) a szóban forgó magyarországi adózói körben a belföldi beszerzések és az Unióba irányuló értékesítések, s ezáltal az ÁFA visszaigénylések is. Olyan cégek is vannak közöttük, melyeknek Romániában is vannak érdekeltségei. Adózói kapcsolataikat is ismerve gyanítható, hogy a fiktív ügyleteket szervező csoportok Magyarországról kívánják pótolni a Romániában elveszített ÁFA hasznot.

Munkánk során arra vonatkozó adatok is felmerültek, hogy a jelzett, folyamatosan magas összegű ÁFA visszaigényléseket benyújtó gabonakereskedő cégcsoport jellemzően külföldi tulajdonosi körű tagjainak jelentős része kartell szerűen működik együtt beszerzéseik és ÁFA visszaigényléseik összehangolása érdekében. Ez a működési mód azt is lehetővé teheti, hogy egy adott termékmennyiség – például caroussel csalás formájában – többször, s esetlegesen több adózónál is ÁFA levonási alapot képezzen. Mindezek bizonyítása az adó- és nyomozási szakterület szoros-, külföldi hatóságokat is bevonó együttműködését feltételezi.

A fentiek miatt alapvető nemzeti érdek rendet tenni az adózási fronton: csak ha a felére sikerülne csökkenteni az adóelkerülésekből származó ÁFA hasznot, már az is száz milliárdokkal javíthatná  az állami költségvetés pozícióit. Ehhez azonban a NAV-nál alapvető szemléletváltásra, az érdekeltségi rendszer új alapokra helyezésére, új proritások meghatározására, az erőforrások összpontosítására, az ellenőrzési szakterület megerősítését célzó átirányításokra, ill. az írásunk elején jelzett problémák megoldására lenne szükség. A célok eléréséhez a NAV felső vezetőinek a támogatása is elengedhetetlen.

Az általános tapasztalat viszont az, hogy az újító jellegű kezdeményezéseknek nincs- vagy csak rendkívül korlátozott a támogatottsága minden vezetői szinten, az ugyanis az eddigi, hosszú évek óta fennálló irányítási, működési mód lényeges (az előzőekben már kifejtett) elemeinek a megváltoztatását eredményezheti, amitől nagyon sok kormánytisztviselő erősen tart, vagyis igen jelentős mértékű a rendszer ellenállása. Egyszerűbb és kényelmesebb látványos (de egyébként csak a felszínt kapargató) látványos akciókat lefolytatni, azt a politikának eladni, s a sajtóban kommunikálni, mint átállni egy olyan működési módra, ami hatékonyabb és jóval több adóbevételt hozó munkavégzés eredményeként egy régóta fenntartott rendszer gyengeségeit orvosolná, a mélyére ásva a szervezett adócsaló hálózatoknak.

Egyenlőre azonban még ott tartunk, hogy egy közelmúltbeli, frekventált adózói területet érintő vezetői kezdeményezést konkrét elbocsátások követtek, olyan személyi állományt érintve, akik képesek lettek volna más irányt szabni a jelenlegi, elavultnak tekinthető ellenőrzési trendeknek. A helyzeten (a kialakult állapotokon és a költségvetésen is) segíthetne, ha az eddigieknél sokkal komolyabb ÁFA bevételi előirányzat növelés történne a döntéshozók részéről.

A jelenleg több régióban is folyamatban lévő kisebb-nagyobb ellenőrzési projektek adatai arra mutatnak rá, hogy a multi nagykereskedők nem passzív, megtévesztett szereplői az adókötelezettséget jogszerűtlen módon csökkentő és/vagy ÁFA visszaigénylést eredményező ügyleteknek, hanem azok tudatos résztvevői, sőt aktív szervezői is. A fertőzöttség mértékét, a láncértékesítések igazi haszonhúzóit és a közreműködők tényleges szerepét az adó- és nyomozó hatóságnak együttesen kell feltárnia. Ez magában kell, hogy foglalja olyan korábbi bevallási időszakokban történteknek a feltárását is, amelyek vonatkozásában az ügyletek háttere nem lett levizsgálva, viszont a történeti tényállás megállapításához, a folyamatok pontos leírásához további bizonyítékul szolgálhatnak.

S, hogy miért kellene azonnal lépnie a közigazgatásnak, a fentiekben jelzett káros folyamatok leállítása érdekében, ahhoz további adalékot szolgáltatnak a következők:

Az előzőekben már hivatkozott, nagyrészt külföldi tulajdonosi hátterű nagykereskedői csoport (amelyekhez tehát számlagyárak sokasága kötődik) 2011. szeptember és október hónapok vonatkozásában összesen 37 milliárd forint kiutalási igényt jelentett be az adóhatóság felé. A kiutalások egy jelentős része napokon belül esedékes. Csak összehasonlításképpen: körülbelül két hónappal ezelőtt a kormányzat a költségvetés nehéz helyzetére tekintettel 40 milliárd forint plusz bevétel teljesítését kérte az adóhatóság végrehajtási szakterületétől.

Megjegyezni kívánjuk azt is, hogy további, egyes megyékhez köthető helyi visszaigénylő társaságok országos összesítésben nagyjából megduplázhatják a kiutalásra váró ÁFA összeget, csak a gabona- és olajos mag kereskedelmi területen, s akkor még nem számoltunk a liszt-, cukor- és egyéb élelmiszeripari termékek értékesítései során felmerülő ÁFA igénylésekkel, ahol köztudottan ugyanolyan adózási anomáliák tapasztalhatóak, mint a gabonafélék esetében. Az is megfigyelhető, hogy a fordított adózás bevezetésének a meglebegtetése az utóbbi egy-két hónapban olyan adózókat is ÁFA visszaigénylésre sarkallt, amelyeknél ez nem-, vagy messze nem ilyen mértékben volt jellemző.

A költségvetési érdekek védelme – különösképpen a jelenlegi gazdasági környezetben – azt kívánja, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az eddigieknél sokkal határozottabban lépjen fel azon személyek és vállalkozások ellen, akik elsőrendű haszonélvezői az ellenőrzési hiányosságokkal terhelt ÁFA piacnak, ehhez kérjük a segítségüket.

2011. november 28.

 

  • lydia hamson

    Hitel lehetőség

    Ahhoz, hogy megfelelően bemutatkozzam , én vagyok Mrs. Lydia Hamson egy privát hitelező én adja ki kölcsön 3%-os kamat . Ez egy pénzügyi lehetőséget az ajtón lépést még ma, és azonnali loan.There sokan ott keresnek a pénzügyi lehetőségeket , vagy segít a hely körül , és még mindig nem tudja, hogy egy. De ez egy pénzügyi lehetőséget az ajtón lépést , és mint ilyen, akkor nem hagyja ki ezt a lehetőséget. Ez a szolgáltatás az egyének, vállalatok, üzletemberek és women.The hitelösszeg rendelkezésre tól $ 5,000.00 a $ 500,000,000.00 , vagy tetszőleges számú választott további információért forduljon hozzánk e- mailben : lydia_hamson101@hotmail.com

    ELSŐ szükséges információt

    Név és vezetéknév ………………………………

    Személyes Telefon ……………………….

    Ország …………………………………….

    Address ………………………………..

    Állami …………………………

    Age ………………………………………

    Sex ………………………….

    Már alkalmazni előtt ? …………………..

    Családi állapot ……………………………

    A hitel összege szükség a hitel ……………………………….

    Hitel Időtartam ……………………………

    A kölcsön célja ………………………

    Foglalkozás ………………………………

    Havi jövedelem ………………………..

    Mint várni a gyors választ ,
    Warm Regards , Mrs. Lydia Hamson