Bezárás
Cikkek

Az átláthatóság korlátozása: Ne írd alá, János!

A Transparency International Magyarország, a Társaság a Szabadságjogokért, a K-Monitor és az atlatszo.hu nyílt levélben fordult Áder János köztársasági elnökhöz, azt kérve hogy ne írja alá az állam átláthatóságát korlátozó, kivételes és sürgős eljárásban elfogadott keddi törvénymódosítást, mert az több ponton is ellentétes az Alaptörvénnyel.

Hétfőn közérdekű adatigényléssel fordult a nemzeti fejlesztési miniszterhez a trafikpályázatok nyilvánosságra hozatalát kérve Transparency International Magyarország, az atlatszo.hu, a hvg.hu, az index.hu, a K-Monitor Közhasznú Egyesület, az origo.hu és a Társaság a Szabadságjogokért Egyesület. Nem véletlen, hogy éppen itt találkozott a portálok és a civil szervezetek érdeklődése: egyrészt egy ennyire szubjektív feltételrendszer szerint, ilyen tömegben meghirdetett, a húszéves koncessziókra tekintettel komoly gazdasági súlyú pályázat még akkor is vonzaná a korrupciót és a magánérdekek érvényesítését, ha Svédországban írnák ki. Másrészt nem Svédországban írták ki.

Kedden kivételes és sürgős eljárásban fogadta el a Parlament az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény vasárnap, egyéni képviselői indítványként beterjesztett módosítását, amely gumiszabályokkal korlátozza a közérdekű adatszolgáltatást. Az előterjesztés szerint az Állami Számvevőszék és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal feladata a közfeladatot ellátó szervek ellenőrzése, a közérdekű adat megismerésére irányuló állampolgári igény pedig nem eredményezhet az ellenőrző szervek jogosítványaival azonos mélységű és terjedelmű adatbetekintést. Az indoklás ezt azzal egészíti ki, hogy azokat a “visszaélésszerű adatigényléseket”, amelyek az adatkezelő működését jelentős mértékben és hosszú időre akadályoznák, nem kell teljesíteni.

Az állam átláthatóságát gumiszabállyal korlátozó, két nap alatt áttolt, puccsszerű fideszes törvénymódosítás után a Társaság a Szabadságjogokért, a K-Monitor, az atlatszo.hu és a Transparency International Magyarország kedden kilépett a kormánnyal közös Open Government Partnership antikorrupciós munkacsoportból, mert úgy vélik, hogy ez az új szabályozás hiteltelenné tesz minden más kormányzati antikorrupciós intézkedést. Az atlatszo.hu mindazonáltal továbbra is küzdeni fog a közérdekű adatok nyilvánosságáért, a bíróságokon és azokon kívül is. Murphy törvénye szerint ugyanis ha a közérdekű adatok nem hozzáférhetők legálisan, akkor szivárogni fognak – ezért hoztuk létre a MagyarLeaks kiszivárogtató platformot és ezért értük el hogy az újságírók a médiatörvény betűje szerint is titokban tarthassák bizalmas információforrásaik kilétét.

A Társaság a Szabadságjogokért, a K-Monitor, az atlatszo.hu és a Transparency International Magyarország ma nyílt levélben fordult Áder János köztársasági elnökhöz, azt kérve hogy ne írja alá a kifogásolt törvénymódosítást. A civil szervezetek szerint a kivételes és sürgős eljárásban történő elfogadást az előterjesztők nem indokolták semmivel: egyetlen olyan körülményt sem hoztak fel, ami az általános törvényalkotási rendtől való eltérést indokolná, és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság sem véleményezhette a törvénytervezetet. „Aligha tekinthető alapos megvitatásnak, hogy egy vasárnap benyújtott, senkivel előzetesen nem egyeztetett és meg nem vitatott törvényjavaslatról másnap egy éppencsak félórás vita folyhat, majd el is fogadja azt a parlament” – áll a nyílt levélben.

Az elfogadott törvény az információszabadságról szóló törvényt úgy módosítja, hogy a külön törvényben szabályozott, bármilyen tájékoztatási eljárás kikerül a jogszabály garanciális rendelkezéseinek, így különösen a bírósághoz fordulás lehetőségének hatálya alól, ezért a törvénymódosítás meglátásunk szerint ellentétes az Alaptörvénnel, mind a személyes adatok védelméhez való jog, mind pedig a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog tekintetében.

A törvénymódosítás jogszerűvé teszi az adatigénylés megtagadását, ha az „a külön törvényben szabályozott ellenőrző szervek ellenőrzési jogosítványaival azonos mélységű és terjedelmű adatbetekintést és adatkezelést” eredményezne. Ez a rendelkezés bizonytalan terjedelemben korlátozza a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jogot, mivel az ellenőrző szervek jogosítványainak mélységét és terjedelmét egyetlen jogszabály sem határozza meg olyan konkrétsággal, amelyből egyértelműen meghatározható lenne: milyen „mélységű” adatigénylés esik a rendelkezés hatálya alá. „Az az alapjog-korlátozás, amelynek terjedelme egyáltalán nem állapítható meg, mind a magyar alkotmánybírósági gyakorlat, mind pedig az Európai Emberi Jogi Egyezmény gyakorlata alapján sérti az adott alapvető jogot” – áll a nyílt levélben.

Kifejezetten félelmetesnek és alapjogkorlátozónak tartjuk azt az államfelfogást, amely a közhatalom ellenőrzését az állami szervek egyfajta kizárólagos jogosítványává akarná tenni. A véleménynyilvánítás szabadságának előfeltétele, hogy az állampolgárok a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő jogukon keresztül informált döntésüket megalapozó ismerethez hozhassanak. A nemzetközi és alkotmánybírósági gyakorlat egyenlő védelemben részesíti az információszabadságot az annak anyajogának tekinthető véleménynyilvánítási szabadsággal. A demokrácia akkor erős, ha a polgárok alapvető jogaikkal élve maguk is beleszólhatnak a közügyek intézésébe és ellenőrizni tudják választott képviselőik, valamint a demokratikus legitimáció alapján közhatalmat gyakorlók vagy közpénzt felhasználók tevékenységét.

A törvénymódosítás a folyamatban levő adatigénylésekre, illetve a nem teljesített adatigénylések miatt folyamatban levő perekre is alkalmazni rendeli az információszabadságot korlátozó rendelkezéseket. A folyamatban levő perek esetében a per tárgya az, hogy jogszerűtlenül tagadta-e meg az adatkezelő az adatigénylés teljesítését. Ebben az esetben a jogviszony már a törvény kihirdetése előtt vitán felül álló módon létrejött, a per az állami szervek múltban tanúsított megatartása jogszerűségének megítéléséről folyik. A folyamatban levő perekre történő alkalmazás előírása tehát a visszaható hatályú jogalkotás tilalmába ütközik, mivel utólag kíván legalizálni alapjogot jogsértő módon korlátozó állami tevékenységet, ez pedig sérti a jogállamiság követelményét.

A négy szervezet Áder Jánosnak küldött nyílt levelét letöltheti innen (PDF)

Az atlatszo.hu petícióját itt lehet aláírni

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom