Bezárás
Adatújságírás

A legdrágább új munkahelyek toplistája

A Nemzetgazdasági Minisztérium képviselői érdeklődésre március 19-én a parlament honlapján közzétette azon cégek listáját, amelyek 1998 óta különböző jogcímeken 100 millió forintnál nagyobb összegű vissza nem térítendő állami támogatást kaptak. Az atlatszo.hu infografikákba rendezte a száraz táblázatokat, és összeállította a legdrágább új munkahelyek Top10-es listáját, amelyet az Audi Hungária vezet munkahelyenként 60 millió forinttal.

Volner János jobbikos képviselő írásbeli kérdésére válaszul a Nemzetgazdasági Minisztérium március 19-én írásbeli tájékoztatást adott (PDF) a magáncégeknek nyújtott állami támogatások rendszeréről, annak változásairól, a támogatások céljáról, és a támogatottak által vállalt kötelezettségek ellenőrzéséről. A hétoldalas ismertetőhöz pedig mellékletként csatolta a magyar államtól az elmúlt 15 évben 100 millió forint feletti vissza nem térítendő támogatást kapott cégek listáját, támogatástípus és azon belül évenkénti bontásban.

I. Miniszteri egyedi támogatásban részesült támogatottak

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szakmai kezelésébe tartozó, a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996 . évi LXXI . törvény szerint a területfejlesztés pénzügyi eszközeinek minősülő, területfejlesztési célokat szolgáló Területfejlesztési Célelőirányzat, a Terület- és régiófejlesztési célelőirányzat, a Térség- és településfelzárkóztatási célelőirányzat, a Vállalkozási övezetek támogatása célelőirányzat, Megyei Integrált Szerkezetátalakítási és Válságkezelési Program, valamint a Kistérségi támogatási alap célelőirányzat terhére az elmaradott térségek fejlesztése érdekében vállalkozások és önkormányzatok részesülhettek vissza nem térítendő támogatásban. Mivel a képviselői kérdés a cégekre irányult, az NGM kizárólag a vállalkozások gazdasági helyzetét javító munkahelyteremtő, illetve munkahelymegőrző beruházások támogatásait hozta nyilvánosságra.

A minisztérium  tájékoztatása szerint a támogatás ellenében a kedvezményezett vállalkozások a támogatási célelőirányzat felhasználási szabályaira vonatkozó jogszabályban rögzített foglalkoztatási kötelezettség, fenntartási, működtetési és szolgáltatási kötelezettség, vagy adózás előtti eredménynövelés vállalására vonatkozó kötelezettségeket vállaltak. A támogatási szerződés és a vállalások végrehajtásának ellenőrzését a Magyar Államkincstár végzi, mely a pályázat benyújtásától a projekt lezárásáig bármikor végezhet helyszíni ellenőrzést, és utóellenőrzést is végez.

100 millió Ft feletti miniszteri egyedi támogatásban részesült cégek (millió Ft) | Infographics

II. Egyedi kormánydöntéssel nyújtott beruházási támogatások

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kezelésébe tartozó Beruházás ösztönzési célelőirányzathoz kapcsolódó az Egyedi Kormánydöntéssel (EKD) nyújtható beruházási támogatás. Az EKD támogatási rendszer 2004-től kezdte meg a működését, benne 100 millió Ft-nál alacsonyabb összegű támogatás nem került megítélésre, így az NGM által nyilvánosságra hozott táblázat az összes jelenleg hatályban lévő támogatási szerződés főbb nyilvános adatait tartalmazza. Az EKD támogatási szerződés megkötését megelőző döntés-előkészítő előterjesztések a döntés megalapozásához szükséges adatokat, gazdaságossági hatásszámításokat tartalmazzák, szabadon nem betekinthetőek. Az elmúlt időszakban az EKD támogatási rendszer működését, illetve egyes vállalati projektek támogatását a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal és az Állami Számvevőszék is több alkalommal vizsgálta. A támogatási rendszer keretein belül a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA), mint közreműködő szervezet a projektet legalább három alkalommal helyszíni vizsgálat keretében is ellenőrzi. A beruházások befejezését követően a HITA és a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ (MAG Zrt .) közös, helyszíni ellenőrzést végez.

Az NGM tájékoztatása szerint az elmúlt évek tapasztalatai alapján az EKD támogatási rendszer fenntartása szükségszerű annak érdekében, hogy Magyarországon hosszútávra berendezkedő külföldi vállalatok telepedjenek le. A már megkötött EKD támogatási szerződéseket vizsgálva a minisztérium tapasztaltai szerint a magas technológiát képviselő, magas hazai hozzáadott értékkel működő, elsősorban gépipari, illetve kutatás-fejlesztési projektek nemzetgazdasági megtérülési mutatói a legjobbak. Ennek megfelelően a kisebb  hozzáadott értékű, többnyire – magas importtartalom mellett – összeszerelésre koncentráló projektek megtérülése alacsonyabb. Az NGM hangsúlyozza, hogy minden EKD támogatásban részesülő projekt csak olyan mértékű támogatásban részesülhet, amely a kötelező fenntartási időszak alatt (nagyvállalatok esetében 5 év, kkv vállalatok esetében 3 év) nemzetgazdasági szempontból megtérül.

Egyedi kormánydöntés alapján nyújtott 1 milliárd Ft fölötti állami támogatások (milliárd Ft) | Create infographics

Egyedi kormánydöntéssel nyújtott 1 milliárd Ft alatti állami támogatások (millió Ft) | Create infographics

III. Képzési támogatások

A 100 millió forintot meghaladó, vissza nem térítendő képzési támogatások nyújtása 2003 óta zajlik. A támogatás célja egyrészt az új munkahelyeket létrehozó beruházások megvalósításának ösztönzése a felvételre kerülő alkalmazottak munkába állását elősegítő képzések támogatása révén, illetve – a 2012-ben lezajlott jogszabályváltozás óta – nyújtható támogatás tanműhely létesítésének céljából is. Ezen típusú, két támogatási formát magába foglaló képzési támogatás pályázati rendszereken kívüli, a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény alapján a Kormány egyedi döntésével nyújtható szubvenció. Az NGM tájékoztatása szerint előzetes gazdasági hatástanulmányok kifejezetten a képzési támogatásokra vonatkozóan nem készültek. Ennek oka egyrészt az volt, hogy a képzési támogatás csupán egyik eleme a Kormány részéről a beruházó cégeknek felajánlott támogatási „csomagnak” a beruházási és munkahelyteremtési támogatások, valamint a fejlesztési adókedvezmény mellett. Másrészt e támogatási forma hatásai közvetlenül csak a képzés elvégzésében, a tudás megszerzésében mérhetők. Továbbá tekintettel a képzések speciális jellegére (legtöbbször csak az adott vállalatnál használható, Magyarországon iskolarendszerben nem elsajátítható tudást nyújt, külföldön zajló képzéseket is magában foglal) az egy fő képzésre eső költség mértéke sem ítélhető meg objektíven.

A képzési támogatások helyszíni ellenőrzését a Nemzetgazdasági Minisztérium (illetve jogelődjei) közbeszerzési eljárása keretében kiválasztásra kerülő könyvvizsgáló cégek végzik. A táblázatban szereplő cégek közül hét meg nem nevezett esetében került sor a Minisztérium által elrendelt helyszíni ellenőrzésre. A vizsgálatok eredményeképpen összességében 23 .992.576,- Ft támogatást fizetett vissza három támogatott cég. Egy további cég esetében az Európai Bizottság tartott kiterjesztett vizsgálatot, amely nem állapított meg a támogatással kapcsolatos további teendőket.

2003 óta egyedi kormánydöntés alapján 100 millió Ft feletti képzési támogatásban részesült cégek (millió Ft) | Infographics

IV. Munkahelyteremtő beruházási támogatások

A munkahelyteremtő beruházási támogatások célja a gazdasági, társadalmi és munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetű kistérségek, települések fejlesztésének elősegítése. A támogatás beruházások megvalósításához, új munkahelyek kialakításához nyújt segítséget a Munkaerőpiaci Alapból, illetve a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból, A vissza nem térítendő támogatás keretében új gépek, berendezések, technológiák beszerzése, új létesítmények építése során felmerült költségek számolhatók el. Támogatás esetén a kedvezményezettnek vállalnia kell többek között, hogy a meglévő és az újonnan felvételre kerülő létszámát a beruházás befejezését követ ő 2 évig megtartja, illetve a támogatással létrehozott kapacitást 3 évig működteti.

A nagybefektetők részére – a Beruházás-ösztönzési célelőirányzatból (BC) folyósított támogatáshoz kapcsolódóan – a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból, egyedi kormánydöntés alapján kiegészítő jellegű munkahelyteremtő beruházási támogatás adható.

A nyújtott támogatásokkal kapcsolatos teljes körű ellenőrzési, monitoring tevékenységet a megyei/fővárosi kormányhivatalok munkaügyi központjai látják el a hatósági szerződésben foglaltak szerint. Ezen ellenőrzési folyamaton túlmenően a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, az Állami Számvevőszék és az NGM Ellenőrzési Főosztálya is évente, folyamatosan ellenőrzi a támogatással, kifizetéssel kapcsolatos tevékenységet.

A Munkaerőpiaci Alapból, Nemzeti Foglalkoztatási Alapból pályázati úton nyújtott munkahelyteremtő beruházási támogatások (millió Ft) | Infographics

Kérelem alapján, egyedi kormánydöntéssel a Munkaerőpiaci Alapból kiegészítő jelleggel biztosított munkahelyteremtő támogatások (millió Ft) | Create infographics

Az NGM tájékoztatása végén leszögezi, hogy a fentiekben részletezett képzési és munkahelyteremtési támogatási formákat célszerűnek és alkalmazandónak tartja. A részletes levél a táblázatokkal együtt letölthető innen. A cégek által kapott támogatási összegeket elosztottuk az abból létrehozott új munkahelyek számával, így megkaptuk, hogy egy új munkahelyre mekkora támogatás jutott, ebből pedig összeállítottuk a Top10-es listát:

A 10 legdrágább új munkahely az egy új munkahelyre jutó támogatás összege (millió Ft) szerint | Infographics

Erdélyi Katalin

(Az adatok forrása: parlament.hu. Fotó: innen.)

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom