![LÁzÁr János](https://atlatszo.hu/wp-content/uploads/2024/07/D_VAJ20240109007-e1721634612834-300x180.jpg)
Legalább 25 milliárd forintba került az adófizetőknek a Lázár-féle tarifareform
Az Építési és Közlekedési Minisztérium először letagadta, de miután pereltünk, kiadta a márciusban bevezetett tarifareform hatástanulmányát.
A hatályos törvények szerint a minisztériumoknak minden hónapban a Magyar Közlöny mellékletében közzé kell tenniük, kiket neveztek ki köztisztviselőnek vagy minisztériumi vezetőnek, illetve kiket mentettek fel állásukból. A szabály azt a célt szolgálja, hogy mindenki megtudhassa, kik azok a köztisztviselők, akik közpénzekből közügyeket intéznek. Ezt a kötelezettséget ugyanakkor csak néhány minisztérium teljesítette rendszeresen, mások valószínűleg megfeledkeztek róla, ezért idén év elején egyben közölték másfél évnyi személyi változásaikat. A Külügyminisztérium azonban még ekkor is csak statisztikai összesítést közölt a személyi állományáról, egyszerűen nem volt hajlandó teljesíteni törvényes közzétételi kötelezettségét.
Éppen ezért adatigényléssel fordultunk a KüM-höz, hogy ha már törvénysértően nem teljesíti a kötelezettségét, mi megtehessük helyette. A tárca megtagadta a kért adatok közlését, ezért bírósághoz fordultunk.
A tárgyaláson egészen elképesztő érveléssel próbálkozott a minisztérium: egyfelől azt állította, hogy nem rendelkezik a kért „adatbázissal” (!), másfelől pedig arra hivatkozott, hogy a kért adatokat külföldi titkosszolgálatok felhasználhatják. Az igényelt adatokkal a KüM nyilvánvalóan rendelkezik, ezért erre nem is vesztegetünk különösebb szót. A titkosszolgálatos érvelés azért meglepő, mert (1) ami védett adat, azt államtitokká kell minősíteni, de ez jelen esetben nem történt meg, (2) a kért adatok a minisztérium épületének névtábláiról is leolvashatóak, (3) ha diplomáciai fedésben dolgozik egy hírszerző, akkor a KüM-ös fedőállása éppen attól fedőállás, hogy nyilvános, aminek a fedésében, rejtve dolgozik az érintett személy.
És a legfontosabb: a törvényeket mindenkinek be kell tartania. A KüM-nek is. Ha azt mondja a törvény, hogy ezeket az adatokat közzé kell tenni, akkor azokat a minisztérium nem titkolhatja el. Az állami szervek egyszerűen nem tehetik meg, hogy kényük-kedvük szerint válogatnak abban, melyik jogszabályokat tartják be, és melyiket nem.
A bíróság osztotta az álláspontunkat, a pert elsőfokon megnyertük.
Az adatigénylést letöltheti itt. (PDF)
A megtagadást letöltheti itt. (PDF)
A keresetlevelet letöltheti itt. (PDF)
A tárgyalási jegyzőkönyvet letöltheti itt. (PDF)
Az elsőfokú ítéletet letöltheti itt. (PDF)
Az Építési és Közlekedési Minisztérium először letagadta, de miután pereltünk, kiadta a márciusban bevezetett tarifareform hatástanulmányát.
Az Átlatszó azután fordult adatigényléssel a szervezethez, hogy az ügyvédi kamara visszautasította Szuverenitásvédelmi Hivatal „információk bejelentését” célzó együttműködési javaslatát.
Nem jogerős ítéletében a Fővárosi Törvényszék kötelezte a közmédiát, hogy adjon ki az Átlátszó újságírójának minden olyan szerződést, amit az elmúlt öt évben kínai szervezettel kötött.
Az MNV üzleti titokra hivatkozott, de hiába: a bíróság kötelezte az adásvételi szerződés kiadására.