Míg a sajtóhírek a hűvös magyar-német kapcsolatokról, valamint a német cégek magyar piacról való kiszorításáról szólnak, nem úgy tűnik, hogy legnagyobb gazdasági partnerünk, Európa vezető politikai ereje, kihasználva befolyását, fellépne a magyar demokrácia helyreállítása érdekében. Vajon Németország tétlenül nézi, hogy egy nyíltan oroszbarát, jobboldali-populista kormány ül Magyarország élén? Ennek jártunk utána.
Miközben a magyar kormányzat az évek során kiépítette a Nemzeti Együttműködés Rendszerét, mellyel szisztematikusan rombolta le a jogállamisági értékeket és épített autokratikus alapokon nyugvó rezsimet, a nyugati szövetségesi rendszer mintha tétlenül nézné ezt. Különösen érdekes Németország hozzáállása, annak ellenére, hogy a két ország történelmi kapcsolatai nagyon régen és mélyen gyökereznek, de ami ennél is fontosabb, hogy a német tőke egyik legnagyobb befogadó országa vagyunk. Kínán és az anyaországukon kívül egyedül nálunk van jelen a három legnagyobb német autógyártó konszern, és csak a 2023-as évben a magyar piac felé irányult közel 33 milliárd eurónyi német áru és szolgáltatás.
Azt hihetnénk tehát, hogy a magyar jogbiztonság és demokrácia legalább a német vállalatok itt lévő befektetései miatt fontos Olaf Scholz kancellárnak, különösen miután több sajtóhír is megjelent az elmúlt évek során, melyek a német és osztrák cégek magyar piacról való szisztematikus kiszorításáról szóltak. Kezdve a különadókkal, exporttilalmakkal és nem ritkán zsarolásokkal is, melyet még a német sajtó is felkapott.
Emiatt annak próbáltunk utána járni, hogy miként kezeli a német kormány a magyar demokrácia helyzetét, mit tesz a jogbiztonság fenntartásáért, a jogállamisági értékekért, hiszen ha nem szabad a magyar sajtó, nem független a magyar igazságszolgáltatás, akkor az Németországot mint az EU legnagyobb hatalmát nem csak politikai, hanem az itt lévő német befektetések miatt gazdaságilag is hátrányosan érinti.
Mivel a német külpolitikáért felelős Külügyi Hivatal nem akart az Átlátszónak nyilatkozni az ügyben, ezért a német-magyar bilaterális kapcsolatokra rálátó személyeket kerestünk meg, akik többen nevük elhallgatását kérve beszéltek a két ország politikai és gazdasági kapcsolatairól, kommunikációjáról. Többen elmondták, hogy bár valóban nem érkezik gyakran politikai felső vezetés Berlinbe egyeztetésre, német kormánytag pedig még nem járt a Karmelita Kolostorban, mióta Olaf Scholznak hívják a kancellárt, de az egyeztetések a brüsszeli uniós találkozókon folyamatosak.
A delegációk elmaradásának inkább üzenet jellege van, a német kormány nem kíván a magyar vezetéssel közös sajtófotókon derűsen mosolyogni, ezzel is jelezve a két ország politikai vezetésének eltérő nézeteit. Emellett forrásaink szerint alacsonyabb, köztisztviselői szinteken folyamatos a kommunikáció, például a külügyi és a gazdasági tárcákhoz tartozó ügyekben is.
Információink szerint több német cég is nyomást gyakorolt már a 2021 decembere óta hatalmon lévő szociáldemokrata-zöld-liberális kormánykoalícióra, hogy lépjenek fel a magyar kormánnyal szemben az őket sújtó különadók és egyéb, a piacról kiszorításukat célzó intézkedések miatt. Ennek eredményeképp még tavaly indult egyeztetés a felek között, ahol a német cégeket az Ost-Ausschuss der Deutschen Wirtschaft nevű német gazdasági lobbiszervezet, míg a magyar felet Gulyás Gergely miniszter képviselte. Gulyást kifejezetten a német fél kérte, noha gazdasági ügyekben elsősorban Nagy Márton lenne kompetens.
A német-magyar kapcsolatokra rálátó forrásaink szerint a németek Gulyás Gergelyt kellemes és konstruktív tárgyalópartnerként jellemzik, míg Nagy Mártonról és a külkapcsolatokért felelős Szijjártó Péterről már nincsenek ilyen jó véleménnyel. Emiatt is lehet az, hogy német ügyekben elsősorban a Miniszterelnökség és nem a Külügyminisztérium a kijelölt tárgyaló a magyar kormány részéről. Ezekkel kapcsolatban kerestük a magyar kormányzatot is, hogy ez valóban így van-e, és ha igen, mi az oka Gulyás Gergely kijelölésének, azonban cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
Fentiek ellenére a tárgyalások nem voltak eredményesek, egy találkozó után, ahol a magyar kancelláriaminiszter feljegyezte a német fél kifogásait, az egyeztetések abbamaradtak.
Ez azt jelzi, hogy a német kormányon lévő közlekedésilámpa-koalíció nem sokat tesz még a német cégek magyarországi helyzetének javítása érdekében sem, de amíg a német ipar motorjának számító autógyártás és a magyar kormány viszonya kiegyensúlyozott, addig ez nem is várható tőlük.
„Egy cementgyár miatt nem fog szót emelni a német kormány” – érzékeltette a helyzet diplomáciai jelentéktelenségét a Német Marsall Alapítvány szakértője. Hegedűs Dániel szerint Németországnak egyszerűen nem érdeke diplomáciai csörtébe kezdenie a nyilvánosság előtt néhány nagyvállalatuk miatt.
Az viszont már érdeke lehetne, hogy a német kormánynak is fontos uniós döntéshozatalt folyamatosan blokkolja a magyar kormányfő, és olybá tűnik, hogy ezzel legtöbbször orosz érdekeket képvisel. Itt volt az egyetlen olyan kérdés, melyben a német kancellár keményen fellépett Orbán Viktorral szemben, és azon az emlékezetes uniós csúcstalálkozón kiküldte kávézni. Ebből a lépésből is látszik, hogy a magyar kormányfő sarokba szorítható, és ki más lehetne erre a szerepre alkalmasabb az európai nagyhatalom vezetésénél. Mégis rendre elmaradnak ezek a határozott fellépések, egyedül akkor történt meg, amikor a magyar vétó már a német biztonságpolitikát fenyegette volna.
Ez volt az a vörös vonal, amit a német kancellár már nem hagyott átlépni.
Arra viszont nem gondolnak a német vezetésben, hogy a magyar példa, az illiberalizmus kiépítése, a sajtószabadság korlátozása, egyáltalán ez az egész radikális nemzeti-populista politika látható magyarországi sikere más nyugati országokban is elsajátítható, teret adva ezzel a szélsőjobbnak.
Ennek a német közvéleménnyel való megismertetéséért is küzd a berlini magyarokból álló szervezet, a Freie Ungarische Botschaft. Az egyesület legutóbb tavasszal tartott a magyar propaganda plakátokat bemutató kiállítássorozatot a német fővárosban, melynek során a fenti kérdést is igyekeztek körbejárni. Ennek során a berlini Humboldt egyetem szociológusa, Szombati Kristóf fejtette ki, hogy Németországban és Nyugat-Európában az volt az elfogadott álláspont, hogy a populizmus a Kelet problémája, emiatt nem is tesznek semmit a nyugati kormányok a keleti jogállamisági problémák kezelésére. Láthatjuk, hogy ez az álláspont tévesnek bizonyult, ugyanis Németországban is szemmel látható a szélsőjobb erősödése, több nyugat-európai országban már egyre-másra alakulnak meg a populista kormányok, és az Európai Parlamentben is növekedett a jobboldali pártok súlya.
Az európai jobbratolódás azonban Hegedűs Dániel szerint nem olyan jobboldali többséget eredményezett, amilyet a magyar miniszterelnök szeretett volna. Egyrészt a Fidesz által „háborúpártinak” bélyegzett pártok így is elsöprő többségben maradtak, másrészt az uniós tagállamokban és az Európai Parlamentben is végbemenő jobboldali előretörés sem feltétlenül Orbán Viktor barátainak a számát növeli.
„Ezek a pártok sokkal inkább a Giorgia Meloni-féle jobboldali politikát, mintsem a Fidesz radikális nemzeti populista politikájának útját követik” – hívta fel a figyelmet a Német Marshall Alapítvány szakértője.
Mindezek ellenére a jogállamisági aggályok ugyanakkor forrásaink szerint igenis komolyan foglalkoztatják a nyugati közvéleményt, és tenni szeretnének Európa radikalizálódásának megakadályozásáért. Erre a legfontosabb eszközük a független NGO-k és think tank-ek útján osztott támogatások. Ezekkel próbálják támogatni a megmaradt magyar civil szervezeteket és a független sajtót is hazánkban.
Azonban a magyar propaganda állításaival és az ő működésükkel ellentétben nem konkrét feladatmeghatározás alapján történnek a támogatások. A demokratikus értékek képviselőinek nyílt pályázatokat írnak ki, valamint az általuk fontosnak tartott szervezeteket adományokkal és különböző más módokon is támogatják. Ez pont az ellentéte a magyar kormányközeli sajtó működésének, amit a kormányzati propaganda terjesztése miatt duzzasztanak fel magyar adófizetői forrásokkal.
Mindezek ellenére úgy tűnik, hogy a magyar jogállamisági kérdések és a demokrácia helyzetének javítása hazánkban nem szerepel a legnagyobb gazdasági partnerünk legégetőbb megoldandó problémái között.
Dóka Milán (Berlin)
Címlapfotó: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor kormányfő (j) és Olaf Scholz német kancellár az Európai Politikai Közösség (EPC) harmadik csúcstalálkozóján Granadában 2023. október 5-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Több ország vizsgálja a külföldi örökbefogadásokat szabálytalanságok miatt, hazánkból évente nagyjából 200 gyermek kerül más országba.
Erről írtak a független vidéki portálok a héten. Lapszemle.
Heti lapszemlénk.
Ablonczy Balázs történész kötete 1944-ről mesél a kisemberek sorsán keresztül. Az ügyeskedésekről, menekülésről, kitelepítésről, éhezésről, bombázásokról.
