Először mennek perre magyarok az osztrák határzárak miatt

Az elmúlt hónapokban nagy médianyilvánosságot kapott, hogy az osztrák-magyar határátkelőkön egyre több helyen korlátozzák a határátlépést. Például a kétezer fős Ágfalva, valamint az aprócska osztrák Somfalva (Schattendorf) között, ahol az aszfaltos közúti összeköttetés óta nagy számban növekedett ingázó forgalmat a burgenlandi falu polgármestere úgy kívánta korlátozni, hogy egyszerűen lezárta a településre vezető magyar utat, amivel szemben egy magyar székhelyű nemzetközi ügyvédi iroda peres úton lépett fel. Cikkünkben annak jártunk utána, mi is a konfliktus tárgya, milyen érdekütközések lépnek fel az ügyben.

A Sopron melletti Ágfalván keresztül naponta mintegy százötven autós halad át Ausztriába munkavégzés céljából. Az ingázók egy része közvetlenül az osztrák-magyar határ túloldalán lévő Somfalvára, vagy azon keresztül Bécsújhelyre, illetve Bécsbe jár dolgozni. A 2500 fős osztrák település polgármestere azonban megelégelte a nagyszámú átjáró forgalmat, és a lakosság védelmére hivatkozva március 1-től építési területté nyilvánította és korlátozta a behajtást Ágfalva felől. Júliustól pedig a határtól mintegy öt méterre sétálóutcát alakítottak ki, melyet Magyarország felől sorompó zár le, a másik irányból azonban szabad a behajtás. Ezt elégelte meg egy nemzetközi ügyvédi iroda, és a Schengeni Egyezmény megsértése miatt keresetet nyújtott be az önkormányzat ellen a kismartoni bíróságon.

„A bíróságon egy konkrét júliusi esetet peresítünk, amikor az ágfalvi határátkelő osztrák oldalon történő lezárása miatt kerülnünk kellett, és ezzel többletköltségünk keletkezett” – mondta el lapunknak dr. Tallér Péter. Az ügyvédi iroda képviselője szerint a határ sorompóval történő lezárása a Schengeni határ-ellenőrzési kódexbe ütközik, mely tiltja újabb határátlépési akadályok telepítését, és az intézkedések sértik az Európai Unió alapszabadságát, a szabad mozgáshoz és szabad munkavállaláshoz való alapjogot is.

Az ügyvédi iroda szerint többen megkeresték őket, akik Ausztriába járnak át dolgozni, és a határ lezárása megnehezíti a munkába járásukat. A jogászok számítása szerint egy út alkalmával a kerülő miatt 11,5 euró kárt szenvednek el az ingázók irányonként, ami egy átlagos naptári évre személyenként 4600 eurós kártérítést jelentene. Annak oka, hogy dr. Tallér Péter ügyvéd és mag. dr. Ruzicska Máté ügyvédjelölt csak a saját nevükben nyújtottak be keresetet, az az, hogy a somfalvai önkormányzati rendelet decemberi hatálybalépése előtt a saját költségükön akartak minden eljárási akadályt tisztázni egy polgári per során, hogy utána az ingázók egyszerűbben tudják peresíteni – szerintük – jogos igényeiket.

A somfalvai polgármester szerint ugyanakkor minden jogszerűen történt, és nem szegtek meg semmilyen osztrák és uniós jogszabályt a sétálóutca kialakításával.

Az ágfalvai önkormányzat ügyeit ismerő forrásunktól úgy tudjuk, hogy a polgármesteri hivatal is osztja az osztrák véleményt, miszerint nem ütközik a schengeni kódexbe a határ lezárása, mert a gyalogos forgalom számára engedélyezett a korlátlan határátlépés, és az egyezmény nem deklarálja külön, hogy azt autós forgalom számára kell biztosítani. Erről Tallér Péter azt állítja, hogy ez nem igaz, ahogy ezt az eljárás során a bíró is kiemelte, mert az egyezmény szerint nem lehet a meglévőek mellé új akadályokat emelni, mely gátolja a határátlépést.

Az ingázók tüntetéseket is szerveztek tiltakozásul a határakadállyal szemben, szerintük az ágfalvai polgármester nem tesz eleget az ügy megoldása érdekében. Ágfalvai önkormányzati forrásunk szerint ugyanakkor ők a kezdetektől minden fórumon ellenezték a somfalvai lépést, többször is egyeztettek az ottani polgármesterrel, de ő megingathatatlan. Az ügyvédi iroda lépését ugyanakkor elhibázottnak és korainak tartják, mert szerintük az átlépési engedélyt – melyért évi 160 eurót kérne az osztrák falu – nem kapta volna meg sok ingázó, és így hivatkozhattak volna diszkriminációra, de mivel polgári peres eljárás indult az ügyben, a somfalvai polgármester kínosan figyelni fog arra, hogy ez fel se merülhessen.

Az ágfalvai önkormányzat ugyanakkor védené a kétezer fős falu nyugalmát is, mivel nemrégiben 40 millió euróból újították fel a településen átmenő főútvonalat, amit a nagyszámú ingázó forgalom megrongált, és a továbbiakban is folyamatos felújítást, karbantartást igényelne, amire nem kapnak állami forrást.

A két falut összekötő határon sokáig földút volt, azt a somfalvai önkormányzat uniós forrásból újította meg, és lett aszfalt a települések között; emiatt pedig dr. Gombos Ádám Attila, az ügyvédi iroda munkatársa az Európai Csalás Elleni Hivatalnál is bejelentést tett, hogy az uniós költségvetésből finanszírozott, a két falu közötti forgalom élénkítésére szánt aszfaltozott út elkészülte után később lezárták a határt.

Az ágfalvai önkormányzat szerint a végső megoldást a jövőre átadni tervezett elkerülő szakasz hozhat, mellyel Ágfalvát megkerülve érhető el a határ. Forrásunk szerint az osztrák oldalon amúgy sincs hajlandóság a közúti határok számának növelésére, inkább annak csökkentésében érdekeltek. Nem is értik, hogy miért a somfalvai eset kapott ekkora sajtónyilvánosságot, mivel a harkai határátkelőn is ugyanez a helyzet, ott az osztrák oldalon egy behajtani tilos tábla került fel, ahol a burgenlandi rendőrség rendszeresen ellenőriz és bünteti is a közlekedési szabályokat megszegőket.

Tallér Péter szerint ugyanakkor a sajtónyilvánossággal és a perrel elszámolta magát a somfalvai polgármester, és innen már nem tud visszakozni, a perben pedig az egyetlen jogkérdés az, hogy a rendelet december elsejei pro forma hatályba lépése előtt is fennáll-e a schengeni kódex megsértése.

Amennyiben igen, úgy a burgenlandi település önkormányzata számításaik szerint mintegy 690 ezer euró éves kártérítési összeggel számolhat, ami politikai öngyilkosság lenne a polgármester számára.

Az ágfalvai forrásunk szerint ugyanakkor a somfalvai polgármester mögött hatalmas tartományi politikai hátszél van, Hans Peter Doskozil burgenlandi tartományfőnök a korábbi osztrák védelmi miniszter bizalmi embere, és a döntése mögött vélhetően országos politikai támogatottság van. Ezt bizonyítja az is szerinte, hogy az osztrákok rendre visszautasították azokat a magyar irányból jövő kéréseket, hogy létesítsenek ők is gyorsforgalmi utakat a határpontokig, melyekre az EU is biztosított volna forrásokat.

Tallér Péter ugyanakkor úgy látja, hogy a politikai játszmáktól függetlenül itt egy jogsértésről van szó, és ők minden hasonló helyzetre fel fogják hívni a figyelmet, így a harkai esetnek is utánajárnak. A somfalvai és ágfalvai lakosok pedig csak abban bízhatnak, hogy egyre több elkerülő gyorsforgalmi út fog épülni, így az ő jogaikat sem csak az ingázók jogainak csorbításával lehet biztosítani.

Kérdéseinkkel természetesen kerestük a két polgármestert is, de Ágfalva polgármestere nem szeretett volna a témában nyilatkozatot tenni, osztrák oldalról a polgármester pedig azt a választ adta megkeresésünkre, hogy ő magyar médiának ez ügyben nem kíván nyilatkozni.

Dóka Milán

Nyitókép: NZP Nagy Legal/YouTube