Háború Ukrajnában – ez történt márciusban

A nyugati, főleg amerikai katonai támogatás hiánya miatt továbbra is az orosz erőfölény érvényesül az ukrajnai frontokon, különösen az ukrán légvédelem van bajban. Mindenki felkapta a fejét, amikor a francia elnök katonák Ukrajnába küldését emlegette – ukrán források szerint valójában csak kiképzők belépését kérték, de még annak sincs semmilyen konkrét jele, hogy bármelyik szövetséges állam eleget tenne ennek.

Avgyijivka orosz elfoglalás után ismét statikussá váltak az ukrajnai frontvonalak. Bár ukrán politikusok szerint nagyszabású orosz offenzíva készül – míg a hírszerzés szerint ez csak blöff. Moszkvában az Észak-Koreát idéző választás után iszlamista terrorcselekmény történt, amit a Kreml megpróbál Ukrajnára fogni, leplezve az elhárítás kudarcát.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Ukrajnában mostantól behívhatják a 25 éveseket is, többek között Kárpátalján is. Azonban továbbra is kérdéses, tud-e az ukrán vezetés annyi katonát mozgósítani, amennyit a tábornokok szükségesnek tartanak, mivel a parlament még mindig vitázik az átfogó mozgósítási törvényről, önkéntesnek pedig egyre kevesebben jelentkeznek.

Mi történt a frontokon?

• Továbbra is az oroszok tudnak kisebb, lokális támadásokat végrehajtani, Avgyijivka elfoglalás után nem történt jelentős elmozdulás a frontvonalakon.
• Egy független orosz lap és Zelenszkij szerint Putyin Harkiv elfoglalását tűzte ki idén célul, az ukrán hírszerzés szerint viszont ez álhír.
• Ukrajna ismét távoli, köztük Oroszországon belüli célpontot támadott drónokkal.
• Lőszerhiány miatt egyre nehezebben védi ki az orosz légitámadásokat az ukrán légvédelem.

Az ukrán erőknek változatlanul nehézségeik vannak a harctéren. Az oroszok több katonával és eszközzel rendelkeznek, ugyanakkor a fölényüket egyelőre nem tudták kihasználni úgy, hogy jelentős területeket, újabb településeket tudjanak elfoglalni.

Avgyijivka februári elfoglalása után kisebb területi eredményeket értek el Orlivka és Berdicsi vonalában, illetve a donyecki Marijinka városától nyugatra.

Március végén az oroszok újra páncélos rohammal próbálkoztak az Avgyijivkától nyugatra fekvő síkságban, azonban a korábbi hasonló támadásokhoz hasonlóan ez a taktika kivédhetőnek bizonyult. Felvételeken látszik, hogy a felvonuló harckocsi- és harcjármű hadoszlopot tüzérségi támadás éri, megsemmisítve több járművet.

Ukrán politikai források eközben egy új orosz offenzíva lehetőségére figyelmeztetnek: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint május végén vagy június elején indulhat el, míg mások a nyár végére teszik az időpontot. Ennek célpontja feltételezések szerint elsősorban Harkiv és környéke lehetne: korábban a Meduza orosz oknyomozó médium a Kremlhez közel álló névtelen forrásokra hivatkozva azt írta, Putyin „azt fontolgatja, hogy megpróbálja elfoglalni Harkivot, és ezt követően fokozatosan befejezi a háborút”, bár azt nem tudták megerősíteni, hogy született-e ilyen döntés.

Azonban az ukrán hírszerzés szóvivője Zelenszkijt is cáfolva azt mondta, a nagyszabású orosz offenzíva híre a „pszichológiai hadviselés része”,

és nem észleltek a régióban jelentősebb, támadásra utaló készülődést.

Az oroszok márciusban rég nem tapasztalt intenzitású támadásokat intézett az ukrajnai infrastruktúra és a főváros, Kijev ellen. Míg a télen a hadiipari létesítményeket vették célba, most a hő- és a vízerőműveket lőtték. Ezt (csakúgy, mint a szárazföldi előretörést) jelentős részben az ukrán lőszerkészletek elapadása teszi lehetővé, miután a korábbinál kevesebb nyugati támogatás érkezik. Ezen belül különösen az amerikai Patriot-rakéták hiánya okoz gondot.

Az ukrán katonai jelentésekből látható, hogy gyengült az ukrán légvédelem ereje, a korábbiakhoz képest az orosz rakéták és drónok kisebb százalékát tudják csak elhárítani. A rakétakészletek kimerülése miatt az ukránoknak meg kell válogatni, hogy melyik rakétákat vehetik célba, és melyikeket hagyják becsapódni.

A Washington Postnak nyilatkozó katonai források szerint hamarosan olyan helyzet állhat elő, ahol a városokra kilőtt rakétáknak csak egyötödét tudják elfogni.

Az ukrán légvédelem helyzetén tovább rontott, hogy március elején készült felvételek tanúsága szerint elvesztettek két Patriot rakétaindítót.

2x 🇩🇪German Supplied M901 Launchers for the MIM-104 PAC-2 Mobile Patriot Air Defence System were destroyed by an Russian OTRK „Iskander“ Ballistic Missile near Sergeevka.

This is the first confirmed Loss of such pic.twitter.com/A3Ws49kgrp

— WarVehicleTracker (@WarVehicle) March 9, 2024

Az ukránok igyekeznek alkalmazkodni az erőviszonyok asszimetriájához, és folytatják támadásaikat az orosz olajfinomítók és hadiipari létesítmények ellen. Egészen nagy távolságokat képesek leküzdeni: az átalakított, pilóta nélkül repülő kisgép 1300 kilométert tett meg, mielőtt becsapódott volna a tatárföldi finomítóba. A Fekete-tengeren is újabb sikereket értek el az ukránok. A vízi drónokkal elsüllyesztették a Krími híd közelében járőröző Szergej Kotov hajót. A Kercsi-szorosban épített hidat eddig kétszer rongálták meg az ukránok, és kijivi források szerint a hadihajó elsüllyesztése egy újabb csapás előkészítő művelete lehetett. Márciusban két, a szevasztopoli kikötőben állomásozó partraszálló hajót is megrongáltak.

A Fekete-tengeri orosz flotta találatot kapott Szergej Kotov nevű hajója az Ukrán Fegyveres Erők felvételén

Az oroszországi választások előtt emellett ismét aktivizálta magát a Putyin-ellenes oroszok által alapított, az ukrán fegyveres erőkkel együttműködő Orosz Szabadság Légió is, az ukrán határt átlépve Belgorod és Kurszk régióban rajtaütéseket hajtottak végre. Nem utalnak arra jelek, hogy ezek a csapatok tartósan el tudtak volna foglalni területeket, az akcióknak inkább politikai, mint katonai jelentőségük van.

Moszkva eközben igyekszik berendezkedni a megszállt területeket. Rosztovból vasutat építenek Mariupol felé. A 60 kilométeres szakasz nagy része már megépült, és az orosz területeket köti össze a Krímmel. Kijev szerint a vasút részben problémát jelent, hiszen elsősorban utánpótlás szállítására használná a megszálló, részben pedig lehetőséget, mivel legitim és sebezhető katonai célpont.

Mi történik a hátországban?

• Zelenszkij aláírta a sorozási törvény módosítását, 25 évre csökkentik a hadkötelezettség korhatárát.
• Kárpátalján is megkezdődött a hosszú ideje szolgáló sorkatonák leszerelése, első körben 25-en térhettek haza.
• A tisztességes verseny látszatát is nélkülöző választáson, közel 90 százalékos szavazataránnyal újra elnökké választották Vlagyimir Putyint.
• Több mint 100 ember halt meg egy moszkvai iszlamista terrortámadásban.

Már korábban lehetett rá számítani, hogy Ukrajnában bővíteni fogják a besorozható férfiak körét. A parlament továbbra sem fogadott el átfogó mozgósítási törvényt, azonban az elnök április elején aláírta azt a már tavaly májusban elfogadott törvényt,

ami a besorozható férfiak korhatárát, az eddigi 27 helyett 25 évre csökkenti.

Az önkéntesekre eddig sem vonatkozott a megkötés, minden nagykorú, legalább 18 éves ukrajnai állampolgár jelentkezhetett fegyveres szolgálatra.

Az elnök még két törvény aláírt: újabb orvosi felülvizsgálatra kell jelentkezni azoknak, akiknek eddig egészségügyi mentességük volt, továbbá online adatbázist hoznak létre a sorkötelesekről. Azt még nem tudni, miért most írta alá a törvényeket, de elképzelhető, hogy így gyakorol nyomást a parlamentre, ahol hónapok óta vitatkoznak az új mozgósítási törvényről, és módosító javaslatok ezreivel lehetetlenítik el a döntést.

Az új katonák behívás mellett elindult a régóta frontszolgálatot teljesítő sorkatonák leszerelése is. Ez Kárpátalját is érinti, április 4-én a Kárpáti Igaz Szó azt írta, az első hullámban 25, a Csapi Határőrosztag kötelékében sorkatonai szolgálatot teljesítő katonát szereltek le. Volt, aki Bahmutnál harcolt, és olyan is, aki orosz fogságból tért vissza egységéhez.

A mozgósítás az egyik legfontosabb és legsúlyosabb – éppen ezért legkockázatosabb – kérdés Ukrajnában. Az orosz megszállók ellen harcoló Ukrajnának nincs elég katonája, ráadásul a jelenlegi állomány már nem fiatal. A háború elejéhez képes már alig jelentkeznek önkéntesek a harcoló alakulatokhoz, miközben a sorozás igen népszerűtlen.

Az oroszok márciusban rég nem tapasztalt intenzitású támadásokat intézett az ukrajnai infrastruktúra és a főváros, Kijiv ellen. Míg a télen a hadiipari létesítményeket vették célba, most a hő- és a vízerőműveket lőtték.

Március 22-én öt ember halt meg az orosz bombázásban, ami ukrán források szerint a háború egyik legnagyobb támadása volt az energetikai infrastruktúra ellen.

Az erőműveket ért támadások miatt több mint egymillió ember maradt ideiglenesen áram nélkül, főleg a fronthoz közeli Zaporizzsja és Harkiv régiókban. Március 25-én Kijevet támadták az oroszok, ezúttal civil lakónegyedeket bombáztak.

A kijevi bombázások okozta károk 2024. március 21-én. Forrás: Wikimedia Commons

A támadások miatt Ukrajna kénytelen az energia-szükséglete egyre nagyobb részét importból fedezni. Az ország a 2022 februárjában történt oroszországi teljes körű invázió első hetei óta csatlakozott az Európai Unió egyesített hálózatához. Az import Romániából, Szlovákiából, Lengyelországból, Magyarországról és Moldovából érkezik, és idén márciusban közel ötszörösére növelték a behozatalt.

Oroszországban március legfontosabb eseménye az elnökválasztás volt. Az orosz választások mostanra minden demokratikus jellegüket elvesztették, elindulni csak a rezsim által kiválasztott „ellenfeleket” engedik, ezért a regnáló Vlagyimir Putyin győzelme kezdettől fogva nem volt kérdéses. Februárban ellehetetlenítették a háborúellenes üzenettel kampányoló, váratlanul sok támogatót megmozgató Borisz Nagyezsgyin indulását, aki gyakorlatilag beletörődött ebbe, mondván, „tanult Navalnij hibájából”.

A végeredmény végül az Észak-Koreai álválasztásokat idézte, Putyin a szavazatok 88 százalékával jelentett győzelmet, ebben a kizárások mellett masszív választási csalás is segíthette, becslések szerint a leadott szavazatok akár fele-harmada is hamis, vagy manipulált lehetett.

Egy héttel a választások után, március 22-én rendkívül véres terrortámadás történt a Moszkva melletti Krasznogorszkban található Crocus City Hall koncertteremben, amit később az Iszlám Állam egyik szervezete vállalt magára. A terrorakcióban, melynek során a terroristák lőfegyverekkel és Molotov-koktélokkal támadtak, 139 civil halt meg. Az orosz hatóságok tizenegy tádzsik állampolgárt tartóztattak le.

A támadás iszlamista hátteréhez nem fér kétség:

március 23-án az Iszlám Államhoz köthető „hírügynökség” fotókat és videót tett közzé a támadásról, amiket az egyik terrorista készített: ezen látható, hogy a terroristák civileket végeznek ki „Allah akbar”-kiáltással.

Az Iszlám Államnak és hasonló fundamentalista mozgalmaknak évekre visszamenő konfliktusai vannak Oroszországgal, ezek visszavezethetők az oroszországi népesség több mint tizedét kitevő muszlim népesség elnyomására, Oroszország szíriai beavatkozására, vagy a közelmúltbeli afrikai beavatkozásaira. A mostani támadás hátterében az IS-K-t, az Iszlám Állam afganisztáni szárnyát sejtik, ami a közelmúltban erőteljes oroszellenes propagandát folytatott – ez visszavezethető arra, hogy Moszkva jó kapcsolatot épített ki az IS-K ellenfeleivel, a tálibokkal.

Az orosz propaganda eközben (bármilyen alap és bizonyíték nélkül) igyekezett a támadást „ukrán nacionalistákhoz” kötni, elhallgatva az iszlamista szálat. A Meduza oknyomozó portál cikke szerint az orosz média már a támadás másnapján sorvezetőt kapott, hogy keressenek „lehetséges ukrán szálakat” a támadásban. Ukrajna ezzel szemben önmerényletnek nevezte a támadást, de erre sem utal semmi bizonyíték. Az Egyesült Államok nagykövetsége még március 7-én figyelmeztette az amerikai állampolgárokat egy Moszkvában készülő szélsőséges terrortámadás veszélyére, és az AP értesülése szerint amerikai terrorelhárítók megosztották a készülő támadásról szóló információikat az orosz társszervekkel. A támadás emiatt elsősorban inkább az orosz elhárítás kudarcára vall, semmint általuk előkészített önmerényletre.

Mi történik a nemzetközi színtéren?

• Továbbra sem sikerült megegyezni az Ukrajnának nyújtandó amerikai katonai támogatás újraindításáról.
• Kissé enyhül az ukrán tüzérség lőszerhiánya, Csehország és más európai országok több százezer lőszert biztosítanak.
• Katonák Ukrajnába küldését emlegette Emanuel Macron francia elnök, de semmi nem utal arra, hogy valóban lennének ilyen tervei bármelyik NATO-tagállamnak.
• A francia elnök kijelentése mögött az európai hatalmi viszonyok átrendeződése és a német hadiipar újjáéledése állhat.
• Ukrajna nemzetközi támogatása tekintetében tovább folytatódtak az elmúlt hónapok tendenciái: az amerikai katonai segítség továbbra is minimális a Kongresszus döntésképtelensége miatt, amit részben ellensúlyoz a növekvő európai támogatás.

Csehország még februárban közölte, hogy mintegy 800 000 NATO- és szovjet kaliberű tüzérségi lövedéket „talált”, amelyeket megvásárolhatnának Ukrajna számára. A Bild márciusi cikke szerint a lövedékek Törökországból, Dél-Afrikából és Dél-Koreából származnak.

A cseh „lőszer-koalícióhoz” több európai állam is csatlakozott, és a hónap közepére nyilvánvalóvá vált, hogy összegyűlik elég pénz a tervezettnél akár nagyobb lőszer-beszerzésre is.

Ukrán források szerint azonban a lőszerek csak júniusban érkezhetnek meg a frontra.

A tüzérségi hátrány (nagyrészt a kevés lőszer miatt) az ukrán erők egyik fő problémájává vált 2024-re. Oroszország a hagyományos tüzérségi jelenleg többet állít elő, mint az Ukrajnát támogató országok, egy hírszerzési jelentés havi 250 ezerre becsüli az orosz gyártókapacitást. Ukrajna számára a tüzérségi lőszerek mellett egyre nagyobb gondot jelent a légvédelmi rakéták apadó készlete. Ezek még nehezebben pótolhatók, mint a tüzérségi lövedékek: a Kijevet és más nagyvárosokat oltalmazó Patriot légvédelmi eszközök rakétáit csak az Egyesült Államok gyártja, és épp az amerikai segélyek újraindulása a legkétségesebb.

Márciusban a nemzetközi és magyar médiában is hatalmas figyelmet kapott Emanuel Macron francia elnök kijelentése, aki arról beszélt, hogy „nem szabad kizárni” francia csapatok Ukrajnába küldését. Macron után más politikusok is tettek hasonló utalásokat, ahogy jelenleg nem utal semmi konkrét történés (törvénymódosítás, látható katonai készülődés) arra, hogy bármelyik ország valóban csapatok küldésére készülne.

Márciusban Denisz Smihal ukrán miniszterelnök azt mondta, Ukrajna nem kérte harcoló alakulatok, csak kiképzők küldését.

NATO-tagállamok alakulatai jelenleg is képeznek ukrán katonákat saját területükön, míg Smihal szerint „praktikusabb lenne” ehelyett Ukrajában tartani kiképzéseket.

A Telegraph elemzése szerint Macron kijelentésének hátterében a francia-német viszony átrendeződése áll: mint írták, korábban egyfajta hallgatólagos megállapodás létezett arról, hogy míg Németország Európa fő gazdasági hatalma, a védelmi területen Franciaországé a vezető szerep. Az ukrajnai háború azonban felélesztette a német hadiipart, ezért Macron igyekszik Németországra licitálva visszaszerezni Párizs korábbi szerepét. Franciaország katonai támogatása Ukrajnának tavaly jelentősen elmarad Németországétól, sőt,  még olyan kisebb országokétól is, mint Lengyelország vagy Dánia.

Ukrajna pénzügyi helyzete idén február óta kissé stabilizálódott, miután az Európai Unió elfogadta a mintegy 4,8 milliárd eurós új segélycsomagot. Márciusban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) jóváhagyta Ukrajna kérelmét egy 880 millió dollár értékű hitel felvételére, ezért rövid távon biztosítottnak tűnik Kijev fizetőképessége. Továbbra sem jutott át azonban a nyugati bürokrácián az a kezdeményezés, hogy a háború kitörésekor befagyasztott orosz vagyonokat bocsássák Kijiv rendelkezésére.

Az Egyesült Államokban  már tavaly elfogadták az úgynevezett REPO törvényt (Rebuilding, Economic Prosperity, and Opportunity for Ukrainians Act), ami felhatalmazná az amerikai elnököt a befagyasztott összegek átadására. Azonban az orosz jegybank kihelyezett vagyona (mintegy 300 milliárd dollár) nagy részét európai bankokban tartják. Márciusi híradások szerint az EU-s szervek még „vizsgálják” annak lehetőségét, hogy ezek kamatait (vagyis még csak nem is az összegeket) átadják Ukrajnának.

Az Egyesült Államok törvényhozása a Republikánus Párt ellenállása miatt továbbra sem tudta elfogadni az Ukrajnának felajánlott, 60 milliárd dolláros katonai és pénzügyi segélycsomagot.

A kulcsszereplő a frissen kinevezett képviselőházi elnök, Mike Johnson, aki március végén, a Ház újabb kéthetes ülésszünete előtt továbbra sem tűzte napirendre a csomag megszavazását.

Johnson a szünet előtt ígéretet tett, hogy április 9-én mégis napirendre kerül a csomag, de ez nem lesz azonos azzal, amit korábban a Szenátus elfogadott. A házelnök három lehetséges módosítást említett, az első az lenne, hogy a segítség valamekkora része hitelként érkezzen (ez a fegyverszállítmányok esetében nehezen értelmezhető, legfeljebb a csomag pénzügyi része lehetne hitel), a második az említett REPO törvény alkalmazása, a harmadik pedig az, hogy Washington felfüggessze az új cseppfolyósított földgáz-terminálok (LNG) nyitására vonatkozó moratóriumot. Utóbbit Johnson azzal magyarázza, hogy az amerikai gázexport bővítésével az orosz gazdaságot is gyengítenék, de az sem lehet utolsó szempont, hogy Johnson ebben a választási ciklusban 65 000 dollár kampánytámogatást kapott a szénhidrogén-cégek által finanszírozott PAC-októl és, hogy az általa képviselt államban, Louisiánában épp januárban gátolta meg a Fehér Ház egy új LNG-projekt elindítását.

Az új republikánus javaslatok számos új vita generálására alkalmasak (az LNG- és a hitel ügye otthon, az orosz bankszámláké az EU és Washington között), ezért egyelőre nem biztos, hogy az új felvetések nemcsak a további obstrukciót szolgálják.

Zubor Zalán