Sztorik a régióból: megfigyelt újságíróktól a szervezett bűnözéssel összefüggésbe hozott lengyel politikusig

Az elmúlt évtizedben több európai országban figyeltek meg újságírókat, és nagyon úgy tűnik, hogy a jelenség nem ért véget a Pegasus-üggyel. Lengyelországban oknyomozó újságírók kiderítették, hogy egy nemrég megválasztott parlamenti képviselő kapcsolatban állt egy szervezett bűnözéshez köthető céggel, Romániában egy szélsőjobboldali párt és a Fidesz politikai haszonszerzés céljából oroszbarát narratívákat oszt meg egymással. Csehországban egy dán vallási csoport kerül reflektorfénybe gyermekbántalmazással kapcsolatos gyanú miatt. Ez az OCCRP regionális hírlevelének 10. száma, amelyben az augusztus-szeptember közötti időszak tényfeltáró anyagait gyűjtötte össze hét kelet-közép-európai oknyomozó újságíró központ.

A szélsőjobboldal régi konfliktusokat használ politikai haszonszerzésre

A Rise Project világított rá arra, hogy a román szélsőjobboldali AUR és a magyar kormánypárt, a Fidesz nagyon hasonló narratívákkal dolgozik annak érdekében, hogy a nacionalista érzelmekre hassanak, és hogy olyan szavazókat szerezzenek, akik az EU helyett gyakran inkább Oroszországot preferálják. Mindez ugyanakkor növeli az etnikai feszültségeket, amelyek már így is azzal fenyegetnek az egyre inkább elhúzódó háborúban, hogy aláássák az unió Ukrajnának nyújtott támogatását.

Az AUR és a Fidesz egyaránt az 1990-es évekre visszanyúló narratívákat használja fel. Ekkor kezdődött ugyanis Marosvásárhelyen a Fekete Március néven is emlegetett etnikai zavargás a magyar és a román nemzetiségű lakosok között. A településen ma is nagyszámú magyar nemzetiségű lakosság él. A két pártban közös, hogy előszeretettel emlegetik a történelmi konfliktusokat a közösségi médiában és a sajtóban, miközben vélt külföldi befolyásolási kísérletekről beszélnek.

Európa-szerte megfigyelt újságírók

Lehallgatott telefonok, bepoloskázott lakások, kémszoftverek a mobiltelefonokon. Az Átlátszó nyáron részt vett a BIRN 15 közép- és délkelet-európai országban végzett felmérésében, amelynek során olyan újságírókkal készültek interjúk, akiket az elmúlt évtizedekben titkosszolgálatok, bűnözői csoportok vagy magáncégek megfigyelés alá vontak.

Az interjúkból kiderül, hogy a megfigyelés hogyan hatott az újságírók munkájára és életére. A lehallgatási ügyeknek a legritkább esetben lesz valamilyen kézzelfogható következménye, az igazságszolgáltatás nem igazán tud mit kezdeni ezekkel az esetekkel. Ráadásul a médiában dolgozók megfigyelése továbbra is jelentős probléma Közép- és Délkelet-Európában.

A cikk eredeti, angol nyelvű változata a Balkan Insighton jelent meg, az újságírókkal készült interjúk itt érhetőek el.

Anyagi segítség híján térnek haza az ukrán menekültek Romániából

A Context oknyomozó újságírói feltárták, hogy Románia akadályozta az uniós pénzek elosztását, amelyeket Brüsszel szerint át lehetne irányítani az ukrán menekülteknek való segítségnyújtásra. Emiatt az orosz-ukrán háború elől menekülők közül sokan jövedelem nélkül maradtak, és arra kényszerültek, hogy visszatérjenek háború sújtotta hazájukba.

Miután Oroszország tavaly lerohanta Ukrajnát, az Európai Bizottság azt mondta Bukarestnek, hogy a menekültekre is fordíthatják bizonyos, más uniós projektekre kapott forrásaikat. A pénz egy részét például a COVID-19 világjárvány költségvetési következményeinek enyhítésére szánták. Ahelyett azonban, hogy a pénzt a menekültekre fordították volna, a román hatóságok úgy döntöttek, hogy a járvány elleni védekezéshez szükséges eszközöket vásárolnak 2023-ban, annak ellenére, hogy a pandémia jelentősen enyhült ekkorra.

Szélsőjobboldali lengyel politikus és egy kétes múltú üzletember

Lengyel újságírók kiderítették, hogy a lengyel szélsőjobboldali Konföderáció párt vezetője, Sławomir Mentzen – aki az őszi választások után lett parlamenti képviselő – által tartott konferenciát az a Kuchnia Vikinga (Vikingek konyhája) nevű csoport szponzorálta, amelynek vezetőjét szervezett bűnözésben való részvétellel vádolják.

A lengyel ügyészség futtatással, emberrablással és más bűncselekményekkel gyanúsítja a csoportot. A cikk megjelenését követően a Kuchnia Vikingával való együttműködést „a kételyek tisztázásáig” felfüggesztette a Wisła Kraków klub, amelynek a a białystoki székhelyű márka a szponzora volt.

A Kuchnia Vikingával való együttműködés megszűnését Krzysztof Stanowski, ismert lengyel YouTuber is bejelentette, aki emellett társtulajdonosa annak a Sport Channel névre hallgató csatornának, amelyen a vállalat hirdetett.

Dán gyermekbántalmazási ügy Csehországban?

A cseh rendőrség lezárta a Faderhuset nevű dán vallási mozgalom ügyét, amely közel hét évvel ezelőtt távozott Dániából, miután a hatóságok kiskorúak bántalmazásával vádolták a szervezetet.

A rendőrség és a szociális szolgálatok nem találtak bizonyítékot a bűncselekményekre, de a csehországi Gyermekek Nemzetközi Jogvédelmi Hivatala (Office for International Legal Protection of Children) nem értett egyet ezzel a döntéssel.

A hivatal aggodalmát fejezte ki a közösség fiatal tagjai miatt, és a dán hatóságoktól származó információk alapján elsőként beszélt az ügynek arról az aspektusáról, hogy a vallási mozgalom egy korábbi tagja egy interjúban mind a gyermekek, mind a közösség felnőtt tagjai elleni erőszakról beszámolt.

A Faderhuset vezetői – a Kristiansen család – több ingatlannal rendelkeznek a Cseh Köztársaságban. Csehország az egyik utolsó olyan európai ország, ahol a gyermekek fizikai büntetését nem tiltja a törvény.

Ján és Martina meggyilkolása: az egyik bíró Kočner elítélése mellett foglalt állást

2018. február 21-én, szerdán Miroslav Marček bement az Aktuality.sk oknyomozó újságírójának, Ján Kuciaknak a házába, és lelőtte. Kuciak menyasszonyát, Martina Kušnírovát is meggyilkolta. Marček, sofőrje, Tomáš Szabó és a gyilkosságot elősegítő Andruskó Zoltán már büntetését tölti.

A gyilkosságok megrendelésével vádolt Marian Kočnert és Alena Zsuzsovát az első tárgyaláson felmentették. 2023 májusában, a Legfelsőbb Bíróság által elrendelt újratárgyalás után Alena Zsuzsovát bűnösnek találták, de Marian Kočnert ismét felmentették. A döntés ellen a Legfelsőbb Bírósághoz fellebbeztek, várhatóan jövőre születik ítélet.

Azonban abban, hogy a gyilkosságot Alena Zsuzsová tervelte ki, Marian Kočner tudta nélkül, már nem volt egyetértés a bíróságon. A per három bíró előtt zajlik, közülük ketten – Ružena Sabová és Rastislav Stieranka – nem voltak meggyőződve Kočner bűnösségéről, a harmadik bíró – Jozef Pikna – azonban egy kilencoldalas különvéleményben indokolta, hogy miért nem ért egyet mindezzel.

Pikna egyetért bírótársaival abban, hogy Alena Zsuzsová bűnös, de emellett azt írja, hogy „a főtárgyaláson bemutatott bizonyítékok logikus és torzítatlan rendszerét alkotják az egymást kiegészítő bizonyítékoknak, amelyek összességükben kizárják minden más következtetés lehetőségét, mint hogy Marian Kočner vádlott követte el a bűncselekményt…”. Szerinte a bizonyítékok „minden kétséget kizáróan bizonyítják, hogy a gyilkosság megrendelése nem Alena Zsuzsovától, hanem Marian Kočnertől indult ki.”