Putyin ellen fordítják az általa tökéletesített hibrid hadviselést – heti összefoglalónk

Az elmúlt héten a legnagyobb figyelmet az Oroszország területén zajló harci cselekmények váltották ki. Május 30-án nyolc drón csapódott be Moszkvában, majd újra fellángoltak a harcok az ukrán határ melletti Belgorod megyében. Kijev hivatalosan nem vállalja magára ezeket a támadásokat, de valójában egy hibrid hadjáratot folytathatnak az orosz morál és Putyin tekintélyének aláaknázására.

• Újabb településekre törtek be az Ukrajnából támogatott orosz felkelők, a frontról vezényeltek át katonákat az oroszok a helyzet stabilizálására.
• Robbanóanyaggal megrakott drónok csapódtak be Moszkva központjában, a körülmények nem önmerényletre utalnak.
• Prigozsin szerint a Wagner-csoport kivonult Bakhmutból, egyre durvább az üzengetés az orosz fegyveres szervek között.
• Többször is Storm Shadow rakétákkal támadták az ukránok az orosz logisztika központjait az Azovi-tenger vidékén.
• Donyeck megyében indítottak újabb, korlátozott támadó hadműveleket az oroszok.

Az ukrajnai frontokon az elmúlt héten továbbra is kevés elmozdulás történt. Orosz források beszámolói alapján az orosz erők két helyen is újrakezdték a támadó hadműveleteket Donyeck megyében. Egyik célpontjuk Avdijivka, az egyik város, amelyet lényegében a 2014-es donyecki háború kezdete óta ostromolnak. Orosz haditudósítók szerint újabb támadásokat indítottak a város bekerítése érdekében, bár az ukrán hivatalos források ezt tagadják.

83%

Év végéig még

17 866 772 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Az orosz erők június 4-én korlátozott szárazföldi támadásokat hajtottak végre Marinka közelében, amiket az ukrán vezérkar jelentése szerint visszavertek, míg egy orosz haditudósító szerint kis területet nyertek a várostól északra. A marinkai harcokban orosz források szerint egy újonnan felállított egység, a csecsenek Akhmat különleges kommandója vesz részt.

Ezzel párhuzamosan az ukrán ellentámadás iránya egyre valószínűbb, hogy dél, az Azovi-tenger partvidéke lesz. Ezt készíthetik elő a régió két fontos logisztikai központja, Bergyanszk és Mariupol elleni rakétatámadások, amelyekhez az ukránok a Nagy-Britanniától nemrég kapott Storm Shadow rakétákat használják. Június 2-án helyiek hatalmas füstfelhőt filmeztek le Beryanszk kikötőjében, de csaknem mindennapossá váltak a városban a robbanások. Melitopol ukrán polgármestere szerint a kikötő olyan veszélyessé vált, hogy azt már nem tudja tovább használni a hadsereg – az értesüléset Moszkva nem erősítette meg.

A déli régióban ukrán szárazföldi műveletek is indulhattak, ezek célja feltehetően az orosz vonalak gyenge pontjainak kitapintása. Orosz katonai bloggerek szerint az ukránok Vuhledar irányában indítottak támadást. Egy forrás szerint az ukránok áttörték az orosz vonalakat a város közelében, de ezt ukrán források nem támasztják alá.

Most az ukránok indítottak „különleges katonai műveletet”

Azonban már nemcsak ukrán, hanem egyre inkább orosz területeken is zajlik az orosz-ukrán háború: a tendencia a május második felében indult határmenti rajtaütésekkel kezdődött, amelyek során az ukrán határon át orosz ellenzéki fegyveresek törtek be Belgorod oblaszty több településére. Bár a hivatalos orosz szervek azt állították, hogy a támadásokat visszaverték és a határt stabilizálták, az elmúlt héten fokozódtak az orosz területen zajló „különleges katonai műveletek.”

Ahogy a múlt héten írtuk: a belgorodi támadásokban két Putyin-ellenes, Ukrajnát támogató orosz fegyveres szervezet tagjai ismerhetők fel. Az egyik az Orosz Szabadság Légió, amelynek tagjai elismerten az ukrán hadsereg Nemzetközi Légiójának katonái. A másik a szélsőjobboldalhoz köthető Orosz Önkéntes Hadtest, amelynek viszonya az ukrán fegyveres erőkkel homályos.

Putyin-ellenes felkelők törtek be Belgorodba, nem láthatják szüleiket az elhurcolt gyerekek – heti öszefoglalónk

Bár sok figyelmet kapott, kevés stratégiai jelentősége van az orosz-ukrán határon átkelő orosz ellenzékiek akciójának, az azonban biztosra vehető, hogy a betöréshez az ukrán fegyveres erőktől kaptak segítséget. Fokozódnak a bombázások mindkét oldalon, az ukrán rakétatámadások egy déli ellentámadást jelezhetnek.

A legutóbbi betöréskor a két orosz szabadcsapat mellett megjelent egy magát Lengyel Önkéntes Hadtestnek nevező csoport is. A csoport februárban alakult, ekkor a Telegramon azt írták: a lengyel hadtest tagjai szerződésben állnak az ukrán hadügyminisztériummal. Egy februári lengyel sajtóhír szerint a lengyel csoportot egy olyan találkozó során alapították, amelyen jelen volt az ukrán védelmi minisztérium és az Orosz Önkéntes Hadtest képviselője is.

Június 4-én az Önkéntes Hadtest olyan videót tett közzé, amelyen mintegy tucat, állításuk szerint a mostani rajtaütés során foglyul ejtett orosz katona látható. Ketten közülük láthatóan megsérültek, és kórházi ágyon feküdtek. Az OÖH vezetője, Gyenyisz Nyikitin elmondása szerint találkozót ajánlottak Belgorod kormányzójának, hogy a foglyok elengedéséről tárgyaljanak, ez viszont nem valósult meg, ezért a foglyokat később átadták az ukrán fegyveres erőknek.

Információs- és gerillahadviselés

A május 22-i hét közepére a felkelők visszavonultak Ukrajnába, a következő héten azonban újra, az előzőnél nagyobb erővel törtek be, ezúttal Sebekino város irányába, 35 kilométerrel a határtól. Az OÖH június 1-én egy olyan videót tett közzé, ahol Sebekino külvárosából jelentkeztek. Ezzel párhuzamosan a város polgármestere közölte, hogy a várost folyamatosan tűz alatt tartja az ellenség. Június 1-i felvételeken látható volt, hogy nagy lángokkal égett a helyi közigazgatás épülete.

Az orosz hadügyminisztérium sajtóközleménye szerint a felkelők kiszorítására nehézfegyvereket is bevetettek – korábbi jelentések szerint a határt ez előtt csak könnyen felfegyverzett sorkatonák őrizték, azonban ők a jelek szerint nem tudták biztosítani a határt. Valószínű, hogy az erősítés egy részét az ukrajnai frontról kellett elvonni: orosz katonai bloggerek szerint Kreminnából (Luhanszk megye) vezényeltek át katonákat. Amennyiben tartósan embereket kell elvonni a valóban jelentős frontoktól (elsősorban a Zaporizzsjai frontról), az Ukrajna kezére játszhat, hiszen nem Belgorod elfoglalása a céljuk, hanem a megszállt területek – ahonnan most csapatokat vonnak el az oroszok – felszabadítása.

Hivatalosan Ukrajna nem vállalja magára a belgorodi akciókat, azonban több jel mutat arra, hogy Ukrajna valamilyen formában, fegyverrel vagy akár katonákkal támogatja őket (az ukrán hadseregnél rendszeresített járművek a felkelőknél, ukrán tüzérségi biztosítás számukra, szervezeti, személyi kapcsolódások). Ebben a tekintetben az akciók hasonlítanak ahhoz a hibrid hadviseléshez, amit Oroszország 2014-ben alkalmazott Ukrajnával szemben. Akkor a Krím-félsziget megszállását és a Donbasz destabilizálását szintén felségjel nélküli, de Oroszországban felfegyverzett milíciák hajtották végre (később kiderült, hogy a „kis zöld emberek” egy része valójában az orosz különleges erők katonája volt).

A 2014-es orosz akciókkal szemben Ukrajna célja nem a területszerzés, hanem egyrészt az, hogy csapatokat vonjon el az ellentámadás útjából, másrészt, hogy aláaknázza az orosz morált és a Putyin-rezsimbe vetett bizalmat.

Ezt mutatja, hogy az akciókkal párhuzamosan felerősödött az ukrán információs hadviselés. A közösségi médiában számos csatorna terjeszti azt, hogy az orosz tüzérség saját városait löveti, ahol a felkelők megjelentek (erre nincs hiteles bizonyíték). Más csatornák olyan beszámolóknak biztosítanak nagy nyilvánosságot, amelyek szerint a határ megvédésére vezényelt katonák fosztogatni kezdték a lakosságot, vagy éppen azt, hogy a határmenti városokból evakuált lakosok viselkedése okoz problémákat a befogadó állomásokon.

Dróntámadások Moszkva ellen: önmerénylet?

Hasonló célt szolgálhattak a Moszkvát ért dróntámadások is: május 30-án több drón csapódott be Moszkva Rubljovka nevű negyedében, ahol civil épületekben keletkezett kisebb kár, a helyi hatóságok két sérültről számoltak be.

Az ukrán állami szervek tagadták, hogy ők állnának a támadás mögött, és a nyugati médiában azonnal meg is jelent a feltételezés, hogy az akció valójában orosz önmerénylet lehetett, amellyel a Kreml a lakosság harci kedvét igyekszik feltüzelni, durvább támadásokhoz próbál indokot teremteni.

Azonban több körülmény is ellentmond ennek a magyarázatnak. Moszkvai lakosok több videót is megosztottak a Moszkva felett repülő drónokról, ezek pedig nagyon hasonlítanak az ukránok által újonnan fejlesztett Beaver drónokra. Árulkodó az egyik videón szereplő drón röppályája, ami toló hajtóműves kialakításra utal (úgy néz ki, mintha hátrafelé repülne, mivel a hajtómű a szárnyak és a géptörzs mögött található) – a Beaver szintén ilyen szerkezetű.

Anders Puck Nielsen, a Dán Királyi Védelmi Főiskola elemzője felhívta rá a figyelmet, hogy a mostani támadás (ahogy a korábbi, Kreml elleni dróncsapás) nem viseli magán az orosz információs műveletek jeleit. Mint mondta, a támadásokról szóló hírek hamar lekerültek a címlapokról, Putyin egy rövid, a közvéleményt nyugtatni igyekvő nyilatkozatot tett csak az ügyben, és az épületekben keletkezett kárt gyorsan kijavították. Emellett az ilyen incidensek épp az orosz hátország sebezhetőségére mutatnak rá, és nem inspirálnak bizalmat a rezsim felé.

Nielsen szerint Ukrajnának ezzel szemben érdekében állhatott a Moszkva elleni támadás végrehajtása, mivel az egyrészt arra kényszerítheti Oroszországot, hogy a légvédelmet a front közeléből a fővárosba telepítse, másrészt pedig aláássa a Putyinnal szembeni bizalmat.

Nem mellékes az sem, hogy a célba vett Rubljovka negyed Oroszország elitjének lakóhelye, az elit számos tagjának van itt ingatlana, köztük Vlagyimir Putyin elnöknek, a korábbi elnök Dmitrij Medvegyevnek és a jelenlegi miniszterelnöknek, Mihail Misusztinnak is – az akció tehát emiatt is alkalmas a Putyin hatalmával kapcsolatos mítosz rombolására.

Erősödő üzengetés

Mind a belgorodi betörések, mind a moszkvai dróntámadás felerősítette az orosz fegyveres csoportok közötti nyilvános vitákat. A Wagner-csoportot vezető Jevgenyij Prigozsin a moszkvai incidensek után ismét élesen bírálta az orosz Hadügyminisztériumot, majd felvetette, hogy a Wagner-csoportnak kellene átvenni az orosz-ukrán határ biztosítását.

A Wagner zsoldoscsoport a héten fejezte be a kivonulást Bakhmut városából, amelyet nagy veszteségeket szenvedve tudtak teljesen elfoglalni. Június 2-án Prigozsin az eddigieknél is súlyosabb váddal illette a Hadügyminisztériumot, azt állította, hogy a reguláris hadsereg aláaknázta a Wagner kivonulási útvonalát. Másnap egyenesen a Kreml egyes köreit vádolta „Oroszország szétverésével”, igaz, Putyint ezúttal is megkímélte a kritikáktól.

Prigozsin a reguláris hadsereg mellett a csecsen autonóm régió haderejével is szembe került, ennek szintén oda-vissza történő nyilvános üzengetés lett a vége. Megszólalt a Wagner-csoport katonai vezetőjeként ismert, egyébként neonáci Dmitrij Utkin is, aki a Telegramon nem annyira burkolt fenyegetéssel így válaszolt a Wagner-csoportot bíráló csecsen hadúrnak, Adam Delimhanovnak: „mindig készen állunk beszélni, mint „férfi a férfivel”. Ezenkívül az első és a második csecsen háborúból ismerjük egymást.”

Prigozsin viselkedését kétféleképpen magyarázzák elemzők, egyesek szerint a „Putyin séfjének” nevezett oligarcha saját politikai pályáját próbálja egyengetni, mások szerint a kritikái egyfajta szelepként funkcionálnak, amely segítségével a háború menete miatt elégedetlen emberek levezethetik a feszültséget úgy, hogy az Putyinra nem jelent valódi veszélyt.

Zubor Zalán