Németország szabadon engedte a leopárdokat, offenzívát indítottak az oroszok – heti összefoglalónk az ukrajnai háborúról

Decemberben Valerij Zaluzsnyij, az ukrán hadsereg főparancsnoka azt mondta, nagyjából 300 tankra és 700 könnyebb páncélosra lenne szükség, hogy kiszorítsák az oroszokat Ukrajnából. Az elmúlt hét hírei után úgy tűnik, megkaphatják ezeket a fegyvereket, miután a német és az amerikai kormány is hozzájárult nyugati harckocsik leszállításához. Az elmúlt hetekben elsősorban újra az oroszok tudtak offenzívákat indítani, a legnagyobb erőfeszítéseket továbbra is a 70 ezres Bakhmut városának ostromára fordítják.

• Hosszú vonakodás után a német kormány beleegyezett, hogy Leopard 2 tankokat adjon az ukrán hadseregnek.
• Az Egyesült Államok is felajánl saját M1 Abrams tankjaiból, a következő hónapokban 321 tankot kaphat Ukrajna.
• Svájc hagyományos semlegessége ellenére kacsintgat az Ukrajnát támogató koalíció felé: új szankciókat vezetnek be, és a parlament nemzetbiztonsági bizottsága a fegyverexportot is engedélyezné Ukrajnának.
• Szerbiában a Russia Today-en keresztül próbált toborozni a Wagner-csoport, válaszul Belgrád fontolgatja a szankciókat.
• Donyeckben folytatódtak a harcok, az orosz hadsereg közelebb került Bakhmut bekerítéséhez.
• Zaporozsjiában elakadt az orosz offenzíva, a héten Dél-Donyeckben, Vuhledar környékén próbálkoznak újra.
• Sajtóértesülések szerint nyugati országok fontolgatják, hogy F-16-os vagy más vadászgépeket is küldjenek Ukrajnának, miközben az ukrán légierő új bázisok építésébe kezdett.

Az előző héten a ramsteini légibázison tartott, Ukrajna katonai támogatásáról szóló nemzetközi találkozón látszólag még nem született döntés a német Leopard 2 tankok felajánlásáról Ukrajnának. Két vitás kérdés maradt megoldatlan a konferencia végén: küld-e Németország a saját tankjaiból Ukrajnába, és engedélyezi-e, hogy más államok (Lengyelország, Spanyolország, Svédország) átadják német gyártmányú tankjaikat.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Lassan teljesül az ukrán kívánságlista

Azonban a találkozó után nappal, miután szövetségesei rendkívüli nyomást gyakoroltak rá, Berlin végül mégis beadta a derekát mindkét kérdésben. Olaf Scholz kancellár január 24-én közölte, hogy 14 Leopard 2 harckocsit biztosít a megtámadott országnak. Ezzel egyidőben az Egyesült Államok is bejelentette, hogy 31 darabot biztosít saját M1 Abrams tankjaiból (egész pontosan az M1A2-es modellből: ez nem a csúcstechnológia, maga az amerikai hadsereg a következő években ki is tervezi vonni őket a hadrendből, de korszerűbb, mint a már csak raktárakban porosodó A1-es modell – nem beszélve az ukrajnai háborúban eddig bevetett szovjet gyártmányú tankokról).

https://twitter.com/IRIA_Research/status/1620025873121542149

A januárban ígért nyugati tankok és az orosz harckocsik összevetése

A hét közepére körvonalazódott egy egész koalíció, amely nyugati tankokkal látja el az ukrán hadsereget. Az amerikai ABC News értesülése szerint 12 ország jelezte, hogy kész Leopard 2-ket küldeni. Közülük Lengyelország, Norvégia, Finnország nyilvánosan is bejelentették a szállítást. Az ABC ukrán forrásai szerint a többi 12 ország között van Spanyolország, Dánia és Hollandia is, emellett a médiában még Svédország, Portugália, Görögország és Kanada jelent meg adományozóként.

Rammstein: Deutschland – német Realpolitik Brandttól Scholzig, és a beadott derék leopárdjai – Világtérkép

Ramstein, az nem csak egy vicces német metálzenekar, hanem a legkomolyabb amerikai bázis is Németországban.

Az ABC szerint a különböző államoktól mintegy 100 Leopard 2-t kaphatnak az ukránok. Ehhez még hozzájön az amerikaiaktól kapott 31 Abrams és a korábban bejelentett 14 brit Challenger 2. A nyugati harckocsik mellett Ukrajna több helyről kap keleti tankokat, szovjet gyártmányú T-72-ket is (eddig ez volt a háború leggyakoribb tankja, mindkét fél használta őket): a nyilvánosan elérhető információk szerint Lengyelországtól és Szlovákiától összesen 90 darabot, Marokkótól pedig 20 darabot.

Ukrajna franciaországi nagykövete szerint ezek az országok, illetve még néhány, akik nem jelentették be nyilvánosan, összesen 321 tankot küldenek Ukrajnába, amelyek nagy része idei év első felében állhatnak hadrendbe (kivéve az amerikaiakat, ezek a Washington Post értesülése szerint csak az év végén állnak készen). Az Oryxspioenkop korábbi felajánlásokat tartalmazó gyűjtése alapján ez közel annyi tank, mint amennyit a háború kezdete óta összesen küldtek a szövetségesek. Egyéb páncélos járművekből pedig a következő hónapokban több érkezik, mint eddig összesen.

A nyilvánossá váló számok kezdenek kísértetiesen hasonlítani Valerij Zaluzsnyij ukrán főparancsnok nyilatkozatára, aki decemberben úgy becsülte, körülbelül 300-zal több tankra és 700-zal több könnyebb páncélozott járműre lenne szükség ahhoz, hogy az orosz megszállókat visszaszorítsák a 2022 február 24 előtti frontvonalak mögé.

A harci cselekményekben egyelőre nem látszik, hogy bármelyik fél komoly áttörést tudna elérni a közeljövőben. Az elmúlt héten ismét elsősorban az oroszok tudtak kissé előrenyomulni, bár az időjárás minden előrenyomulást nehezít (a szokatlanul enyhe tél miatt még mindig tart a „sárszezon”, emiatt a járművek jórészt csak kiépített utakon tudnak haladni).

A donyecki Bakhmut városát továbbra is az ukránok ellenőrzik, az oroszok hadműveletek célja jelenleg is a 70 ezres város elfoglalása. Az elmúlt héten az orosz csapatok javították a pozícióikat a város körül. Ukrán katonai források által közzétett felvételek megerősítették, hogy az oroszok elfoglalták Kliscsivka falut Bakhmuttól délre.

A várostól északra fekvő Blahodatne városából a Wagner-csoporthoz köthető Telegram-csatornán jelentek meg felvételek, amik azt mutatják, hogy a települést az orosz zsoldosok ellenőrzik.

Blahodatne elfoglalása két szempontból kritikus, egyrészt ezzel hídfőt alakítottak ki a Bakhmutovka folyó nyugati partján (emiatt persze nehezebb is lesz megtartani), másrészt megszerezték az ellenőrzést a Bakhmutba vezető egyik ellátási út felett. A városba ugyanakkor még vezet két (a térképen zölddel jelölve) biztonságos út, amit az ukránok ellenőriznek, ezek egyikét próbálják délről elvágni az oroszok, egyelőre sikertelenül.

Az utolsó, Bakhmutba vezető utat Oroszország magaslatokat és városi területeket támadva tudná csak elvágni. Emiatt valószínűbb, hogy a város teljes bekerítése helyett inkább újra utcai harcokba kezdenek, három irányból támadva. Az ukránok ez esetben kénytelenek lehetnek feladni a város keleti részét, és a várost kettészelő Bakhmutovka partján felvenni új harcállást.

Putyin Donyeckre, Ukrajna Luhanszkra koncentrál

Oroszország az elmúlt hetekben még két helyen próbálkozott áttöréssel. Zaporizzsja megyében oroszpárti Telegram-csatornák nagyszabású offenzívát emlegettek, ám ezek a hírek túlzónak bizonyultak. Hiteles beszámolók szerint az itteni fronton végül nem történt jelentős elmozdulást, és a héten csendes volt a déli frontszakasz. Kicsivel keletebbre, a dél-donyecki Vuhledar irányában, a Kashlahacs folyó mentén viszont kiújultak a harcok.

A pontos eseményekről ellentmondásos híradások jelentek meg. Egyes források szerint az oroszok benyomultak a két folyóparti faluba, mások szerint egy ukrán ellentámadás kiszorította őket. Ami biztos, hogy a régió fő erődje, Vuhledar városa ukrán kézen van, bár jelentős része megrongálódott az orosz ágyúzás miatt. Az offenzívában az oroszok tankokat és könnyű páncélosokat is bevetettek. Ukrán légifelvételeken több kilőtt jármű látható. Az itteni orosz előrenyomulást jelentősen nehezíti, hogy az ukránok ellenőrzik az egyébként rendkívül lapos térség egyetlen magaslatát (feketével jelölve a térképen).

Északon, Luhanszkban az oroszok vannak védekező pozícióban. A régió egyik fontos orosz erődje, Kreminna körül úgy tűnik, javult az ukránok helyzete. A Kreminnától délre fekvő erdőben hosszú ideje tartanak a harcok, most orosz és ukrán források is azt állítják, az erdő nagy részéből kiszorították az oroszokat.

Kiverte a biztosítékot Szerbiában a Wagner-csoport hirdetése

Visszatérve a nemzetközi helyzethez: az Ukrajnát eddig is támogató országok mellett két másik országban is érdekes fordulatot vett a háborúhoz való hozzáállás. Az egyik Svájc, amely eddig a semlegességre hivatkozva nem engedélyezte, hogy hadiipari cégei a háborús zónába szállítsanak lőszert vagy fegyvert. Január 25-én azonban a svájci parlament nemzetbiztonsági bizottsága támogatott egy előterjesztést, amely módosítaná az ország hadiipari törvényét. A javaslat szerint Svájc harmadik országok közvetítésével szállíthatna az ukrán hadseregnek is hadianyagot. A módosítást a bizottság nagy többsége, köztük a kormánypárti képviselők is támogatták.

A svájci hadianyag az ukrán légvédelem számára lehet kritikus: Svájcban gyártják ugyanis azoknak a Gepard 1A2 légvédelmi rendszereknek a lőszereit, amelyeket Németország küldött Ukrajnának. A Gepardok kulcsfontosságúnak bizonyultak például azoknak az orosz drónoknak az elhárításában, amelyekkel Oroszország az ukrán civil infrastruktúrát támadja, Svájc azonban nem engedélyezte, hogy a németek tőlük vegyenek további lőszereket, ha azt Ukrajnának adják tovább.

Ennél is meglepőbb, hogy az eddig inkább oroszbarát Szerbia külügyminisztere is arra utalt: csatlakoznának az Oroszország elleni szankciókhoz, amennyiben ez segíti Szerbia csatlakozását az Európai Unióhoz. Ivica Dačić külügyminiszter 25-én az EURACTIV Szerbiának adott interjújában úgy fogalmazott, elítélik Ukrajna területi integritásának megsértését, és a szankciókat illetően álláspontjuk változhat, ha az „Szerbia gazdasági érdekeivel egybeesik”. Ugyanaznap Ana Brnabić szerb kormányfő, szintén az „Ukrajna elleni orosz agresszióról” – korábban szerb politikusok kerülték ezt a szófordulatot – és hangsúlyozta a Szerbiának adott EU-s támogatások fontosságát.

A gazdasági érdekeken túl Szerbia távolodásához Oroszországtól hozzájárulhat a Wagner zsoldoscsoport szerbiai tevékenysége is: januárban az orosz állami tévé, a RT szerb adásán hirdetésekben sugároztak, amelyek szerbeket hívtak fel arra, hogy csatlakozzanak a Wagner-csoporthoz (melyet az Egyesült Államok épp a héten minősített hivatalosan is szervezett bűnözői csoportnak). A hirdetések nagy felháborodást váltottak ki az országban, és Aleksandar Vučić is elítélte őket, hiszen ezzel az orosz média törvénysértésre hívta fel az embereket (Szerbiában, ahogy a legtöbb országban bűncselekmény idegen fegyveres erőhöz csatlakozni).

Tankok után vadászgépek jönnek?

Az Ukrajnát támogató országok következő csúcstalálkozója február 14-15-én lesz, a médiában több helyen spekuláltak arról, hogy ennek a fő témája nyugati vadászrepülők felajánlása lesz. Az elmúlt héten valóban többen utaltak arra, hogy ilyen támogatás is várható a jövőben (bár a német kormány egyből kizárta, hogy repülőket adna). A Politico cikke szerint az amerikai Pentagonban katonatisztek egy csoportja azért lobbizik, hogy F-16-os vagy hasonló gépeket juttassanak az ukrán légierőnek.

Eddig a háborúban a légierő (a drónokat kivéve) csekély harctéri szerepet játszott: bár az orosz légiflotta jóval nagyobb az ukránnál, nagyrészt mindkét ország légiereje elavult szovjet gépekből áll, amelyek sebezhetőnek bizonyultak a légvédelmi rakéták ellen.

Orosz vadászgépet ért légvédelmi találat, októberi felvétel

Nyugati vezetők korábban amiatt aggódtak, hogy a modern nyugati vadászgépek szállítását Moszkva egyfajta „vörös vonalként” értelmezné, de korábban hasonlóan vélekedtek nyugati tankok felajánlásáról is.

Januárban az Egyesült Államok mellett Hollandiában és Lengyelországban is felmerült, hogy az ukránoknak adjanak F-16-osokat. Wopke Hoekstra holland külügyminiszter a parlamentben elmondta, hogy kabinetje megvizsgálná az F-16-osok szállítását, ha Kijev kérné azokat, és ha az USA is hozzájárul. Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő szintén úgy nyilatkozott, a NATO-val koordinálva tudnának F-16-osokat küldeni (lengyel médiaértesülések szerint egyébként Varsó korábban már titokban, hivatalosan „alkatrészként” küldött az ukrán légierőnek régi szovjet MIG-29-es vadászokat).

Január 27-én Thomas Gassilloud, a francia Nemzetgyűlés nemzetvédelmi és fegyveres erőkkel foglalkozó bizottságának elnöke is arról beszélt: vizsgálják annak lehetőségét, hogy francia gyártmányú vadászgépeket (Mirage-okat, vagy akár a fejlettebb Rafaele-eket) küldjenek az ukránoknak.

Bár még semmilyen hivatalos döntés, vagy konkrét ígéret nem született, érdekesség, hogy az Egyesült Államok képviselőháza még júliusban jóváhagyott egy 100 millió dolláros programot ukrán pilóták amerikai gépekkel való képzésére. Január 27-én pedig Jurij Ignat, az ukrán légierő szóvivője arról beszélt, Ukrajnában megkezdődött egy olyan repülőtér-hálózat kiépítése, amely a jövőben a modern vadászgépek és a polgári repülés számára egyaránt használható lesz.

Zubor Zalán