Orosz áttörés Donyeckben, magyar civilektől kapnak segítséget az ukrán hadsereg kárpátaljai katonái – heti összefoglalónk az ukrajnai háborúról

Hónapok óta először értek el jelentősebb hadi sikert Ukrajnában az orosz megszállók, a héten elfoglalták a kicsi, de jól megerősített Szoledar város nagy részét. A városban folyó harcok a nagyobb, Bakhmut elleni offenzíva részét képezik, a donyecki várost hónapok óta sikertelenül ostromolták az oroszok. A front más részein nem volt jelentős változás az elmúlt héten, azonban az ukrán hadsereg először kaphat nyugati tankokat.

• Péntekre az orosz hadsereg elfoglalta a Donyeck megyei Szoledar város belterületét, mintegy 11 kilométert nyomulva előre.
• A város ellenőrzésével közelebb került Bakhmut városának bekerítése, de az új ukrán frontvonalat folyó és magaslatok védik.
• Több ország is bejelentette, hogy páncélos járműveket küld az ukrán hadseregnek: Franciaország és az Egyesült Államok lövészpáncélosokat, az Egyesül Királyság, Finnország és Lengyelország pedig – a háború alatt első alkalommal – nyugati tankokat ajánlott fel.
• A lengyelek és a finnek német Leopard 2-ket küldenének, ehhez azonban a német kormány engedélye is szükséges lehet, és nem világos, beleegyeznek-e.
• Ismét leváltották az ukrajnai hadműveletek orosz parancsnokát: az új vezető a vezérkari főnök, Valerij Geraszimov lett, ami miatt leginkább a Wagner-csoport vezetője, Jevgenyij Prigozsin aggódhat.

Tavaly nyár óta az orosz hadsereg kevés hadi sikert tudott felmutatni Ukrajnában, az akkor folytatott, lassú donyecki hadműveletek, Szeverodonyeck és Liszicsanszk elfoglalása óta lényegében nem tudtak új területet ellenőrzés alá vonni, miközben számos településről kiszorították őket az ukrán védők. A héten ez a sorozat megszakadt, miután az oroszok ellenőrzésük alá vonták a donyeck megyei Szoledar városának nagy részét.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Hónapok óta az első orosz siker

A békeidőben 10 ezres lakosságú Szoledar jelentőségét két dolog adja: a közeli, hadianyag-raktárnak ideális sóbányák, valamint az, hogy a város közel fekszik Bakhmuthoz – az elmúlt hónapokban az orosz hadsereg gyakorlatilag egyetlen offenzív hadműveletének célpontja ez a város volt. Bakhmut ellen október óta folyamatosan intéztek frontális támadásokat az orosz erők, de a város ukrán kézen maradt, és a támadók – főként orosz gyalogság, köztük a Wagner-csoport zsoldosa és börtönökből toborzott „önkéntesei” – súlyos veszteségeket szenvedtek. A szoledari offenzívát a közeli falu, Jakovlivka múlt heti elfoglalása tette lehetővé, amellyel megnyílt az út a város északi negyedei felé.

Az ukrán hadvezetés a hét végén elismerte, hogy Szoledar közigazgatási területének egészét elfoglalta az orosz hadsereg, beleértve a város nyugati sóbányáit. A bányák hatalmas, föld alatti tárnái stratégiai jelentésűek, hiszen biztonsággal tárolható bennük hadianyag is. Szoledar megszállásával az oroszok közelebb kerülhetnek a város bekerítéséhez, bár Bakhmutba még mindig több, az ukránok által ellenőrzött úton érkezik utánpótlás.

A Háborúkutató Intézet (ISW) szerint Szoledar elfoglalása még „nem jelent operatív jelentőségű fejleményt”, és Bakhmut bekerítése még nem áll a küszöbön. Az ISW értékelése szerint Szoledar eleste pürrhoszi taktikai győzelem, amit az információs hadviselés most a középpontba állít.

Ahhoz, hogy észak felől meg tudják kerülni Bakhmutot, Blahodatne és Berkivka irányába kellene tovább nyomulniuk. Itt az ukránok magaslati pozíciókat védenek, és a Bakhumotovka folyó is nehezíti a támadó hadműveleteket.

Prigozsin ellenfele az új orosz parancsnok

Szoledar és Bakhmut az orosz belpolitika szempontjából is jelentős lehet: Bakhmut ostroma a Wagner zsoldoscsoport és vezetője, Jevgenyij Prigozsin személyes projektje lett, amellyel Prigozsin saját politikai karrierjét is fejlesztené. A zsoldoscsoport tagjai egyre nagyobb szerepet töltenek be az ukrajnai, a Guardian egy forrása szerint az itt bevetett katonák akár negyede is a zsoldoscsoport tagja lehet – köztük nagy számban vannak az orosz börtönökben toborzott elítéltek, akiket jellemzően a legveszélyesebb frontszakaszokon áldoznak fel, és hatalmas veszteségeket szenvedtek például a Bakhmut elleni rohamok során.

Ragtag terrorists #Wagner in #Bakhmut are welcomed warmly by #HIMARS.No mercy for invaders!
I only feel for #Russian mothers who may never ever see their dead sons as Putin is refusing them#Ukraine has a reason to fight,what are #Russians fighting for?#Orcs #ATACMS #Kyiv #Bucha pic.twitter.com/b2otz5T7xN

— Ukrainian Defenders and Supporters of Freedom (@UkraineDFS) January 7, 2023

Prigozsin számára rossz hír lehet, hogy január 12-én az orosz állami média közölte: leváltják az ukrajnai hadműveletekért eddig felelős tábornokot, Szergej Szurovikint, helyét a vezérkar főnöke, Valerij Geraszimov veszi át. Szurovikin Geraszimov egyik beosztottjaként marad a fronton.

A médiában „Armageddon tábornokként” emlegetett Szurovikin kritikus időszakban, október elején vette át a parancsnokságot, közvetlenül az ukránok harkivi sikeres ellentámadása és a Krími híd felrobbantása után. A Szurovikin kinevezése egyértelműen gesztus volt a háború menetével elégedetlen orosz keményvonalasok felé, mivel a szíriai háborúban már hírhedtté vált, a civil célpontok elleni támadásokat támogató tábornok kifejezetten népszerű ezekben a körökben.

Elemzők szerint ma a Kreml környékén három, egymással rivalizáló politikai csoportosulás mozgolódik: a gazdasági elit és az oligarchák, akik a háború során háttérbe szorultak, a fegyveres erők vezérkara, valamint a keményvonalas, jellemzően a fegyveres és titkosszolgálatokban szocializálódott nacionalista körök. Utóbbiakhoz áll közel Prigozsin és Szurovikin is, nem véletlen, hogy a tábornok kinevezését októberben ünnepelték a nacionalistákhoz köthető haditudósító Telegram-csatornák. Geraszimovot ezzel szemben Prigozsin és követői rendszeresen bírálták, többek között őt hibáztatva az eddigi kudarcokért. Most viszont az a helyzet állhat elő, hogy a Wagner-csoportnak az általuk megvetett Geraszimov parancsait kellene követni.

A váltás a hagyományos katonai elit győzelmét jelenti az őket egyre inkább felváltani igyekvő Wagner-zsoldosokkal szemben. Ez egyrészt üzenetként értelmezhető az egyre inkább önjáró Prigozsinnak, másrészt praktikus okai is lehetnek. A Bakhmut körüli harcokban a Wagner-csoport rendkívül súlyos veszteségeket szenvedett, így a csoport harcértéke erősen lecsökkent. Amerikai becslések szerint Ukrajnában közel a 50 000 zsoldos harcol, akik közül 4100 elesett, és mintegy 10 000-en megsebesült.

A front más szakaszain az elmúlt héten kevés elmozdulásról érkezett hír. Luhanszk megye nyugati részén az elmúlt hetekben az ukrán erők értek el sikereket, közelebb kerültek a Kreminna-Szvatove-védvonalhoz. Ukrán és orosz források is harcokról számoltak be Kreminna körül, ami az ukrán ellentámadás fő célpontja jelenleg. Az ukrán vezérkar 12-i és 15-i jelentése szerint az orosz tüzérség már a városon belül is támadott célpontokat, ami arra utal, hogy az ukrán erők bejutottak Kreminnába, azonban a városban folyó harcokról hiteles felvételek nem kerültek elő.

Először kap nyugati tankokat Ukrajna

Az elmúlt hét másik fontos fejleménye a nemzetközi fronton zajlik. Bár Ukrajna nagy mennyiségben kap nyugati fegyvereket, a külföldi támogatók eddig elzárkóztak egyes fegyverrendszerek leszállításától. A nyugati országok eddig nem ajánlottak fel nagy hatótávú rakétákat és nyugati tankokat annak ellenére, hogy az ukrán vezérkar szerint ilyenekre lenne szükség további területek felszabadításához. A héten azonban olyan hírek jelentek meg, amely szerint a brit kormány fontolgatja, hogy 10 Challenger 2 tankot ajánljanak fel az ukrán erőknek. Január 14-én Rishi Sunak brit miniszterelnök megerősítette, hogy 14 tankot, valamint 30 AS-90 155 mm-es önjáró löveget küldenek Ukrajnának.

Nem sokkal később Andrzej Duda lengyel elnök – az ukrán és litván elnökkel közös sajtótájékoztatón – azt jelentette be, hogy Lengyelország saját, német gyártmányú Leopard 2 tankjaiból 12-t küld az ukránoknak. Hamarosan csatlakozott a finn kormány is, mint mondták, ha létrejönne egy közös európai segítségnyújtási csomag, akkor ők is hozzájárulnak Leopard 2-kkel.

Leopard 2 tank Németországban (forrás: Wikimedia Commons)

A német gyártmányú tankok küldése azonban problémákba ütközhet, ugyanis az újraexportáláshoz jog szerint Németország engedélyére is szükség van. Németországra korábban is nyomást gyakoroltak egyes NATO-partnerek (köztük Lengyelország) hogy ajánljon fel Leopardokat, vagy engedélyezze a szállításukat, ám ezt elutasították. A mostani hírek kapcsán a német kormánytagok ellentmondásos nyilatkozatokat tettek: 11-én a német kormányszóvivő azt mondta, nem kaptak megkeresést a lengyelektől a tankok ügyében – ez arra utal, hogy Duda a bejelentéssel kész helyzet elé állította Berlint, hogy nyomást gyakoroljon a fegyverszállítások fokozása érdekében. Csütörtökön Robert Habeck német alkancellár azt mondta, hogy országuknak „nem szabad megakadályozni”, hogy más országok úgy támogassák Ukrajnát, ahogy szeretnék. Pénteken Olaf Scholz kitérő választ adott a tankokkal kapcsolatban, azt mondta, folyamatosan konzultálna az ügyben szövetségeseikkel.

Fordulópont a nyugati támogatásban

A Bloomberg információja szerint Berlin a jövő héten hoz döntést a tankok ügyében, amit január 20-án, a NATO következő ramsteini csúcsán jelentenek majd be. Az ugyanakkor biztosnak tűnik, hogy közvetlenül Németországtól nem kapnak Leopardokat az ukránok: január 15-én a harckocsikat gyártó Rheimtall vezetője azt mondta, a raktáron levő tankjaik még több hónapnyi átalakítást igényelnek, mielőtt harcképessé válnak. Így legfeljebb a német hadsereg saját állományából lehetne tankokat küldeni az ukránoknak, amire kevés az esély.

Az elmúlt napokban feltűnően sok hír látott napvilágot arról, hogy Ukrajna kifejezetten támadó hadművelekethez szükséges fegyvereket kap a nyugati országoktól. A korábbi fegyverszállítások inkább a védekezést szolgálták (tankelhárító rakéták, légvédelmi eszközök, tüzérségi ütegek), a megszállt területeken kialakított orosz védelmi vonalak áttörésére viszont kevésbé alkalmasak. Ehhez nehezebb fegyverzetre, elsősorban páncélozott járművekre lenne szükség: az ukrán fegyveres erők főparancsnoka, Valerij Zaluzsnyij korábban úgy nyilatkozott, körülbelül 300 tank és 6-700 könnyebb páncélos járműre lenne szükség a megszállt területek felszabadításához.

Januárban két ország is bejelentette, hogy épp ilyen páncélosokat küld: Németország 40 Marder gyalogsági harcjárművet, az Egyesült Államok pedig 50 M2 Bradley-t. Ukrajna már korábban is kapott nyugati páncélozott járműveket, például amerikai HMMWV-kat, a most bejelentett szállítmányok azonban minőségi változást jelentenek, hiszen ezek a nyugati járművek erősebb fegyverzettel és páncélzattal rendelkeznek (bár még így sem a csúcskategóriát képviselik: a Bradley-ket például az amerikai hadsereg például hamarosan kivonja a forgalomból).

A mostani ígéretek előrevetítik a NATO közelgő Ukrajna-politikáját, amelyet várhatóan a következő ramsteini Ukrajna Védelmi Kontakt Csoport-ülésen véglegesítenek. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a héten kulcsfontosságúnak nevezte a nehéz haditechnikai eszközök szállítását, és arra utalt, további hasonló bejelentések jöhetnek. „A háború döntő szakaszában vagyunk. Kemény csatákat vívunk. Ezért kulcsfontosságú, hogy Ukrajna minden olyan fegyverrel rendelkezzen, amelyre szüksége van a győzelemhez és szabadsága megvédéséhez. Az Ukrajnának nyújtott katonai segítség a leggyorsabb út a békéhez” – nyilatkozta  a Handelsblattnak.

Magyar zászló alatt harcolnak a kárpátaljai katonák

Az említett Ukrajna Védelmi Kontakt Csoportnak egyébként Magyarország is tagja (a megbeszéléseken Vargha Tamás honvédelmi miniszterhelyettes vesz részt), annak ellenére, hogy a magyar kormány nem vesz részt a fegyverszállításokban. A közelmúltban viszont civil gyűjtés indult Magyarországon a nagyrészt ukrajnai magyar katonákból álló Kárpátaljai Sárkányok nevű egységnek (68. különálló területvédelmi zászlóalj). A gyűjtés még november elején kezdődött el egy zárt Facebook-csoportban, amihez később más online közösségek is csatlakoztak, és több hírportál is beszámolt róla.

A gyűjtőszámlára az egyik támogató, a KARD blog beszámolója szerint mostanra 18 millió forint érkezett, ebből többek között élelmiszert, generátorokat és téli felszereléseket vásárolnak a magyar katonáknak. A legutóbbi csomagba a blog szerint hőkamerák és hozzájuk akkumulátorkészletek is bekerültek, valamint három nagy és hat közepes méretű magyar zászló.

Zubor Zalán