A választás napjára kiírt korrupcióellenes népszavazás látványosan megnövelheti a részvételt az EP-választásokon, és ennek az RMDSZ nem örülhet.
Adj 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka!
Először nyilváníthatnak hivatalosan is véleményt a romániai választók a jogállamiságról valamint az igazságügyi rendszer átalakításáról, pontosabban azokról az intézkedésekről, melyeket a 2016-os választások után léptetett életbe a kormány. Az EP-választásokkal egy napra, május 26.-ára ugyanis népszavazást írt ki Klaus Iohannis államfő, a választóknak pedig az alábbi kérdésekre kell igennel vagy nemmel válaszolniuk:
„Egyetért-e a korrupciós bűntetteket elkövetők amnesztiában részesítésének betiltásával?”
„Egyetért-e annak megtiltásával, hogy a kormány sürgősségi rendeleteket adjon ki a bűncselekmények témakörét, a büntetéseket, valamint az igazságszolgáltatás megszervezését érintően, illetve azzal, hogy terjesszék ki a sürgősségi kormányrendeletek alkotmánybíróságon való megtámadására jogosultak körét?”
A népszavazás előzménye egy sor olyan, közfelháborodást és látványos tüntetéseket kiváltó intézkedés, mellyel a kormánykoalíció egy sor átalakítást eszközölt az igazságügyi rendszerben az utóbbi években.
A PSD-ALDE kormánykoalíció szerint az intézkedések csupán a jogállamiság visszaállítását célozzák, illetve megakadályozzák a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) túlkapásait. A kormány narratívájában erősen jelen van a Magyarországról is ismerős „nem vagyunk, gyarmat, nekünk Nyugatról ne mondják meg hogy mit tegyünk”, a tüntetők pedig rendre Soros, vagy pedig „párhuzamos állam”, vagyis a szolgálatok emberei.
Az átalakítások ellenzői – köztük számos bíró, ügyvéd valamint ügyész – szerint valójában arról van szó, hogy a PSD korrupt politikusait próbálja menteni olyan, “személyre szabott” intézkedésekkel, melyek ellehetetlenítik a korrupcióellenes harcot, és felmérhetetlen kárt okoznak az igazságszolgáltatásban.
Különösen aggályos az, hogy az igazságszolgáltatás átszabása sürgősségi kormányrendeletekkel történik, anélkül, hogy a javasolt változtatások bejárnák az alkotmány által előírt utat a törvényhozásban.
Romániában ugyanis az alkotmány lehetővé teszi azt, hogy a parlament mellett a kormány is elfogadjon jogszabályokat, melyek a Hivatalos Közlönyben való publikálásuk pillanatában életbe lépnek, és melyeket a parlament utólag hagy jóvá.
Bírák és ügyészek is tüntettek országszerte az átalakítások ellen. Fotó: g4media.ro
Azonban az alaptörvény azt is előírja, hogy a sürgősségi kormányrendelet eszközével csak rendkívüli esetben – természeti katasztrófák és hasonló helyzetekben – lehet élni, akkor, amikor az adott intézkedéssel nem lehet megvárni a parlamentet, a sürgősséget pedig alaposan meg kell indokolni.
Az igazságügy átalakítása ellen hatalmas tüntetésekre került sor az utóbbi években, a kezdeményezéseket az az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló tanácsadó szerve, a Velencei Bizottság is rendre negatívan véleményezte.
Mi több, néhány hete Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke nemrég hosszasan kritizálta a romániai igazságügy átalakítását célzó kezdeményezéseket, elmondva, hogy ezzel kapcsolatban egy több, mint 40 pontból álló listát is átadtak a román kormányfőnek és az ígéretek után konkrét lépéseket szeretnének látni.
„Ha ezekre az aggodalmakra nem sikerül választ találni, a Bizottságnak használnia kell a rendelkezésére álló eszközöket” – lengette be Timmermans Románia számára is a 7-es cikkelyt.
Az igazságügy átszabásának kezdeményezője és legfőbb haszonélvezője Liviu Dragnea: a nagyobbik kormánypárt, a PSD elnökét 2015 májusában 1 év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték amiatt, hogy Traian Băsescu felfüggesztéséről szóló 2012-es népszavazás idején országos méretű választási csalást szervezett.
Büntetett előélete miatt Dragnea a miniszterelnöki posztot sem töltheti be, ennél azonban nagyobb gond most számára, hogy egy második bűnvádi eljárásban, az ún. “fiktív alkalmazások” ügyben is közeleg számára az ítélethirdetés. Első fokon a bíróság 3 év 6 hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte Dragneát hivatali visszaélésre való felbujtásért, aki fellebbezett az ítélet ellen. Ha másodfokon is elítélik, a börtönt nem kerülheti el. Ez az ügy egyébként arról szól, hogy a PSD két titkárnője közpénzből kapta fizetését, ugyanis papíron a Teleorman megyei gyermekvédelemnél voltak alkalmazva. Dragnea ebben az időszakban Teleorman megye tanácselnöke volt, a gyermekvédelem pedig a megyei tanácsnak volt alárendelve.
Bilincset lógat egy tüntető Liviu Dragnea arca elé, amint a politikus újságíróknak nyilatkozik a perével kapcsolatban. Fotó: vice.com
Bár egy népszavazás eredményét figyelembe venni nem kötelező, a referendum arra mindenképpen jó, hogy a választók egy erős jelzést küldjenek a kormánypártok fele.
Nem mellesleg az EP-választásokkal kapcsolatos érdektelenséget is felrázza – egy nemrég közzétett INSCOP közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 39,2 százaléka ígérte biztosan, és további mintegy 31 százaléka nevezte valószínűnek, hogy leadja voksát a május 26-i EP-választáson.
Ez az arány jóval magasabb, mint amit korábban mértek: az INSCOP korábbi három felmérésében a jogosultak 26-27 százaléka ígérte biztosra, és további 41-42 százaléka nevezte valószínűnek részvételét az EP-választáson (a korábbi, 2014-es EP-választásokon 32,4 százalék volt a részvétel).
A megkérdezettek 59 százaléka helyeselte, 23,8 százaléka helytelenítette azt, hogy Klaus Iohannis államfő népszavazást írt ki igazságügyi témákról az EP-választás napjára.
A várhatóan magas román részévétel miatt azonban bajba kerülhet az RMDSZ: a párt mandátumainak száma azon múlik, hogy van-e eltérés a román és magyar választók részvételi aránya között. 2007-ben és 2009-ben a magyar részvétel messze meghaladta az országos átlagot, emiatt Románia lakosságának 6,5 százalékát kitevő magyarság a leadott voksok 9 százalékával három képviselőt küldhetett Brüsszelbe.
Ha azonban a román részvétel felülmúlja a magyart, könnyen előfordulhat hogy nem jön össze az 5 százalékos küszöb.
Az RMDSZ helyzetét az is nehezíti, hogy az igazságügyi rendszer átalakítása során rendszerint a kormánypártokkal szavazott, emiatt a közösségben a népszerűsége látványosan csökkent – nem tudni, hogy ezen tudott-e segíteni Orbán Viktor magyar kormányfő néhány napos erdélyi látogatása.
A konkurrencia is megjelent a román pártok közt: az ellenzéki USR PLUS 2020 Szövetség magyar nyelvű kommunikációval igyekszik megszólítani az RMDSZ-ből kiábrándult magyar szavazókat.
Ami a pártreferenciákat illeti, az INSCOP szerint a biztos szavazók között a kormányzó PSD és a fő ellenzéki párt, a Nemzeti Liberális Pártra (PNL) nagyjából fej fej mellett halad, 26 százalékkal. 20 százalékot kapna az USR PLUS 2020 Szövetség, 8 százalék körül végezne a PSD-ből kivált politikusokból álló Pro Románia valamint a kisebbik kormánypárt, a Liberálisok és Demokraták Szövetségére (ALDE). Az RMDSZ-re 4 százalék voksolna, míg a Népi Mozgalom Párt (PMP) 3,5 százalékot kapna.
Nyitókép: Korrupció-ellenes tüntetés Bukarestben, a Victoriei téren 2017 február 1.-én. Fotó: Dan Mihai Balanescu
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Volt egyszer egy falu, amely túlélte a földjében rejlő aranyat, a kommunista visszaéléseket és egy bányatragédiát is, mígnem elárasztották pénzzel,...
A RISE Project újságírói inkognitóban tárgyaltak Sile Cămătaru vejével azokról a kínai maszkokról, amelyek elárasztották a piacot és az intézményeket....
Románia stratégiai jelentőségű arany- és rézkészleteit valutaként használják egy afrikai bánya felvásárlásához, amelynek kapcsán a nemzetközi kényszermunka, a rabszolgaság és...
Az Európa szűzerdeinek többségét kitevő Kárpátok rengetegeiben dúló illegális fakitermelés ellenében román ellenzékiek, civilszervezetek veszik fel a kesztyűt. Motoros fűrészek...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!