Új fegyvert talált az orosz propaganda: értelmetlen hírek özöne alá temeti a valóságot

A hírek és az álhírek között van egy új szürke zóna: a hírzaj. Az álhírek mellett immár ezt az információs zajt is előszeretettel használja saját céljaira az orosz propagandamédia. A kifejezést a neves független orosz újságíró, Oleg Kasin dobta be a köztudatba a minap a Republic című weblapon megjelent írásában. Az EU álhírellenes csapata, az East Stratcom Task Force ismertetőjéből kiderül, hogy a lényeg: értelmetlen cikkekkel elárasztani a médiát, hogy a valódi hírek ki se látsszanak alóluk. 

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Az „információs zaj” (oroszul: „infosum”) kifejezés a „fehér zajból” származik. Utóbbi olyan értelmetlen, random zajt jelent, ami elnyom minden más hangot a külvilágból. Kasin szerint az információs zaj pedig nem más, mint teljesen értelmetlen és lényegtelen „hírek” özöne, amelyek maguk alá temetik a valódi híreket.

Ezek nagyon gyakran egy kaptafára készülnek: egy politikus vagy hivatalnok mond valakiről vagy valamiről valamit, majd ez futótűzként elterjed az egész médiában. Legtöbbször nem is arról van szó, hogy az adott politikus törvényjavaslatot készül benyújtani, egyszerűen csak mond valamit. Az esetek többségében egyáltalán nincs valódi esemény vagy történés a cikk mögött.

A Kreml-párti sajtó pedig engedelmeskedik, és aránytalanul nagy teret ad ezeknek a típusú „híreknek.” Kasin egyik példája (cikkének a címét is innen vette) az a „hír”, mely szerint az orosz parlament egyik képviselője, Gennadij Oniscsenko szerint itt az ideje, hogy az orosz fiatalságot végre tájékoztassák a maszturbáció veszélyeiről.

A cikk pedig nagy karriert futott be, a „Zaharova nevetségessé tette” szókapcsolatra egy orosz nyelvű Google-keresés több mint harmincezer találatot ad.

Kasin egy olyan cikket is említ, amely arról szólt, politikai kommentátorok hogyan nevették ki Petro Porosenko ukrán elnök nyakkendőjét, amelyet Donald Trumppal való találkozóján viselt. A „hír” végigfutott a médián, komoly eseményként tálalták. Csak épp az sikkadt el a cikkek áradatában, vajon Trump és Porosenko milyen apropóból találkoztak és miről beszélgettek.

Az East Stratcom saját gyűjtéséből is hoz példákat a hírzajra. Ilyen volt például a Ria Novosztyi egyik cikke, amely azt adta hírül, hogy a Krímbe látogatott egy amerikai delegáció, amelynek tagjai azt mondták: a Krím Oroszországhoz való csatlakozása „az emberek akarata” volt.

A hír annyiban igaz volt, hogy valóban jártak amerikaiak a Krímben és valóban mondtak ilyet – csak épp nem döntéshozók voltak, véleményüknek pedig semmi hatása az amerikai-orosz kapcsolatokra, vagy a Krím státuszának megítélésére. A kijelentést tehát indokolatlanul felfújták.

Ezeket a „cikkeket” ráadásul könnyű megírni, hiszen nincs mögöttük történés vagy valós esemény, nincsenek tények, amelyeket ellenőrizni kellene. Csak egy-két forrás kell, akik jól idézhető mondatokat mondanak. Kasin mindezt egyszerűen „anti-újságírásnak” hívja, mert pont az a lényege, hogy nincsen semmi értelme.

Kiemelt grafika forrása: East Stratcom Task Force